A Hét 1990/2 (35. évfolyam, 27-52. szám)
1990-10-05 / 40. szám
Politikai helyzetjelentés A választások óta megváltozott a belpolitikai helyzet. Legfőképpen azért, mert változott a „csehszlovák—szlovák" , viszony. Az illetékességi vita az alkotmánytörvény módosítása kapcsán alakult ki. A Szlovák Nemzeti Politikai Csoportosulás olyan nyomást gyakorol a szövetségi és a cseh államhatalmi szervekre, amellyel mind több jogkör átvételét szorgalmazza. Még a külügyi és a hadügyi tárcát is megcélozták, pedig a politikai szokásjog szerint ezek a szövetségi kormányhoz szoktak tartozni. Az önálló jegybank felállítása is szóba került. Mindennek a belpolitikai életben következményei vannak: A kormányalakitó pártok különbözőképpen viszonyulnak ehhez a kérdéshez. A Demokrata Párt Csehszlovákia mellett tette le a voksot. A KDM a radikálisabb önállósodás hive, a VPN mérsékeltebb. A SZNP ki akarja kényszeriteni az elszakadás előkészítését. Polarizáció minden párton belül van. Mečiar miniszterelnök úr állásfoglalásaiban radikálisabban képviseli az önállósulási szándékot, mint a VPN. Az illetékességi vita befolyásolja az egyes mozgalmak népszerűségét. A közvéleménykutatás felmérései szerint a VPN és a KDM népszerűsége a választások óta kb. 1/3-éval csökkent. A Demokrata Párt popularitása viszont növekedett. A nemzeti programhoz való viszonyulással kapcsolható össze ez a változás. Mivel a (sártökön belül is vannak bizonytalanságok, így a választókban is felmerülnek kétségek. Az Együttélés Politikai Mozgalom helyzetéről ugyanez a felmérés — sajnos, azt sajnos, azt csak sejtjük, hogy az MKDM-re nem vonatkozik —, azt állítja, hogy most a választók 6,8 %-a adná szavazatát erre a mozgalomra. Ez a korábban feltételezett súlyával szemben növekedés. Biztató jel. De, ha a felmérés a két mozgalomra együtt vonatkozik, akkor csökkenést jelent. Figyelemre méltó a SZNP 18%-os popularitása. Ez azt jelenti, hogy a konkrét nemzeti programmal fellépő pártoknak súlyuk van. Pillanatnyilag bár lekerült a törvényhozás napirendjéről a nyelvtörvény körüli vita, de ennek létrehozását nem lehet kivédeni. Kinek tetszik, kinek nem, nyelvtörvény pedig lesz. De ez a törvény nem korlátozhatja mindazon szabadságjokokat, amelyeket a nemzetközi szerződések elismernek. Az Együttélés Politikai Mozgalom Intéző Bizottsága tárgyalásokat folytat a politikai élet különböző képviselőivel. A tárgyalások eredménye lehet, hogy a jövőben jobban figyelembe vegyék álláspontját, véleményét. Különösen reménykeltőnek ítélem a Karel Schwarzenberggel folytatott tárgyalásokat, azért mert ö az elnöki kancellár és ő a Helsinki Szövetség elnöke. S ha az első kézből kapott információk alapján tájékoztatja a köztársasági elnököt, az már nyereség. A választásokon bebizonyosodott, hogy ez a mozgalom erős, bázisa van. Ennek ellenére kiszoritották a hatalomból. A konstruktív ellenzék szerepét legalább olyan szinten kell betöltenie, mint amilyen súllyal a SZNP szerepel a belpolitikában. Már csak azért is mert a SZNP az elszakadás híve, az Együttélés Csehszlovákia egységéé. Sokan, és több okból szeretnék az Együttélés tömbjéről leválasztani a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalmat. Ez utóbbira feni a fogát az FMK-is, a KDM-is és a VPN is. Tény viszont, hogy ha a két mozgalom külön-külón indult volna a júniusi választásokon, mindkettő megbukott volna. A két mozgalom szétválasztásával a kisebbségi mozgalmak szétverése a cél. HÍREINK A sajtóban folyik a pánikkeltés, a rémhírterjesztés. Dél-Szlovákiában nincs olyan helyzet, amelyet csak különleges módon lehetne vagy kellene megoldani, mint ahogyan ezt Mečiar miniszterelnök egyik beszédében elmondta. Dél-Szlovákiában nyugalom van. Az emberek békességben élnek egymással. Nincs szükség fokozott rendőri vagy katonai jelenlétre. Az említett pánikkeltő hangulatból kiindulva az is előfordulhat, hogy valahol provokátorok