A Hét 1990/2 (35. évfolyam, 27-52. szám)
1990-07-13 / 28. szám
Óriásteknős A Puerto Ay ora kikötőben Szárazföldi leguán Seymour szigete Az óriásteknősök szigetén Galapágos spanyol nyelven teknösbékát jelent. Így nevezték el a spanyol matrózok, kalózok a Csendes-óceánban fekvő vulkáni szigetcsoportot. Az Ecuadortól kb. ezer kilométerre levő Galápagos szigetcsoportnak most is a legismertebb állata az óriásteknös. Charles Darwin, a kiemelkedő természettudós 22 éves korában Földkörüli útra indult a Beagle (Vizsla) nevű angol hadihajóval. Az öt évig tartó hajóút során számos biológiai és őslénytani szempontból érdekes vidékre is eljutott. 1835-ben látta meg Galápagos partjait. Egy természettudós utazása a Föld körül (1839) című naplójában elragadtatva ir a szigetcsoport különleges növény- és állatvilágáról. E felfedező hajóútja segítette hozzá, hogy később megírja sokat vitatott két híres könyvét, a Fajok keletkezéséről és az Ember származásáról. Míg a Galápagos szigetcsoportot Darwin után több mint 1 50 évvel később látogattuk meg, és minket is magával ragadott e hely varázsa, a sehol másutt nem található változatos állat- és növényvilága. A 13 szigetből álló szigetcsoport valamikor kivül esett a tengeri hajózás útvonalán. Az elmúlt századokban csak nagy néha vetődtek partjaira hajótöröttek cethalászok vagy kalózok. Ezek a hívatlan látogatók akarva vagy akaratlanul is nagy károkat okoztak, az ott meghonosodott állatvilágban. Különösen a védtelen, lassú mozgású óriásteknösök estek áldozatul az emberek mohóságának, kegyetlenségének. A teknősöket ízletes húsukért mészárolták le, később a hajóra rakták őket és mint élő konzerveket a hosszú úton fogyasztották el. E kegyetlen rablógazdálkodás folytán alaposan megcsappant a számuk, sőt némelyik szigetről teljesen eltűnt. A huszadik században már csak mutatóban maradt belőlük és a kihalás veszélye fenyegette őket. Ugyanez történt a leguánokkal (óriásgyík); ezek az állatok hosszú századokon át nem ismertek ellenséget, tehát nem féltek az embertől sem. Az emberek pedig ezt azzal „hálálták meg", hogy ahol csak érték agyonverték őket. Volt úgy, hogy amikor egy hajó legénysége elhagyta a szigetet, védtelen leguánok hulláinak százai hevertek a parton! Századunk elején számuk erősen megcsappant. Nagy károkat okoztak az odavetődött hajótöröttek azzal is, hogy kiásták a parti homokból a teknősök, valamint összeszedték a leguánok és a ritka madarak tojásait. A tudósok feltételezése szerint nem egészen három század alatt kb. 15—20 különleges állatfaj pusztult ki Galápagoson. Az emberi beavatkozás megváltoztatta az évezredek óta kialakult rendet és az azelőtti ragadozóktól mentes szigeteken elszaporodtak a kóbor kutyák, macskák, patkányok, melyeket az ember tett ki a partra. De nemcsak a ragadozók behurcolása vált végzetessé, még az olyan szelídnek tartott állatok is, mint például a kecskék, tehenek, sertések, mérhetetlen kárt okoztak azzal, hogy nagyban pusztították a kiapadhatatlannak látszó élelemforrást a bennszülött fajok elől. Az első lépések a Galápagos szigetek védelmére csak 1936-ban történtek. Ekkor határozta el az ecuadori kormány, hogy nemzeti parkot létesít itt és természetvédelmi területté nyilvánítja a szigeteket. A második világháború alatt néhány szigeten tengeri támaszpontot épített ki az USA. 1959-ben újra nemzeti parkká nyilvánították a szigetek területének a 97 százalékát. Santa Crouz szigetén pedig tudományos kísérleteket végző állomást létesítettek, melyet Darwinról neveztek el. Ennek az érdeme, hogy számos állat és növényfajnak a kihalását sikerült megakadályozni, sőt a szaporodásukat is elősegítették. Ma számos turista (különösen amerikai) keresi fel a szigeteket, hogy élvezze a természet paradicsomi ősállapotát. A természetvédők azonban nagyon félnek a turisták erősödő inváziójától, féltik az óriásteknősöket, leguánokat és a ritka madarakat. Éppen ezért