A Hét 1990/2 (35. évfolyam, 27-52. szám)
1990-09-28 / 39. szám
FORTÉLYOK NATHA ELLEN. Jó közérzetünk megőrzése érdekében tavasszal és öszszel mindennap csavarjuk egy citrom levét egy pohárba, öntsük fel mézzel, és kanalazzunk többször belőle. LÁZCSILLAPÍTÁS. 38 °C testhőmérséklet alatt elegendő egy izzasztó tea, amelyet akácvirág, bodzavirág, hársvirág, édes gyökér, kamilla és vidrafű keverékéből készítünk el mézzel és citrommal ízesítjük, melegen isszuk meg. 38 °C fölött vegyünk hütö fürdőt, amelyet kb. 32 °C vízzel kezdünk és fokozatosan hütsük le, ameddig bírjuk. Ügyeljünk, hogy ne legyünk sokáig a hideg vízben. JÓ KÖZÉRZET. Nagyon fontos a sokoldalú, rendszeres táplálkozás. A betegségek megelőzése érdekében fogyasszunk mindennap 1—2 gerezd fokhagymát (ez az egyik legfontosabb egészségmegőrző növény), igyunk mindennap félpohárnyi céklalevet mézzel édesítve (testünk védekezőképességét fokozza). * Zöldséges se/áta Hozzávalók 1 üveg vagy konzerv zöldborsó, 1 kisebb fej karfiol, 2 db pirospaprika, 10 dkg eidami sajt, 2 dl tejföl, törött bors, só, 1 citrom leve, kecsup vagy paradicsomlé, cukor, sa látalevelek Készítése: A zöldborsót és a sós vízben megfőtt karfiolt leszűrjük, majd összekeverjük a kockákra vágott pirospaprikával, sajttal és a citromléből, cukorból, kevés vízből készített öntettel. Tálalás előtt a salá tástálat megmosott, megszárított szép salátalevelekkel kibéleljük, rárakjuk az összekevert zöldséget és tejfölös mártással leöntjük. A tejfölt összekeverjük a kecsuppal vagy paradicsompürével és sóval, borssal ízesítjük Medvepapa, medvemama dolga után járt az erdőben. Volt nekik két kicsi bocsuk. Azok otthon heverésztek. Mikor ráuntak a heverészésre, elindultak sétálni. Ahogy sétáltak, egyszer csak meglátták az országutat. Az országúton emberek jártak, szekerek döcögtek. A két kicsi bocs egy bokor hűséböl nézelődött. Az országút göcsörtös volt. Egyik-másik szekér akkorát zökkent, hogy a kocsis majd ledőlt a bakról. A két kicsi bocsnak a könnye is kicsordult, olyan jól mulatott. Egyszer aztán keserves nyikorgást hallottak. Hát egy hosszú szekér közeledett az úton. Egy roskadásig megrakott hosszú szekér. A két kicsi bocs csendben kuksolt a bokorban, s nézte, mi történik. Az történt, hogy az egyik kerék gödörbe szaladt, a szekér tetejéről pedig a földre gurult egy nagy fehér malomkő. Gurult, gurult, aztán elterült az árokban. A két kicsi bocs odaszaladt. Látták, hogy nem malomkő az, hanem egy szép, zsíros sajt. — No, ezt megesszük — mondták. Azzal megfogták a sajtot kétfelől, s bevitték a sűrűbe, hogy megosztozzanak rajta. Csak hát egyik bocs sem bízott a másikban. Veszekedni kezdtek, a sajtot pedig ide-oda rángatták. S kiabáltak, ahogy a torkukon kifért. A róka éppen arra kószált. Gondolta, megnézi, min torzsalkodik a két bocs. Mikor látta, hogy a sajton kaptak össze, ajánlkozott, hogy majd igazságot tesz közöttük, elosztja a sajtot. — Elfogadunk bírónak, róka koma — mondta a két kicsi bocs. — Akkor menjetek oda a bokor mögé — szólott rájuk a róka. Fordítsatok hátat, s addig ide ne nézzetek, míg hármat nem vakkantok. A két kicsi bocs engedelmesen elbújt egy bokor mögé. A róka megnyalta a szája szélét, s jóízűen hozzálátott a lakomához. Mikor a sajtot az utolsó harapásig felfalta, megint megnyalta a száját, s nesztelenül odábbállott. A két kicsi bocs pedig várta, várta, hogy a róka hármat vakkantson. Telt az idő, múlt az idő, de nem vakkantott senki. Erre kukucskálni kezdtek a bokor mögül. S nagyon elcsodálkoztak, mivel a rókának színét sem látták. Mikor pedig kiderült, hogy a rókával együtt a szép