A Hét 1990/2 (35. évfolyam, 27-52. szám)
1990-11-02 / 44. szám
A DARÁZSÖLYV (Perm's apivorus) A darázsölyv közepes nagyságú, tarka tollú, hamvasszürke fejű. csokoládébarna alsótestű erdei ragadozómadár. A leggyakrabban az egerészölyvvel téveszthető össze. Jószemű természetjáró — ornitológusról ne is beszéljek — megpillantva a levegőben köröző ölyvszerű madarat máris sejti, hogyha annak a farka hosszabbnak látszik és azon (távcsővel) még két-három harántcsík is látható a farktő közelében, akkor minden valószínűség szerint darázsölyvről van szó. Persze, az adott megfigyeléskor sok más mozzanat is mellette szólhat. Például a gyakori földön tartózkodás, a repülési mód s a „függögetés". A Brit-szigetektől kezdve Japánig, a Sarkkörtől a Földközi-tengerig a megfelelő élőhelyeken mindenütt előfordul. Elsősorban domb- és hegyvidék madara. Nálunk 1 000 méter magasságig mindenhol él. Megfigyelések igazolják. hogy inkább vonzódik a lomberdőkhöz, mint a fenyvesekhez. A darázsölyv vándormadár. Hozzánk elég későn, május elején érkeznek meg Közép- és Dél-Afrikából. téli szálláshelyükről. Fészkét sűrű lombú (20—25 m) magas fákra rakja. Szívesen használja más ragadozók előző évi fészkét. Ezt megfelelően kijavítja és kibővíti. A foglalt fészek rendszerint friss lombú ágakat tartalmaz. Nászrepülésük idején a hím repülési mutatványai keretében igyekszik a magasból összehúzott szárnyakkal a párja felé zuhanni, ezt a manővert számtalanszor megismételve olykor megáll a levegőben, s „szitál", mint a vércse, s hallatja „hié-hié"-szerű hangját. Fészekalja 2 (3) sárgás, vörösesbarna pettyekkel ellátott tojást tartalmaz. A tojásokon mindkét pár felváltva költ. A kottás ideje négy hét. A fiókákat 40—45 napig nevelik. Kirepülésük után éjszakára még napokig visszatérnek a szülői fészekbe. Szerteszéledésük után, szeptember és október hónapokban kezdődik elvonulásuk Ekkor szívesén elidőznek a síkvidéken. Táplálékdús helyeken 2—5 főből álló csoportokat látni. Legkésőbbi hazai észlelés Turzovkából való (1962. 10. 30.). A migráció folyamán a darázsölyvek olykor nagyobb csapatokba is verődnek. A Boszporusz feletti vonulásuk már szinte tömeges arányokat ér el. Vannak megfigyelések, amikor százas Húgokban (csoportokban) húztak át a tengerszoros felett. A darázsölyv táplálékát elsősorban darazsak és poszméhek. illetve azok lárvái képezik. Érdekes, hogyan bánik el madarunk a darázsfészekkel. A fullánkosok tanyáját a talajon járva kaparássza ki és fogdossa őket össze, miközben ezek körülzümmögik. Munkája során a darázsölyv szárnyait folyvást mozgatja, farkát billegeti, hogy a kellemetlenkedő darazsakat távol tartsa. Így szedegeti ki a lárvákat a sejtből. Életmódjával szorosan kapcsolatos, hogy a fején (a szem és csőr körül), ott is. ahol más ragadozómadárnak rendszerint nincs tollazata, sűrű erős pikkelyszerű tollazat fejlődött ki. így testének ez az érzékeny része is kellően védve van az esetleges megcsípés ellen. A darázsölyv zsákmányában találtak még apró madarakat, emlősöket. békát, kígyót. Egeres esztendőben, alkalmasint ősszel, ráadja magát a pockok pusztítására is. Szlovákiában a darázsölyv-állományt 500 párra becsülik. Mivel madarunkat gyakran egerészölyvnek nézik, előfordul, hogy puskavégre kerül. Pedig védett madár! STOLLMANN ANDRÁS Fotó: Štefan Danko