lépnek fel és az Együttélés nevében ellentéteket szítanak. Mert Dél-Szlovákiában feszültségek csak ott és akkor vannak, ha külső elemek, oda beutazó embercsoportok azt keltenek. Sajnos, a választási törvény nem teszi lehetővé, hogy az önkormányzati szervekben tükröződjön a lakosság nemzetiségi összetétele. Ha Mitterand elnök látogatása folyamán nem merültek volna fel olyan kérdések, amelyek teljesen lekötötték a parlament figyelmét, elhangozhatott volna az Együttélés részéről az a javaslat, amely szerint ebben a kérdésben lépjenek a pártok és a politikai mozgalmak konszenzusra és propagálják soraikban ezt a nézetet. Eljövendő életünk egyik mehatározó törvénye a Községi Törvény lesz. Legszívesebben teljes terjedelmében ide másolnám, de nem tehetem, mert még nem hagyták jóvá. Sok lényeges dolgot viszont már most tudni lehet. Azt például, hogy a jövőben már nem a pártállam ideológiájának tagadása lesz a legföbenjáróbb bűn, hanem az. ha valaki nem vallja be az adóköteles jövedelmét. Sajnos, az adótörvény sem elfogadott még, így annak tartalmáról sem informálhatom Önöket. Történelmi Emlékbizottság — Bűnös nép vagyunk-e? Olyan hangulat uralkodik körülöttünk, amely azt sugallja, hogy igen, s hogy bűnhődnünk kell. Ezt hol nyersen, hol burkoltan hirdetik ma is, mint ahogy hirdették az elmúlt 40 évben. — Csak annyira vagyunk bűnösök, amennyire bármely más nép. — Bűnünk a sorsunk következménye, de sorsunkat 72 éve nem mi irányítjuk! — Vannak-e többletsérelmeink, mint a körülöttünk élőknek? — Hatalmas jogsértések estek rajtunk. Idővel a jogsértéseket nálunk is, a környező országokban is a parlament orvosolja. De előfordulhat, hogy éppen a bennünket legjobban érintő kérdések vesznek el a semmiben. De az, ami velünk megtörtént, nem veszhet el a semmiben! Múltunk jelenünkké válik, szenvedélyeket táplál. Az igazságkeresés folyamatának az igazság feltárásán keresztül az igazságszolgáltatással kell lezárulnia. Ezreket hurcoltak el „málenkij robot"-ra. A deportáltak, kényszerkitelepitettek, vagyonelkobzottak, emberi méltóságukban megsértettek és kiforgatottak. kiáltanak igaz?, ságtét elért. — Mit kell tennünk? — Emlékezni! Hogy méltók legyünk a majdani igazságszolgáltatásra. A hatalom tisztelje meg önmagát azzal, hogy nekünk igazságot szolgáltat. — Mi ennek az útja? — Az Együttélés Politikai Mozgalom legutóbbi Központi Ügyvivői Testületi ülésén Történelmi Emlékbizottság létrehozásáról döntött. Ennek elnöke parlamenti képviselő lesz, Így a megalakulás tényét, a bizottság céljait bejelentő parlamenti interpelláció nem maradhat pusztába kiáltott szó. Nekünk, kik utódaik vagyunk az értelmetlenség áldozatainak, az elveszetteknek és elpusztultaknak, halottainkkal szembeni kegyeletünk és gyermekeinkkel szembeni kötelességünk emlékezni: a frontokon elesett katonákra, a védtelenül elpusztult munkaszolgálatosokra, a származásuk, politikai meggyőződésük és emberi magatartásuk miatt mártírhalált szenvedettekre, a gázkamrák áldozataira, az üldöztetésben elpusztult zsidókra, az eröszakrendszerek börtöneinek áldozataira, a szovjet hadsereg értelmetlen pusztításainak áldozataira, a hadifogságban elpusztult katonákra, a „málenkij roboť'-ból soha vissza nem tértekre, a háború utáni faji és nemzeti üldöztetés áldozataira, a németek és a magyarok brutális kitelepítésének áldozataira, a nemzeti üldöztetés elöli menekülésben meghaltakra, a háború utáni és a kommunista hatalom alatti igazságtalan bebörtönzésben elpusztultakra, és mindazokra, akik végigszenvedték a faji, nemzeti, ideológiai elnyomást, megjárták a totalitárius politikai rendszerek börtöneit. Az Együttélés Politikai Mozgalom Központi Ügyvivői Testületé felhívja az érintetteket, hogy alakítsanak községenként emlékbizottságot és vegyék számba az áldozatokat. Erről tudósítsák az Együttélés Politikai Mozgalom irodáját. Mi újság a Simonyi Alapítvány ügyében ? Tekintettel