a szigeteken szigorú szabályokat vezettek be. hogy a járványokat elkerüljék. Ahogy a partra léptünk, mindenkit fertőtlenítettek, nehogy valami bogarat, férget, fertőző betegséget hurcoljunk be. A turisták a partralépéskor nem vihetnek magukkal semmilyen élelmiszert, cigarettát, italt — csak a fényképezőgépet és a szükséges ruházatot. Minden turistacsoport (6—12 ember) saját kísérőt kap, aki gondoskodik a szállításukról, szakszerű előadásról valamint vigyáz arra, hogy csak a kijelölt útvonalon közlekedjenek. Ennek ellenére a turisták jelenléte az itt élő állatok között sokszor teremt stresszhelyzetet. Zavarja őket az ember szaga, a fényképezőgépek kattogása és az állandó mozgás. Persze, ma is vannak olyan helyek, ahová turista nem teheti be a lábát. Reméljük, hogy az itt élő állatok újra megtalálják az elveszett ősi paradicsomi állapotokat és zavartalanul élnek tovább még több évszázadon át. A HÉT számára írta; PAVOL ZACHARA Fotó: a szerző Különleges horoszkóp Általános jellemrajz SZŰZ (Vili. 28.—IX. 23.) Ha találkozunk egy szerény, barátságos emberrel, akinek kérdéseiben a kielégíthetetlen tudásszomj mutatkozik, feleleteiben pedig a legaprólékosabb pontosság, úgy ez csak Szűz jelű ember lehet. Gyakorlati lény. Megelégedését, megnyugvását, sőt boldogságát is a munkában találja meg. Sorsa a szolgálat, más emberek tanítása, gyógyítása, megsegítése. Mindenben a józan ész a legfőbb tényező nála és másodsorban az érzelem. Kitűnő logikája van, mindent könynyen sajátít el. Kitartó és türelmes. Legjellemzőbb tulajdonsága az erős, kritikai beállítottság. Ez a kritika nem rosszakaratú, mégis sokszor kellemetlen, csípős és gunyoros. Ahol mások már befejezték a munkát, ott a Szűz típus még mindig talál hibát. Feltűnően jó a beosztóképessége. Ha a szobájából valaki egy könyvet vagy tárgyat kiemel és nem oda teszi vissza, ahol állott, vihar keletkezik belőle. Sok benne a lemondás. Ösztönösen tudja, hogy ő nem az eredmény embere, hanem az előkészületé. Ő a dolgozó, akinek munkateljesítménye biztosítja másoknak a megélhetést. Serény, dolgos, de ugyanakkor nyugtalan és ideges. Mindegy bármilyen legyen is a munka, amit végeznie kell, tjjtfr szégyenli, ha kilátása van valamilyenriflS^ setre, haszonra. Nehezen jön indulatba, lehetőleg elkerül mindent, ami lelki egyensúlyát felborítaná. De ha igaztalanul bántja, megsérti valaki, hosszú ideig benne marad a fullánk. Viszont ha belátja, hogy ő a hibás tévedett, akkor könnyen megbocsát. Az egészségügy rendkívül érdekli, viszont ő maga sokszor képzelt beteggé válik. Titoktartó, megtudja őrizni mind a saját, mind a mások titkait. Ahol látja, hogy szeretik, ott odaadó, bizalmas, másokkal szemben azonban hallgatag és tartózkodó. Értelmi hidegsége és anyagias beállítottsága ellenére is emberies. Nála minden azon fordul meg, hogy amit tesz. az ésszerű legyen, tehát csak akkor ad, ha önmaga előtt bebizonyította, hogy az adakozás helyénvaló. Amikor mások szerencsétlenségét látja, benne is megmozdul a szív, megnyitja zsebét is, de nem ragadtatja el magát. Az egyetlen terület, ahol teljesen megszűnik önzése, a családja, közeli hozzátartozói. Értük önfeláldozásra is képes. A Szűz típus a szerelemben inkább barát, nem sokat kezdeményez. Belőlük kerül ki a legtöbb aggszűz és agglegény. Szerelmi viszonya jobbára csak kellemes társalgás határai között mozog. Ha erős vonzalmat is érez, akkor is az érzéki vágy háttérben marad. Jól tud alkalmazkodni a partneréhez, szívesen veszi annak ragaszkodását, lelki melegségét. Valódi szenvedély csak akkor lobban fel benne, ha a partnere merész és tüzes. Házassága értelmi alapon szokott nyugodni. Házassága és szerelmi ügyei mégis sokszor zavarosak, mert maga sincs tisztában saját érzelmeivel: válogatós és határozatlan. Néhány híres ember, aki a Szűz jegyében született: XVI. Lajos francia király, Erzsébet magyar királyné. Zeppelin, Maupassant, Chopin, stb. 17