sajtnak is nyoma veszett, akkor a két kicsi bocs rettentően elszomorodott. — Ha jó testvérek lettünk volna, sajtot is ehettünk volna — mondták. Azzal nagy búsan megindultak hazafelé. A kislány bejött az üzletbe, hogy megtakarított pénzén vásároljan játékot. Sokáig válogatott, míg végül egyet megvett. Melyiket? _____HÉTVÉGE KATASZTRÓFÁK FÖLDÖN-ÉGEN A pokol kapujában Sorozatunk befejező részében egy olyan jelenségről lesz szó, amely nem tekinthető ugyan a szó eredeti értelmében katasztrófának vagy természeti csapásnak, de mérhetetlenül sok emberi tragédia okozója és következményei kihatnak a társadalom számos területére. Ez a negatív jelenség — de joggal nevezik istencsapásának is — a kábítószerfogyasztás. Ma már óriási méreteket ölt, és hiába a nemzetközi összefogás, az egyes országok rendőrségeinek összehangolt akciói, a különböző „lágy" és „kemény" drogok, a marihuána, a hasis, a heroin, az LSD és a többi különböző csatornákon eljutnak a fogyasztókhoz. Az egyes civilizációkban ősidőktől fogva jelen volt a kábítószerélvezet, de hátterében általában valamilyen kultikus hagyomány vagy vallási szertartás állt. Az egyszerű halandókat mindig szent borzadály fogta el, ha valamely kiválasztott — sámán, pap, varázsló stb. — extatikus állapotban, szinte természetellenes mozdulatokkal gesztikulálva esőért, a jobb termésért vagy a betegség eltávozásáért rimánkodott az isteneknek. Kevesen tudhatták, hogy az ilyen extázis nem a rendkívüli adottságokkal rendelkező egyének sajátos képessége, hanem a különböző bódító szerek hatásának az eredménye. A heroinhoz vagy az LSD-hez képest persze ezek a hódító anyagok szinte ártalmatlanoknak tűnhettek. Többnyire valamilyen gomba (pl. légyölö galóca) vagy lágyszárú növény főzetéről volt szó, ezek hatóanyagai nem okoztak súlyos károsodást és tartós kábitószeréhséget. Az emberek azonban találékonyak, s aki kitartóan kutat, az végül csak rátalál arra, amit annyira óhajt. A világ minden táján akadnak olyan növények, amelyeknek a száruk, a leveleik vagy a termésük valamilyen bódító anyagot tartalmaz. Ezekhez különböző eljárások segítségével (főzés, égetés stb.) hozzá lehet jutni, s közismert, hogy bizonyos országokban afféle szokássá vált a kábítószeres italok vagy cigaretták közös fogyasztása. Most nem azokra a New York-i vagy a londoni kábítószerorgiákra gondolok, amelyekről olyan nagy terjedelemben és a kívánatosnál jóval gyakrabban írnak a lapok, hanem azokra a múltban eredezö szokásokra, amelyek Latin-Amerikában, az arab világban és Délkelet-Ázsiában egyaránt fellelhetők. Sajnos a „fejlett társadalmak" ezen a fázison már rég túlléptek. A kábító anyagokat egyre töményebb kivonatok formájában állítják elő és a szigorú ellenőrzést kijátszva hatalmas távolságokra szállítják. Könyvet lehetne írni arról, hogyan jut el a termelőtől a fogyasztóig a heroin, a hasis és a többi. Azt mondják, a nemzetközi kábitószerkereskedelem a világ talán legjobban megszervezett vállalkozása. Bizonyára olvastak vagy hallottak már azokról a véres összecsapásokról, amelyekre a kolumbiai őserdőkben a rendőrség és a kábítószermaffia fegyveres alakulatai között került sor. Itt már óriási a tét, sok milliárd dollárról van szó, érthető, hogy az alvilág nem könnyen mond le a jó üzletről. Sajnos, a kábitószer-kereskedelem elleni harcot nagyon megnehezíti, hogy az egyes országokban rohamosan nő a kábítószerfogyasztók száma, tehát nagy a kereslet. Ma már bevallhatjuk, hogy Csehszlovákia is célponttá vált, s a minap olvastam arról, hogy a fővárosi iskolák környékén felbukkantak az első kábítószeres rágógumik is.-lacza-21