arra, hogy a Nyitrai Pedagógiai Kar Magyar Tagozata megkapta a kormánytól azt a pénzt, amelyre a bővítéshez elengedhetetlenül szüksége volt és az elkövetkező évben is fog kapni annyi pénzt, amennyi oktatásügyünk heveny problémáinak megoldásához kell, a komáromi Jókai Egyetem alapításának szükségessége enyhült. Az egyetem létrehozása mellett szóló legnagyobb érvet kivették a kezünkből. Lemondani persze erről a gyönyörű álomról nem kell. De az a kérdés óhatatlanul felmerül, hogy mig várjuk azt a történelmi pillanatot, amely alkalmas egyetemünk létrehozására, mi legyen a pénzzel? Nem nagy összegről, eddig 114 ezer koronáról van szó. Kár lenne holt tökeként a bankban hagyni és várni, hogy majd szépen csökken az értéke. A másik oldalon pedig halódnak kulturális értékeink, a csehszlovákiai magyar sajtó a megszűnés előtti három hónap agonizálási állapotát éli. Ha mi magunk nem támogatjuk szellemi és tárgyi kultúránk ápolását, akkor azt nem támogatja senki és elsorvad. Gyorsabban, mint a pártállamban. Ha a tudomány minden ágának műveléséhez mi magunk nem nyújtunk anyagi segítséget, akkor tudósnak termett fiaink kénytelenek lesznek gyökereiktöltávol kifejteni ilyen tevékenységet és ezáltal nem ök lesznek szegényebbek, hanem mi. Ezért volt nagy gondban az Együttélés Politikai Mozgalom Központi Ügyvivői Testületé, amikor a Simonyi Alapítvány Statútumát kellett megfogalmaznia. Mert a fent felsorolt problémák megoldását programjukból eredően kötelesek támogatni, de azt a pénzt az emberek kimondottan azzal a céllal adták, hogy legyen Komáromban egyetem. Az ő arculcsapásuk lenne, ha megkérdezésük nélkül döntenének. És azt sem lehet tudni, hogy mit szólnak a Simonyiak? Mert ök adták nevüket az alapítványhoz! Ezért született olyan döntés, hogy minden hozzájárulótói levélben megkérdezik, hogy egyetért-e az alapítvány céljainak kibővítésével, és Simonyiban gyűlést hívnak össze, ahol jelen lesznek mindazok, akik az első adakozáskor jelen voltak, hogy döntsenek. A kérdés tehát úgy hangzik, hogy az alapítványra befolyt összeget csak a Komáromi Jókai Egyetem létrehozására szabad felhasználni, vagy a különböző szellemi tevékenységek — igy a tanítástól, a néprajzi gyűjtő munkán keresztül egy szobor megformálásáig — támogatására is. Lehet, hogy mire ezek a sorok megjelennek már lesz döntés, és Önök a napi sajtóból erről értesülnek, mégis fontosnak tartottam némi háttérinformációval szolgálni. F1STER MAGDA A XIX. FÁBRY-NAPOK A Csehszlovákiai Magyarok Demokratikus Szövetségének Országos Választmánya 1990. október 11 — 14-én Kasán rendezi meg az ez évi Fábry Zoltán Irodalmi és Kulturális Napokat. Október 11 -én este, a kassai Thália Színház Csurka István: Döglött aknák c. színmüvét mutatja be, mely előtt Czine Mihály irodalomtörténész rövid megemlékezést tart Fábry Zoltánról, halálának 20. évfordulója alkalmából. Október 12-én délután a résztvevők egy csoportja megkoszorúzza Stószon Fábry Zoltán szülőházát és sírját. A rendezvény október 13-ai és 14-ei műsorait a Hutnik Szálló bankett-termében tartják. Október 13-án Pomogáts Béla irodalomtörténész a magyar irodalom egységéről tart előadást, majd Balia Kálmán költő. Grendel Lajos és Duba Gyula író és Zalabai Zsigmond irodalomtörténész felvázolják az utóbbi 20 év csehszlovákiai magyar irodalmát. Az elhangzottakhoz kapcsolódik e korszak néhány képviselőjének a hozzászólása. Október 14-én „Magyar égtájak — a kultúra megtartó ereje kisebbségi sorsban" gyütjöcím alatt a Kárpátalji Magyarok Kulturális Szövetségének, a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetségének, a Horvátországi Magyarok Szövetségének, a Burgenlandi Magyar Kultúregyesület és a nyugat-európai magyar diaszpóra képviselői tartanak rövid tájékoztatót kisebbségi közösségeik kulturális életéröl, tevékenységéről. Az ez évi Fábry-napokra szeretettel várunk minden kedves érdeklődőt. Csemadok OV 3
