A Hét 1990/2 (35. évfolyam, 27-52. szám)

1990-11-09 / 45. szám

SZELVÉNY Kicsoda Tarzan? Kezdjük talán azzal, hogy ki az 1875-ben Chicagóban született Edgar Rice Burroughs, akinek fejéből ez az indákba kapaszkodva repülő hős kipattant. Borroughs igen jómódú család fiaként jött a világra, aztán ide-oda vetette a sors, hősénél is kalandosabb életet élt. vagy negyven foglalkozást kipróbált, és mindbe belebukott. Már 37 éves elmúlt, mikor a civilizációtól megundorodva tollat ragadott, és megírta első novelláját az őser­dő fiáról, mely arról szólt, hogy egy angol lord gyermekét elrabolják a majmok, és fel­nevelik. Tőlük kapja a Tarzan nevet is, amely fehér bőrt jelent. Az elbeszélést az All Story Magazin 1912 nyarán 700 dollárért megvet­te s közölte. S Tarzan hamarosan milliókat hozott. Világirodalmi lexikonunk szerint 56 nyelven, 25 millió példányban keltek el a róla szóló történetek, más források szerint 39 millióra becsülhető a példányszám, 1918. január 27-én bemutatták az első Tarzan-fil­­met is, s azóta egyfolytában készülnek róla újabb filmek, de műsoron maradnak a régiek is, főleg azok, amelyekben a Tarzanok Tar­­zanja, Johnny Weissmüller alakítja a hőst. Amerikában rajta kívül 15 színész személye­sítette meg Tarzant, de filmre vitték más országokban is, többek között Japánban. Jamaicában, Kínában, Szingapürban, ottani művészekkel a címszerepben. Az USA-ban már két várost is elneveztek Tarzanról. Hogy mi az örökzöld siker titka? A pszichológusok szerint az. hogy Tarzan a nagyvárosi ember kamaszos szabadságvágyát testesíti meg. A kritikusok szerint viszont az, hogy a Tarzan­­történetek, noha roppant naivak és irodalmi értékük sincs, szerfelett szórakoztatóak. Mi a családfa? Valamely család leszármazásának fa alakjá­ban való bemutatása a genealógiában, ma­gyarul származástanban. Az első ismert ősö­ket a fa törzse, a leszármazókat az ágak jelképezik. Egy átlagos családfa persze a rajzunkon láthatóan jóval terebélyesebb, annyi ága-boga van, hogy illusztrációként ide se férne. Az sem ritkaság, hogy törzsén csak „az ős", azaz egy ember szerepel. Patriarchátus esetén ez az ember férfi, mat­­riarchátus esetén nő. Az előbbit ugyanis apajogúság jellemzi, s a rokonságot az apa vonalán vezetik, az utóbbi viszont anyajogú, s a leszármazást az anya vonalán vezetik. Mindkét családfelépítést már az ősközössé­gekben ismerték. A mi kontinensünkön azonban főleg a patriarchátus érvényesült. Európában már az ókorban a férfit tartották családfőnek. A régi görögöknél a nö férje nélkül semmiben sem dönthetett, a római pater familias, vagyis családapa már valósá­gos zsarnoka volt háza népének. A nők iránti kötelező tiszteletet csak a kereszténység Mária-kultusza teremtette meg. Közben szá­mos helyen, így a törököknél, az araboknál és Távol-Keleten kialakult a poligamikus családforma, azaz a többnejűség, másutt, például Polinéziában, Nyugat-Afrikában, Ti­­betben a poliandrikus családforma, azaz a többférjüség. Nálunk viszont megmaradt a monogám-monandrikus, vagyis egynejű­­egyférjü család. Mondhatni, szerencsére. Mert a Családkutatás mostanság ismét módi, és a szükebbre fogott rokoni kapcso­latok mégiscsak megkönnyítik a családfák felállítását. Mágus volt-e a csillagjós? A csillagokat immár közel hozzák a távcsö­vek és mindinkább közelítik az űrszondák, jó pár mesterséges égitest is kering már oda­­fönt. De ürkorszak ide vagy oda, a horoszkóp és csillagjóslás ma is divat. Sőt mintha egyenesen napjainkban élné reneszánszát. Az első csillagjósok a régi Kaldeában mű­ködtek. Onnan terjedt át az asztrológia az ókori Egyitomban, majd Görögországba és Rómába, ahol már Cicero kikelt ellene. De szava a semmibe veszett. A Fórumon ácsor­gó asztrológusokhoz özönlött a nép, s noha akadt császár, például Vespasianus. aki száműzte birodalmából az asztrológusokat, a római császárok legtöbbje is nagy pénzért tartott csillagjósokat, hogy egy-egy döntése előtt kikérje véleményüket. Példájukat a ké­sőbbi keresztény uralkodók is követték; vala­mennyiüknek volt udvari csillagjósa, ki nem­egyszer jelentős befolyást gyakorolt a kor­mányzásra. Az asztrológusok legtöbbjét tu­dós mágusnak tartották. Egyik leghíresebbi­­küknek, Nostradamusnak még az sem ártott, hogy maga a pápa tette indexre jóslatait. Miért is ártott volna, mikor a Vatikántól nem messze, a bolognai és páduai egyetemen tanszéke volt a csillagjóslásnak ? Egy időben még Kepler is csillagjóslásra adta a fejét. Ha nem tette volna, éhen halt volna. „Oly bo­lond ez a világ, hogy csak a bolondságért fizet — mondta mérgesen. — Fizessen hát, és bolongságért kapott pénzen vásárolt be­rendezéseket majd feltárom neki az igazsá­got, a józan csillagok józan titkait." 18

Next

/
Thumbnails
Contents