A Hét 1990/2 (35. évfolyam, 27-52. szám)

1990-10-05 / 40. szám

mam

«3»

m

mmm

■

Elterjedése kiterjed egész Európára és Ázsiára, sőt a Japán szigetekre is. Az északi határt a sarkkör alkotja. Előfordul még Kis-Ázsiában, Iránban, Afrikában, valamint a Kanári-szigeteken. Hazánkban a fás, ligetes dombvidéktől a magashegységekig (a Magas Tátrában 1 600 m-ig) az alkalmas helyeken mindenfelé előfordul. Legszívesebben a fenyvesekben költ Állománya a héjáénál valamivel alacsonyabb. Szlovákiában hozzávetőlegesen 300—400 pár karvaly költ.

A karvaly kóbor természetű madár. Vannak gyűrűzött példányok, melyek hűségesek a költőterülethez. Mások Franciaországban kerültek meg főleg télvíz idején. Egy fiókakorában gyürű-A héja kicsinyített mása. Galamb nagyságú. A nagyságbeli különbségek az ivarok közt (amit tudományosan „szexuális dimorfizmusnak" mondunk) a karvalynál is a súlyméretekkel juthat kifejezésre. A hím karvaly mindössze 150—170 g. A tojó 250—300 g. Tehát az utóbbi olykor kétszer is súlyosabb az előbbinél. Hasonlóan nagyobb rokonához (a héjához) a karvalynál is fontos szerep jut rövid széles szárnyainak. Hosszú, s emellett aránylag széles farka kitűnő kormány. Erdei madár. Télen városok, falvak, emberi települések közelébe húzódik.-.Vv.:

zött karvaly három hónap és 28 nap elteltével (decemberben) a távoli Portugáliában került kézre s légvonalban a megtett távolság 2 340 km.

Nászrepülésük április elején esedékes. A fészekrakásra sűrű növésű fenyőfát választanak. Magát a fészket, mely elég nagy, 5—7 m magasan, közel a törzshöz építik. Alkalmilag más madarak (szajkók, varjak) fészkét is elfoglalják, átalakítják. Májusban a tojó 5—6 tojást számláló fészekaljat rak. A zöldesfehér, barnán pettyezett gömbölyded formájú tojások átlagmérete 41 X 33 mm. A tojó egy hónap elteltével kelti ki fiókáit. Mivel a fiókák folyamatosan kelnek (a tojó ugyanis az első tojástól kotlík!), meglehetősen nagy a kikelésük közötti eltérés. Megesik, hogy a legerősebb, már tokos fióka megeszi a fiatalabb, még pelyhes tollú testvérét. A „kainizmus", más ragadozómadaraknál is előfordul. Más kategóriába illő eset, amikor két tojó (egy hím közreműködésével) közös fészekben egymást váltva költi ki a közösen lerakott tíz tojást. Ezt a ritka jelenséget „bigámiának" nevezzük. Visszatérve a fészkelő karvalyhoz, az etetést kizárólag a tojó végzi. A zsákmányt a hím hordja. A fiókanevelés négy hétig tart, majd azok kirepülése után a szülök még három hétig etetnek.

Azt szokták mondani, hogy a karvaly az aprómadarak réme. Ez ugyancsak megfelel a valóságnak, ugyanis az étlapján elsősorban a házi és mezei veréb szerepel. A falvakba is bemerészkedik. A héjához hasonlóan a karvaly is először figyelmesen szemügyre veszi az aprómadarak tartózkodási helyét, legyen az szalmakazal vagy a verebek által „zsinatolásra" használt sűrű növésű gledícsia netán tujafa, illetve télen a forgalmas madáretetők környéke. A támadásokat aztán merészen és megfelelő gyorsasággal bonyolítja le. Gerle nagyságú madártól lefelé egyetlen aprómadarunk sem lehet a karvaly esetleges támadásától biztonságban. Alkalomadtán megfogja a gyíkot, pockot, ürgét, de még a mókust is.

Vakmerőbb mint a héja. Komáromban történt: napšugaras ősz volt. Bent ültem a borbélynál. Az üzlet nyitott ajtaján egyszercsak nagy lármával bevágódott a rémülten menekülő veréb nyomában egy karvaly. Mindez pillanatok alatt játszódott le a mester lábai előtt. A zsákmányt a merész madár nem vihette el, mert azt az éppen seprést végző segéd leütötte. STOLLMANN ANDRÁS Fotó: Štefan Danko