A Hét 1990/2 (35. évfolyam, 27-52. szám)
1990-10-05 / 40. szám
Paradicsom Kati módra. A nagyobb paradicsomokat egy percre forró vízbe mártjuk, majd a héjukat lehúzzuk. Vastagabb karikákra vágjuk. Forró vajban egészen kevés reszelt vöröshagymát pirítunk. Belehelyezzük a paradicsomkari- * kákát, reszelt sajttal, finomra vágott petrezselyemmel megszórjuk, sóval, törött borssal ízesítjük. Pár percnyi párolás után azonnal forrón tálaljuk. Burgonyás rétes. A réteslapokat enyhén vizes konyharuhára kiteregetjük és olvasztott vajjal gyengén meglocsoljuk. A szokásosnál egy kicsit sűrűbb burgonyapürét készítünk és a réteslap egyik szélére helyezzük. Felgöngyöljük a lapokat, olvasztott vajjal meglocsoljuk és előmelegített sütőben kb. 10 percig sütjük. Szeletekre vágva, köretként tálaljuk. Flamand gombóc. A zsemléket tejben áztatjuk, majd jól kinyomkodjuk. Összedolgozzuk reszelt sajttal, sóval és 2 zsemleként 1 tojássárgájával, valamint a tojások felvert habjával. Gombócokat formálunk belőle és lobogó sós vízben kifőzzük. Leszűrés után vajban pirított zsemlemorzsába forgatjuk és reszelt sajttal meghintve tálaljuk. Tinédzserek kozmetikája A tizenévesek arcápolása komoly gond, mivel ennél a korosztálynál a leggyakoribb a pattanásos, mitesszeres bőr. Ezeknek a bőrrendellenességeknek nemcsak az ápolatlanság az oka, hanem hormonegyensúlyi zavarok is közrejátszhatnak. Ha a kiváltó ok hormonális vagy emésztési zavar, azt elsősorban az orvossal kell kezeltetni. Mindenekelőtt rendkívül fontos a reggeli és esti alapos mosakodás, hogy a pórusokat megtisztítsuk. További külső kezelésre arcszeszes törléseket, kéntartalmú kozmetikumot, kénes púder használatát ajánljuk. Nagyon előnyös a gyakori napozás és télen a kvarcolás is. A fürdést vagy zuhanyozást kössük össze száraz vagy nedves kefés maszszázzsal, vagy legalábbis mosdókesztyüs ledörzsöléssel, melynek során hátunkat sohase hagyjuk ki, mert itt gyakori a mitesszerképzödés. Nagyon fontos továbbá a bélmüködés rendben tartása, enyhe növényi hashajtók vagy vértisztitó tea fogyasztásával. Ez utóbbi mentesíti a szervezetet a káros salakanyagoktól és segíti az emésztést. A tizenévesek étrendje legyen tápláló és fűszerszegény, fogyaszszanak friss gyümölcsöt, tejet, tejterméket. FELFEDEZŐK, UTAZÓK, KALANDOROK Csang Csien Kína már az ókorban is fejlett civilizációjú ország volt, s bár területe a mainál jóval kisebb volt, Így is több ezer li-t (egy li = kb. 600 m) kellett megtennie annak, aki a birodalom egyik végéből el akart jutni a másikba. A császárság létét a belviszályok és a külső támadások egyaránt fenyegették minden korban. Az i. e. 140 táján, a Han-dinasztia uralkodása idején Kínának leginkább a nomád hunoktól kellett tartania, s ellenük még a Nagy Fal sem nyújtott kellő védelmet (igaz, akkoriban még nem a ma ismert formájában létezett). Vu-ti császárt meglehetősen nyugtalanította ez a helyzet, ezért elhatározta, hogy megnyeri szövetségesnek a jüecsi népet. amely szintén sokat szenvedett a hunok zaklatásától. A dolog azonban korántsem volt olyan egyszerű, mint amilyennek vélnénk, hiszen a császári udvarban pl. még azt sem tudták pontosan, merre is laknak a jüecsik. A császár úgy döntött: követet küld leendő szövetségeséhez, ez a övét azonban egyúttal feltérképezi az érintett területeket, tehát afféle földrajzi felfedező is lesz. A választás a császári palota őrségének parancsnokára, egy tagbaszakadt és eszes fiatalemberre, Csang Csienre esett. Csang Csien száz főnyi kíséretet kapott maga mellé, bár így utólag elemezve ésszerűbb lett volna kevésbé feltűnő