A Hét 1990/2 (35. évfolyam, 27-52. szám)
1990-11-23 / 47. szám
JEGYZET Változik körülöttünk a világ, s bizony nagyon oda kell figyelnünk, hogy követni tudjuk a változásokat. Vannak olyanok, amelyeknek örülhetünk, de bizony van sok olyan dolog amit nem értünk. Érthetetlen számomra például, hogy hány vállalat, üzem létezett évtizedekig, amely csak kárára volt a társadalomnak, gazdaságnak. Élt az állam által dotált pénzből, mert a termékei eladásával nem tudta fenntartani magát. Az ilyen üzemek elmaradtak jóval a világszínvonal alatt és mikor először kiderült, hogy veszteségesek, az volt a hiba, hogy nem tették meg a kellő intézkedéseket a bajok elhárítására, hanem hagyták halmozódni őket, míg teljesen fel nem borult az egyensúly. Most jó néhány vállalat kerül ezáltal felosztásra, mert a leendő piaci kereskedelem nem tűri az élösködést. Bizony változik a világ és most én úgy érzem, hogy senki sem tudja, mit hoz a jövő év és az elkövetkező évtized. A régi rendszer hibájából bizonytalanná vált körülöttünk minden. Valamikor a kapitalizmusról hallottuk azt, hogy a kisembert kizsákmányolják, hogy utcára teszik a fölöslegessé váló munkásokat, kilakoltatnak családokat, mert nem képesek a lakbért megfizetni. Ezek a rémképek az utóbbi időben egyre közelebb kerülnek hozzánk, ha a jövőre gondolunk. Ugyanis egyre többet hallunk a nagy munkanélküliségről, az áremelésekről. A pénzügyminiszter egyelőre csak azt közölte, hogy szorosabbra kell húzni a nadrágszijat. Azt kérdezem magamban, hogy létezhet majd a nyugdíjas ember, akinek eddig is nehéz volt a megélhetése (Olyanokra gondolok, akik valóban csak a nyugdíjból élnek) főleg városon, ahol mindenért pénzt kell fizetni, vagy hogyan létezhet egy olyan fiatal család, gyerekkel, akit nem segíthet szülő, nincs tőkéje, hogy vállalkozásba kezdjen, akinek nincs lakása, s bár diplomával rendelkezik, a kezdő fizetése még a létminimumot sem éri el? Míg e sorokat írom, közben nézem a televízió híradóját. A bemondó sorolja a vendégeket, akik hazánkba látogatnak, majd arról számol be, hogy az államfők közül ki hova utazik el. A legérdekesebb hírekhez tartozik, hogy hol milyen szervezet, bizottság, párt ült össze, sőt hol tartottak az országban közgyűlést, illetve alakuló gyűlést. Például megszűnt a régi méhészek szövetsége és új méhészszövetség alakult, a kommunista párt Eperjesen tartott nagygyűlést, a Matica slovenská háromnapos ünnepségsorozatot szervezett Komáromban stb. Mindmind csupa értekezlet, gyűlés, konferencia. Ezekután egyáltalán nem hiszem el, hogy az ország pénzügyi helyzete olyan katasztrofális, mert ilyen értekezletek, gyűlések költsége nem csekély: az utazás, étkezés, szállás, a mostani benzinárak és élelmiszerárak mellett nem kis pénzbe kerül. Ki fedezi ezt? Egyik oldalon le akarjuk nyúzni az emberekről a bőrt is (erre csak a kispénzű emberek fizetnek rá), a másik oldalon meg pazarolunk. Félek a jövőtől, féltem a gyerekeimet, unokáimat, és csak reménykedni tudok, hogy az ország jelenlegi vezetése mindent megtesz azoknak a céloknak az elérése érdekében, amelyeket a rendszerváltáskor ott a „téren" közösen elfogadtunk és helyeseltünk, és ez a törekvés majd a jóléthez vezet. PLOCZEK M. ERZSÉBET Peremvárosi idill A külvárosi, vagy inkább peremvárosi