A Hét 1990/2 (35. évfolyam, 27-52. szám)

1990-07-13 / 28. szám

Óriásteknős A Puerto Ay ora kikötőben Szárazföldi leguán Seymour szigete Az óriásteknősök szigetén Galapágos spanyol nyelven teknösbékát je­lent. Így nevezték el a spanyol matrózok, kalózok a Csendes-óceánban fekvő vulkáni szigetcsoportot. Az Ecuadortól kb. ezer kilo­méterre levő Galápagos szigetcsoportnak most is a legismertebb állata az óriásteknös. Charles Darwin, a kiemelkedő természettu­dós 22 éves korában Földkörüli útra indult a Beagle (Vizsla) nevű angol hadihajóval. Az öt évig tartó hajóút során számos biológiai és őslénytani szempontból érdekes vidékre is eljutott. 1835-ben látta meg Galápagos partjait. Egy természettudós utazása a Föld körül (1839) című naplójában elragad­tatva ir a szigetcsoport különleges növény- és állatvilágáról. E felfedező hajóútja segítet­te hozzá, hogy később megírja sokat vitatott két híres könyvét, a Fajok keletkezéséről és az Ember származásáról. Míg a Galápagos szigetcsoportot Darwin után több mint 1 50 évvel később látogattuk meg, és minket is magával ragadott e hely varázsa, a sehol másutt nem található válto­zatos állat- és növényvilága. A 13 szigetből álló szigetcsoport valamikor kivül esett a tengeri hajózás útvonalán. Az elmúlt száza­dokban csak nagy néha vetődtek partjaira hajótöröttek cethalászok vagy kalózok. Ezek a hívatlan látogatók akarva vagy akaratlanul is nagy károkat okoztak, az ott meghonoso­dott állatvilágban. Különösen a védtelen, lassú mozgású óriásteknösök estek áldozatul az emberek mohóságának, kegyetlenségé­nek. A teknősöket ízletes húsukért mészárol­ták le, később a hajóra rakták őket és mint élő konzerveket a hosszú úton fogyasztották el. E kegyetlen rablógazdálkodás folytán ala­posan megcsappant a számuk, sőt némelyik szigetről teljesen eltűnt. A huszadik század­ban már csak mutatóban maradt belőlük és a kihalás veszélye fenyegette őket. Ugyanez történt a leguánokkal (óriásgyík); ezek az állatok hosszú századokon át nem ismertek ellenséget, tehát nem féltek az embertől sem. Az emberek pedig ezt azzal „hálálták meg", hogy ahol csak érték agyonverték őket. Volt úgy, hogy amikor egy hajó legény­sége elhagyta a szigetet, védtelen leguánok hulláinak százai hevertek a parton! Száza­dunk elején számuk erősen megcsappant. Nagy károkat okoztak az odavetődött ha­jótöröttek azzal is, hogy kiásták a parti ho­mokból a teknősök, valamint összeszedték a leguánok és a ritka madarak tojásait. A tudósok feltételezése szerint nem egészen három század alatt kb. 15—20 különleges állatfaj pusztult ki Galápagoson. Az emberi beavatkozás megváltoztatta az évezredek óta kialakult rendet és az azelőtti ragadozók­tól mentes szigeteken elszaporodtak a kóbor kutyák, macskák, patkányok, melyeket az ember tett ki a partra. De nemcsak a ragadozók behurcolása vált végzetessé, még az olyan szelídnek tartott állatok is, mint például a kecskék, tehenek, sertések, mérhetetlen kárt okoztak azzal, hogy nagyban pusztították a kiapadhatatlan­­nak látszó élelemforrást a bennszülött fajok elől. Az első lépések a Galápagos szigetek védelmére csak 1936-ban történtek. Ekkor határozta el az ecuadori kormány, hogy nemzeti parkot létesít itt és természetvédel­mi területté nyilvánítja a szigeteket. A máso­dik világháború alatt néhány szigeten tengeri támaszpontot épített ki az USA. 1959-ben újra nemzeti parkká nyilvánították a szigetek területének a 97 százalékát. Santa Crouz szigetén pedig tudományos kísérleteket vég­ző állomást létesítettek, melyet Darwinról neveztek el. Ennek az érdeme, hogy számos állat és növényfajnak a kihalását sikerült megakadályozni, sőt a szaporodásukat is elősegítették. Ma számos turista (különösen amerikai) keresi fel a szigeteket, hogy élvezze a ter­mészet paradicsomi ősállapotát. A termé­szetvédők azonban nagyon félnek a turisták erősödő inváziójától, féltik az óriásteknősö­ket, leguánokat és a ritka madarakat. Éppen ezért a szigeteken