csapattal elindulnia. Az történt ugyanis, hogy nem messze a kínai birodalom határaitól a hunok elfogták a követet és kíséretét (ez i. e. 138-ban történt) és vagy tíz évig fogva is tartották őket. Csang Csiennek nem esett különösebb baja — ha csak azt nem számítom, hogy meg kellett nősülnie —, szabadon járt-kelt a hunok között, megtanulta nyelvüket, kiismerte szokásaikat. Végül i. e. 128-ban alkalma nyílt rá, hogy fogvatartóitól megszökjön. Csak feleségét, kisfiát és hun származású barátját vitte magával és szerencsésen eljutott küldetése céljához. A jüecsik a mai Szovjetunió területén található Kizil-Kum sivatag és az Amu-Repes a fán Ahány levél, a tölgylevél, az annyi szárny, száll szaporán, annyi esély. zizeg zenél. annyi magány. Szellő susog, Mi szállva ring emeli: sssss. s amit szakajtsz, Orkán zuhog, az mind, de mind tereli: zzzzz. egy Isten-arc. Lebeg, repes Egy Isten-kép minden levél, a sok közül. lengeti, hess, mely színre lép a déli szél. s alámerül. A szélbe dűl Nincs több ilyen az ág, a fa, s nem lesz soha, szinte repül ha elpihen a tölgy maga. s elszáll — oda. Nincs két levél. Azik kicsit, mely egybevág. de boldogul. más arc, személy, majd fázik itt, mind más világ. és sárba hull. Darja folyó közötti területen éltek. Vezérük nem különösebben lelkesedett a Kínával való szövetségért, igy Csang Csien dolgavégezetlenül indulhatott haza. Az úton mindent alaposan megfigyelt és feljegyzett — meglepődve tapasztalta pl., hogy kínai eredetű áruval is kereskednek arrafelé —, s talán túlságosan is az új dolgokra összpontosított, mert szinte észrevétlenül ismét a hunok fogságába került. Egy év múlva, kihasználva egy helyi csetepatét, sikerült elszöknie, s i. e. 126-ban megérkezett a császári udvarba. Ott részletesen beszámolt azokról a messzi tájakról, ahol megfordult, s a kínaiak tőle hallhattak először azokról a távoli birodalmakról, amelyeket mi Rómának, Perzsiának és Indiának nevezünk. Csang Csien úgy vélekedett, hogy déli irányban biztonságosabban ki lehet jutni Kínából, erre a császár néhány karavánt és követet útnak is indított, a vad hegyilakók azonban útjukat állták, igy maradt a rpár ismert nyugati- útvonal és persze a hunok. Vu-ti hadat indított ellenük, amelynek Csang Csien lett a parancsnoka. A kezdeti sikerek után egy csúfos vereség következett, s emiatt Csang Csien kegyvesztett lett. A haláltól csak a váltságdíj mentette meg. Később a császár megenyhült, sőt i. e. 106-ban egy 300 főnyi küldöttség élén ismét követségbe küldte. Csang Csiennek sikerült is rávennie a vuszúnokat a Kínával való szövetségre, s csak úgy mellesleg Sentu országgal (India) is közvetlen kapcsolatot épített ki. A nagy utazó és felfedező hazaérkezése után nem sokkal meghalt. — lacza — JÁN DONOVÁL A korgó gyomrú farkas megpillantotta a jól tartott, gömbölyű, láncra kötött kutyát és azt kérdezte: — Mondd csak testvér, téged ki tart el ily kitűnően? — A gazdám ... — büszkélkedett a kutya. — Szinte alighogy felserkenek, már hozza is az étkemet. — Ó, neked aztán világi életed van ... — mondta szomorúan a farkás. — Nem kell küszködnöd a nincstelenségben, mint nekem ... — Bizony nem... — helyeselt a kutya. Nyomban megsajnálta a farkast és igy szólt : — Tudod, mit... barátom ... Maradj itt mellettem ... — Nem, testvér... — ellenkezett a farkas. — Nem maradok itt... — És miért... ? — csodálkozott a kutya. — A gazdám alighanem veled is szintúgy törődne, mint velem ... — Alighanem ... — válaszolt a farkas. — Csakhogy kellemesebb nekem a korgó gyomrom miatti kín, mint a lánc csörömpölése... Fordította: Vajkai Miklós 21