játszótér homokozójában tucatnyi gyerek játszadozik. Kergetőznek, várat építenek, alagutat ásnak, játék-teherautókba lapátolják a fakóbarna homokot. Kedvesek, pajkosak s minden semmiségen kacarásznak. A szelídkék égből arany permetet hint rájuk a nap, fényesen ragyognak a csenevész fácskák levelei. Körül a padokon ifjú és öreg asszonyok, anyák, nagymamák, diskurálnak, egy távolabbi pádon magányos öregember mélázik. A szemközti betonvárból jött le pihenni, beleszippantani a friss levegőbe. Savószínű szemével rá-rápillant a gyerekekre, megrebben gyulladt szemhéja. Két kisfiú az öreg ember előtt fut tovább a poros ösvényen s az egyik hirtelen elvágódik. Alaposan megüthette magát, mert éktelen sivalkodásba kezd. Az édesanyja hozzá rohan, fölcibálja, porolgatja ruháját, ölébe veszi és oda ül vele a padra. — Ne sírj, fiam, nem halsz bele! — mondja a gyereknek az öregember. De a fiúcska tovább zokog. Az öreg elmosolyodik és előhozakodik az agyoncsépelt szállóigékkel: hogy ebcsont beforr, meg katonadolog. A gyerek abbahagyja a sírást, kicsit fészkelödik az anyja ölében és megszólal: — A bácsi morgó kutya. Az anyja dühösen ráförmed. — Hallgass, mert rádcsapok! Hogy mondhatsz ilyet a bácsinek. A gyerek még hangosabban mondja. — A bácsi rossz, a bácsi csúnya kutya! — Hagyd békén a bácsit, a bácsi a szomszédunk, ö nagyon jó ember. — Egy kutya! — üvölti a gyerek. A vénasszonyok összevihognak. — Nahát! Miket tud ez a fiúcska. A gyerek most már azért is produkálja magát. — A bácsi nem szép. A bácsi ördög. — Az bizony — bólogatnak az öregasszonyok. — Csak a szarva hiányzik. Teregetik karjukat és össze-összehajolnak. Jó mulatságnak tartják a gyerek kiszólásait. Mindenki nevet, csak az öregember ül mosolytalanul. D. Gy. H a megfojtás 1. része diplomája gyeloghintó ... ilyen hangulatú Ural része! dehogy! a megfojtás 2. része vanl H ffl becenév Iádét szlov. északi váltópénz félsz! H • mmoH-tás befejezése viselkedési szabály a juh Nm» ö németül szabványosít ókori Írásmód éktelenül sárost ...bOBár, burgonyabog várakozik ^sötété# női becenév rongyot' porol Japta k6zsé9 (Ikeda) gyorsan elmúló jetankönyv, szónok lat -az állatok királya jjsáerik ez is szüli a tolvajt szabadelvű arcszfo ritfcás jól hasadó ásvány •mberf orma lény a Himalájában ósi 'Xt* apaállat ■remik nOhpfaMf kiabál JeU«il ...de Janeiro óvoda a gyermek súlyából «ypgymód kadéa négyen1 pépes étel spanyol páncélos hüUó a ... aaonoaségtudH h«ig déHíyomötcs végtelen flanel kegyhely látogatója V üres kas! gitár belseje! római ötven szálas ff! majdnem lustát foghús magot szór egyforma betűk tisztjetzö félöt! castatér régiósán l római öt, vonót Igen oroszul nagy kéverakás francia kártyaszín möokás lakatlan hehr nép. csahol László Hanság picike lakatlan V ► részel kiegészít Pyöngy szlov. «C tepsiben van1 pánt! célpont vmire betűt rófinn nyl váailUota» balti nép György poroszt felkelés berke néigen szlov. hiánytalan V Japán táncomé ií ■ r* meg ...a levét, megjártál szemléltető képek 11 A FELEJTÉSRŐL Beküldendő a nyíllal megjelölt sorok megfejtése. Az előző rejtvény helyes megfejtése : — Barátunk lelkén soha se üssünk sebet. — Jobbat keresve gyakran jót veszítünk. Oszkár UH. Séra britokKrr* I nagyoactw 1 "^tértt” n*v*M> 0*» H A ► •gy mák»! v i ► J 18