A Hét 1990/2 (35. évfolyam, 27-52. szám)

1990-10-12 / 41. szám

VAJON HONFOGLALÁS KORI ŐRHELY? Aki még nem ismeri Tornagörgőt, elmondhatom, hogy a Rozsnyót és Kassát összekötő főútvonal mellett, egy nagy hegy lábánál húzódik meg tisztes szerénységgel. — Ha Krasznahorkát elhagyjuk. Hárskút következik, majd onnan egy kitartó szerpentinen feljutunk Szoroskő­re. Ez a vidék legmagasabb pontja. Pihenőhely. Csak az nem áll meg itt, akinek nagyon sürgős a dolga, pedig érdemes szemügyre venni az útszéli hatalmas kőfal mögötti mélységet, a déli karsztos hegyvonu­latot, a nyugati irányban feltűnő Krasznahorka várát s a kuruc harcosokat idéző csodálatos völgyet. Kis pihenő után gyorsan eső úton jutunk le Szádalmásra, ahol a völgy megnyílik, majd onnan Tornagörgőre. A község 2—3 száz méterre fekszik az úttól, s mögötte nyújtózik a Hárskúttól húzódó magas karsztos hegyvonulat. Már messziről látható a katolikus és a református templom egymással keményen szembenéző tornya, me­lyek mintha a reformáció és az ellenreformáció szembenállását akarnák még most is megtestesíteni. Ha hosszú karjuk lenne, most bizonyára nagyon megszorítanák egymás kezét a magyar egység jegyében. Ebben a nagyszerű községben mű­ködtem pedagógusként 1937-töl 1942-ig. Ez idő alatt megismerhet­tem a becsületes, szorgalmas, mű­velődésre szomjas görgöieket, min­dennapi életük küzdelmét, mert a hegyekkel, a köves földdel meg kel­lett harcolniuk a mindennapi kenyé­rért. Együttérezve e kedves és tiszte­lettudó néppel, elkötelezetten taní­tottam és neveltem az iskolát szere­tő, tanulni vágyó gyerekeket. A pedagógusi munkám és egyéb kötelezettségeim mellett érdeklödé-ORSZEMEKA AZ ŐRHELY BELSEJÉNEK PERSPEKTÍV KÉPE METSZETEK A metszet AZ ŐRHELY SZEMBENÉZETTEN B metszet sem az archeológiái tudomány felé is irányult. Különféle leletekből álló gyűjteményemről tudomást szerzett a Kassai Városi Múzeum igazgatója, Michálik Sándor, aki rábeszélt, hogy gyűjteményemet adjam át a múze­umnak. Ezt én minden ellenszolgál­tatás nélkül meg is tettem. így kerül­tünk kapcsolatba egymással, és ez az ismeretség feladatot is rótt rám. 1942 nyarán a múzeum igazgatója megkért, hogy Tornagörgőn végez­tessek egy ásatást a katolikus temp­lom körüli részen, ugyanis egy le­genda szerint a templom szentélye közelében alagút vezet a templom belsejébe, ahol egy régi harangot rejtettek el. Mivel a templom az Ár­pád-házi királyok idejében épült, s itt volt a Bebek család temetkezési helye is (vörösmárványból készült nagy címerkő is jelzi ezt a tényt), ezért az említett legenda hitelessé­ge feltételezhető volt. Mielőtt az ásatás körülményeit és eredményeit ismertetném, el kell mondanom, hogy a templom és a község házainak jórésze mésztufa rétegekre épült. Azok kedvéért, akik nem ismerik a mésztufát elmondom, hogy ez főleg a barlangi karsztvizek révén képződik úgy, hogy a viz ma­gas mésztartalma a szabad levegőn kicsapódik a környező növényzetre, s így rétegezödve jön létre a likacsos mésztufa, amelyet Tornagörgőn na­gyon találóan darázskönek nevez­nek, mivel a likacsokba szívesen megtelepszenek a darazsak. A da­­rázskö könnyen bányászható, fűré­szelhető, s így falazásra alkalmas szögletes idomokat vágták belőle. Évszázadokig ebből építették háza­ikat. Az ásatást a görgöiekkel kezdtem meg. Meg kell említenem Búzás Jó­zsef nevét, akire pontosan emlék­szem, és aki mint kőműves, a legta­pasztaltabb volt az ilyen munkában. — A kutatóárok kijelölése — véletle­nül — szerencsés volt, mivel az árok belső széle a templom falától olyan távolságra került, ahol a darázsköré­­teg befejeződött, és így a darázskő­fal mellett áshattunk le kb. 2 méter mélyre. Ez a fal sejtette, hogy erede­tileg bizonyos célból képezték ki, majd az idők folyamán az ott kialakí­tott teret földdel betemették. (Lásd az I. vázlatot.) Nagy izgalommal vártuk, vajon megleljük-e a föld alatti bejáratot! Az izgalom fokozódott, amikor a da­rázskő falon két helyen, kb. 2 méter távolságra egymástól, emberi test formájú vájat bontakozott ki. Mikor elértük a kb. 2 méter mélységet, tel­jesen kirajzolódott az egész fal elöl­­nézetének képe. Egy bejárati nyílás két oldalán ember nagyságú vájat volt látható. Bizonyára arra szolgált, hogy a figyelést teljesítő örök beáll­hassanak, s ezzel kivonják magukat az ellenség esetleges oldaltámadá­saiból, másrészt az időjárás viszon­tagságai ellen is védelmet nyújtha­tott (Lásd az V. vázlatot.) Az őrhelybe beomlott földet el kellett távolítani. Ezután betekint­hettünk az őrhelybe, ahol elénk tá-16

Next

/
Thumbnails
Contents