A Hét 1990/2 (35. évfolyam, 27-52. szám)

1990-10-12 / 41. szám

Már túl voltunk a felvételiken. Harminchat gyereknek és a szüleiknek megígértem, hogy szeptemberben kezdünk. A tantestület tagjai felmondásban voltak. Ha nyitunk, állás nélkül maradnak. Nem kívánom ezt a feszült várakozást senkinek. Augusztus 22-én kézhez kaptam az engedélyt. Felsóhajtottam: Istenem, most adj erőt, hadd teremtsek tiz nap alatt iskolát! Sikerült. Fedél volt a fejünk fölött. Gyönyörű tágas, tiszta, frissen festett tantermek és műhelynek való termek vártak. Élettel, emberi szóval, gyerekekkel megtölteni — ez volt a x feladatom.

— Miből telik magániskolára?

— Bankkölcsönből. A házam terhére. De a kölcsön felvétele nem egyszerű. Nem tudom, hogy másutt és mások milyen tapasztalatokat szereztek, de én a dunaszerdahelyi bankban nagyon keserves tapasztalatokat szereztem. Megalázó volt az ügyintézésnek az a módja, amelyet ök gyakorolnak. Ott is hagytam őket, Galántán biztatóbb a helyzet, hamarosan megkapom a kölcsönt és akkor megvehetem azt az autóbuszt, amelyet már augusztusban megvehettem volna, és amely azóta már üzemelne és pénzt hozna. S ez nagyon lényeges.

— Mit tart leglényegesebbnek az iskolájában ?

— A szakma oktatását és a személyiség formálását. Itt végre megvalósul az, amiről eddig csak álmodhatott a szakoktató: az elméleti és a gyakorlati képzést ugyanaz az ember végzi. És anyanyelven. Sok szakemberrel ellentétben én vallom, hogy szakmát is lehet humánusan oktatni. Az elcsépelt frázis: „életre nevelni" helyett vallom, gondolkodni, szakmai kérdésekben vitázni, önállóan dolgozni kell megtanítani a szaktanintézet diákjait. Azt akarom, hogy a harmadikos, illetve a frissen végzett megálljon a maga lábán és megéljen a szakmájából. Az ilyen iskolára voltam kiéhezve én is és a kollégáim is.

A tandíj ebben az iskolában gyerekenként és havonta ötszáz korona. A szakoktatók fizetése képesítéstől függően négy-ötezer. Ha majd az autóbusz üzemelni fog, ha majd a tanulók munkáit pénzzé lehet tenni — a varrónők szoknyát, szoknya nadrágot, nadrágot már az idén megtanulnak varrni, a fodrásznők is elöbb-utóbb pénzért dolgozhatnak a falunak, az autószerelő, a villanyszerelő, az asztalos szakmának is vannak olyan termékei, amelyeket pénzzé lehet tenni már a tanuló évek kezdetén — de, akkor sem lesz mindez elegendő az iskola fenntartásához. Az állam nem vonulhat ki anyagilag is az oktatásból. Ezért nem mindegy, hogy milyen költségeket és azok hány százalékát teríti majd vissza. Bár nagyon örülök e szakmunkásképző létrejöttének, kis üröm is vegyül örömömbe. A magad uram, ha szolgád nincsen keserű öröme.

FISTER MAGDA

Méry Gábor felvételei

A gerontológia és a geriátria az élő szervezet elöregedésével foglalkozó tudomány. Kutatja az elöregedés élettani tüneteit, okait, az életviszonyok hatását a szervezet elöregedésére, a szellemi és testi teljesítőképességnek az életkorral kapcsolatos változásait, vizsgálja az öregkorban jelentkező betegségeket, foglalkozik megelőzésükkel és gyógyításukkal. Fontos feladata az öregek pszichéjének vizsgálata és az öregkorban kialakuló kóros lelki működések kutatása. A gerontológia arra törekszik, hogy megakadályozza a szervezet káros elöregedését. Kutatja azokat a tényezőket, amelyek segítségével megközelíthető a cél. hogy az emberek ne betegség, hanem a biológiai öregség következtében haljanak meg.

