A Hét 1990/2 (35. évfolyam, 27-52. szám)
1990-11-09 / 45. szám
HÉTVÉGE Őszi saláta Hozzávalóidé dkg fejes káposzta, 3 db paprika (piros), 1 fej hagyma, 10 dkg eidami sajt, só, ecet, cukor, kiskanál köménymag, kevés olaj Készítése: A káposztát először négybe vágjuk, majd torzsájától megszabadítva legyaluljuk, belereszeljük a hagymát, hozzáadjuk a vékony laskára vágott paprikát, leforrázzuk sós vízzel, majd ecettel, cukorral, köménymaggal ízesítjük és néhány napig érleljük. Tálalás előtt leszűrjük, olajjal meglocsoljuk és reszelt sajtot szórunk rá. A férfiarcbőr gondozása A szépségápolást a reggeli tisztálkodással, borotválkozással kezdjük. A jó és könnyű borotválkozás alapfeltétele a szőrzet kellő megpuhitása. Ehhez borotvaszappan, vagy habzó krém használható. Nagyon fontos az arcot borotválkozás után langyos vízzel lemosni, majd az egyéni ízlésnek megfelelő fertőtlenítő arcvizzel bedörzsölni. Ez elősegíti a pórusok összehúzódását és fertőtleníti a kisebb sérüléseket. Az arcbőr tisztaságát és a bőr állagát jótékonyan őrzi a hetenként egyszer alkalmazott maszk vagy pakolás. A zsíros, pattanásos bőrre előnyös alkalmazni a házilag előállított pakolást: egy kevés élesztőt langyos tejbe morzsolunk és addig keverjük, míg kenhető lesz. Ecsettel vagy kézzel a bőrre kenjük, száradás után bő langyos vízzel lemossuk, eltávolítjuk, és a felfrissült bőrt arctonikkal átdörzsöljük. Jó hatású az arc gőzfürdője is! Forraljunk fel nagyobb edényben 3 liter vizet, szórjunk bele szárított vagy friss gyógynövényeket (kamilla, rozmaring, édeskömény, búzavirág). Az edény fölé hajolva, fejünket fürdőlepedővel betakarva gőzöljük arcunkat körülbelül 10 percig, s utána mossuk át hideg vízzel. Vízben nevelt növények Föld nélkül, vízkultúrában megoldható a növények állandó optimális víz- és tápanyagellátása és gyökérlégzése is. Tárolásukra az egyszerű edénytől, kerámia- vagy műanyag edényig bármi felhasználható. A lényeg, hogy a tartó két részből álljon: egy külső edényből, amibe a víz kerül és egy belsőből, amibe a növényt ültetjük. A növényeket 4—12 mm átmérőjű kavicsba, kőzúzalékba vagy granulát agyagba ültethetjük. A növényeket mélyebbre ültessük, mint a földbe, hogy gyökérnyakuk 3—3 cm-re legyen a közeg szintje alatt. így lesz stabil a növény. Beültetéskor gyakran ütögessük az edényt, hogy a gyökerek közé is bejusson a kavics vagy az agyagszemcse. FELFEDEZŐK, UTAZÓK, KALANDOROK MARCO POLO Európa és Ázsia kapcsolata a középkorban (különösen a 12—14. században) meglehetősen ambivalens volt. Szinte napirenden voltak a fegyveres összecsapások és a kisebb-nagyobb háborús konfliktusok (gondoljunk pl. a tatár hordák betöréseire vagy a nagy elszántsággal szervezett keresztes hadjáratokra), ugyanakkor viszont az egyes európai és ázsiai országok eléggé szoros gazdasági és diplomáciai kapcsolatokat építettek ki, kereskedők járták csapatostul a karavánutakat és a tengereket, áramlott a rengeteg áru (szövet, fűszer stb.) és az információ keletről nyugatra, nyugatról keletre. Mindezek ismeretében szinte természetesnek tűnik, hogy egy szép napon (1254 táján) két velencei fivér: Niccolo és Matteo Polo úgy dönt, hogy körülnéz a nagyvilágban. Vállalkozásukról és kalandos utazásukról Niccolo fiának. Marconák köszönhetően sok mindent tudunk, egyebek között azt is, hogy a Volga mentén is elidőztek, de hogy ott találkoztak-e pogány magyarokkal, arról sajnos nincs információnk. (Negyed századdal korábban Julianus barát még beszélt velük.) A két Polo fivér 15 évi „csavargás" után, 1269-ben érkezett vissza Velencébe, tarsolyukban Kublaj kán, kínai uralkodó levelével, amely a pápának volt címezve. Kublaj arra kérte a katolikus egyház fejét, hogy keresztény papokat küldjön országába, akik majd az erény útjára térítik durva és műveletlen alattvalóit. Kublaj talán őszintén gondolta az ajánlatát, mindazonáltal a kérését Rómában nem siettek teljesíteni, ráadásul épp akkor a soros pápa elhalálozott és évekig nem tudtak új pápát választani helyette. A Polo testvérek végül úgy döntöttek, hogy nem várják meg a pápaválasztás körüli herce-hurca végeredményét, mivel Kínában visszavárták őket. Velük tartott az akkor 17 esztendős Marco is. Először a Szentföldre, Jeruzsálembe mentek, majd eljutottak Észak-Kínába. végül pedig Kublaj kán khanbaliki (ma: Peking) udvarába. A több mint 4 000 km hosszú utat nem egész 4 év alatt (1271—1275) tették meg. Marco Kublaj követeként keresztül-kasul bejárta a Kínai Birodalmat, állítása szerint igen meg voltak elégedve a ténykedésével. Végül azonban a három velenceit elfogta a honvágy, s megkérték Kublajt, hogy engedje őket útjukra. A kán teljesítette a kérésüket, cserébe egy utolsó szívességre kérte őket: kísérjenek el két hercegnőt Iránba, az ottani mongol kormányzóhoz, aki új feleségeket szeretne. A küldöttség hajón tette meg a hosszú utat, Szumátra, Srí Lanka érintésével, s mivel izgatták őket az ismeretlen tájak, nem rohantak nagyon. Háronrt évig hajókáztak, s a derék mongol eközben belehalt az epekedésbe. A hercegnők persze nem maradtak pártában, mert a megboldogultnak volt egy felnőtt fia is, aki szívesen lépett az apja helyébe (gondolom a hercegnők sem búslakodtak a csere miatt). A Pólók a fényes lakodalom végeztével továbbéltek és 1295-ben megérkeztek Velencébe. Időközben feszültté vált a viszony Genova és Velence között, s talán emiatt Marco Polo egy napon a genovai tömlőében találta magát. Ott mesélte el kalandos utazásának történetét Rusticiano nevű cellatársának, aki mindent lejegyzett. A könyvet kezdetben másolatok formájában, később nyomtatásban is terjesztették. Népszerűsége azóta is töretlen.-lacza-21