szigorú szabályokat ve­zettek be. hogy a járványokat elkerüljék. Ahogy a partra léptünk, mindenkit fertőtle­nítettek, nehogy valami bogarat, férget, fer­tőző betegséget hurcoljunk be. A turisták a partralépéskor nem vihetnek magukkal semmilyen élelmiszert, cigarettát, italt — csak a fényképezőgépet és a szükséges ruházatot. Minden turistacsoport (6—12 ember) saját kísérőt kap, aki gondoskodik a szállításukról, szakszerű előadásról valamint vigyáz arra, hogy csak a kijelölt útvonalon közlekedjenek. Ennek ellenére a turisták jelenléte az itt élő állatok között sokszor teremt stresszhelyzetet. Zavarja őket az em­ber szaga, a fényképezőgépek kattogása és az állandó mozgás. Persze, ma is vannak olyan helyek, ahová turista nem teheti be a lábát. Reméljük, hogy az itt élő állatok újra megtalálják az elveszett ősi paradicsomi állapotokat és zavartalanul élnek tovább még több évszázadon át. A HÉT számára írta; PAVOL ZACHARA Fotó: a szerző Különleges horoszkóp Általános jellemrajz SZŰZ (Vili. 28.—IX. 23.) Ha találkozunk egy szerény, barátságos em­berrel, akinek kérdéseiben a kielégíthetetlen tudásszomj mutatkozik, feleleteiben pedig a legaprólékosabb pontosság, úgy ez csak Szűz jelű ember lehet. Gyakorlati lény. Meg­elégedését, megnyugvását, sőt boldogságát is a munkában találja meg. Sorsa a szolgá­lat, más emberek tanítása, gyógyítása, megsegítése. Mindenben a józan ész a legfőbb tényező nála és másodsorban az érzelem. Kitűnő logikája van, mindent köny­­nyen sajátít el. Kitartó és türelmes. Legjel­lemzőbb tulajdonsága az erős, kritikai beál­lítottság. Ez a kritika nem rosszakaratú, mégis sokszor kellemetlen, csípős és gu­­nyoros. Ahol mások már befejezték a mun­kát, ott a Szűz típus még mindig talál hibát. Feltűnően jó a beosztóképessége. Ha a szobájából valaki egy könyvet vagy tárgyat kiemel és nem oda teszi vissza, ahol állott, vihar keletkezik belőle. Sok benne a lemondás. Ösztönösen tud­ja, hogy ő nem az eredmény embere, ha­nem az előkészületé. Ő a dolgozó, akinek munkateljesítménye biztosítja másoknak a megélhetést. Serény, dolgos, de ugyanakkor nyugtalan és ideges. Mindegy bármilyen legyen is a munka, amit végeznie kell, tjjtfr szégyenli, ha kilátása van valamilyenriflS^ setre, haszonra. Nehezen jön indulatba, lehetőleg elkerül mindent, ami lelki egyensúlyát felborítaná. De ha igaztalanul bántja, megsérti valaki, hosszú ideig benne marad a fullánk. Viszont ha belátja, hogy ő a hibás tévedett, akkor könnyen megbocsát. Az egészségügy rend­kívül érdekli, viszont ő maga sokszor képzelt beteggé válik. Titoktartó, megtudja őrizni mind a saját, mind a mások titkait. Ahol látja, hogy szeretik, ott odaadó, bizalmas, másokkal szemben azonban hallgatag és tartózkodó. Értelmi hidegsége és anyagias beállított­sága ellenére is emberies. Nála minden azon fordul meg, hogy amit tesz. az ésszerű legyen, tehát csak akkor ad, ha önmaga előtt bebizonyította, hogy az adakozás he­lyénvaló. Amikor mások szerencsétlenségét látja, benne is megmozdul a szív, megnyitja zsebét is, de nem ragadtatja el magát. Az egyetlen terület, ahol teljesen megszűnik önzése, a családja, közeli hozzátartozói. Értük önfeláldozásra is képes. A Szűz típus a szerelemben inkább barát, nem sokat kezdeményez. Belőlük kerül ki a legtöbb aggszűz és agglegény. Szerelmi viszonya jobbára csak kellemes társalgás határai között mozog. Ha erős vonzalmat is érez, akkor is az érzéki vágy háttérben marad. Jól tud alkalmazkodni a partneré­hez, szívesen veszi annak ragaszkodását, lelki melegségét. Valódi szenvedély csak akkor lobban fel benne, ha a partnere me­rész és tüzes. Házassága értelmi alapon szokott nyugodni. Házassága és szerelmi ügyei mégis sokszor zavarosak, mert maga sincs tisztában saját érzelmeivel: válogatós és határozatlan. Néhány híres ember, aki a Szűz jegyében született: XVI. Lajos francia király, Erzsébet magyar királyné. Zeppelin, Maupassant, Chopin, stb. 17

Next

/
Thumbnails
Contents