Dr. Schilder Hugótól, a somorjai poliklinika geriátriai osztályának az orvosától kérdezem, kezdő orvosként minek alapján döntött a geriátria mellett?

— Tulajdonképpen véletlenül alakult Így. Már medikus koromban nagyon érdekelt a kórismerettan és a belgyógyászati munka. Ezért az egyetem elvégzése után a belgyógyászati osztályra jelentkeztem, mivel ott éppen nem volt üresedés, ezért a geriátriai osztályra kerültem. Mindössze pár hónapot dolgoztam, s aztán bevonultam az egyéves sorkatonai szolgálatra. Utána úgy gondoltam, megpróbálok körzeti orvosként elhelyezkedni; de láttam a geriátrián — ahol a főorvoson kívül még három orvosnak kellene dolgoznia — főorvosnö volt egyedül, ezért úgy döntöttem, ott folytatom, ahol a katonaság előtt abbahagytam.

— Ha jól értettem, ön lényegében három orvos helyett dolgozik. . .

— Nem egészen így van, ugyanis a

dunaszerdahelyi kórházból járnak hozzánk segíteni, ám a főorvoson kívül csak én dolgozom főállásban az osztályon.

— Mit gondol mi lehet ennek az oka ?

— Azt hiszem, a fiatal orvosok egy kicsit félnek az idős emberektől. Náluk sok esetben egy-egy betegség tünetei is másképpen mutatkoznak, mint a fiataloknál, illetve a középkorúaknái. Például: a közelmúltban volt egy esetem, az illető a lábát fájlalta, s a kivizsgálás után kiderült, tüdőgyulladása van.

— Elmondaná röviden, milyen munka folyik a geriátriai osztályon ?

— Klasszikus belgyógyászati munka a geriátria, annyiban különbözik a belgyógyászattól, hogy a mi osztályunkon hatvan idősebb betegeket kezelünk. Tehát a geriáter lényegében belgyógyász és még valamivel több ... Nekem viszont az tetszik ebben a munkában, hogy szinte alig találkozunk olyan betegségi tünetekkel, amilyenek a tankönyvekben vannak.

— Mi jelenti ön számára a sikerélményt ?

— Természetesen az, ha a betegem gyógyultan hagyja el a kórházat.

— Ön szerint mi az oka annak, hogy az utóbbi időben, a 30—40 évesek körében megnövekedett a szívinfarktusok száma ?

— Ez lényegében korai öregedést jelent. Szerintem ezekben az esetekben közrejátszik a helytelen táplálkozás, a mértéktelen alkoholfogyasztás, a rengeteg cigaretta és az állandó rohanás. Azt hiszem, nem lenne olyan gyakori a szívinfarktus és az érrendszeri betegség, ha az emberek kevesebb cukrot, húst, zsiradékot fogyasztanának és okosabban gazdálkodnának az erejükkel.

— A korai öregedésnek ön szerint mi a legjobb ellenszere?

— Munkám során megfigyeltem, másképpen öregszik az olyan ember, aki egész életében kétkezi munkás volt, mint az, aki szellemi munkát végzett. Az utóbbiak tovább meg tudják őrizni az optimizmusukat, fiatalságukat, míg a volt fizikai dolgozók hamarabb összeroppannak. Természetesen ez csak az én megfigyelésem, biztosan akadnak kivételek is. Úgy gondolom azonban: a munka öröme, az alkotás fiatalít, fiatalon tart.

— A geriáter szerint, hogyan lehetne megalapozni a kellemes késői öregkort?

— Szerintem az egészséges életmóddal, a megfelelő életritmus, a belső harmónia kialakításával már fiatalon is meg lehet alapozni a kellemes késői öregkort.

KAMONCZA MÁRTA Fotó: Méry Gábor

15