A Hét 1990/2 (35. évfolyam, 27-52. szám)
1990-09-28 / 39. szám
A KELETI VEGEKEN A körülöttünk lévő természetet megóvni mindenkinek feladata. Ám, hogy igy tehessünk, először meg kell ismerni a szőkébb, majd a tágabb környezetet. Szlovákia szerencsére még mindig bővelkedik látnivalókban, természeti szépségekben. Ezek egyike a Pieninekben létesített nemzeti park. Ennek is legérdekesebb része a Dunajec folyó áttörése a bizarr mészkősziklák között — Lengyelország felé. Az egész területet 1967-ben, a Dunajec-áttörést 1932-ben nyilvánították védetté. Mindenkinek, de különösen a síkvidéki embernek felejthetetlen látvány a sebes Dunajec, a turistákat szállító tutajok, a Vörös kolostor, s a mögötte emelkedő Három korona-hegység. S mivel az épületben nemcsak múzeum, hanem vendéglő is van, az éhséget csillapítani, az út porát leöblíteni sem kell messzire menni... S ha már e tájra vetődik valaki — mondjuk a Magas-Tátrából jövet (elnézést: menet), okvetlenül álljon meg útközben a Tátra egyik legszebb falujában, Ždiarban. A falu néprajzi múzeuma (tájháza), a szép népviselet, a festett házak — az egész falu, mely szintén védettséget élvez — megéri a kitérőt. Szepesbélán (Spišská Belá) Petzval Józsefnek, a fényképezőlencse feltalálójának szülőházában múzeum van (a másikról, Petzval Ottóról, a matematikusról sem illik megfeledkezni). Topomon (Toporec) született Görgey Artúr és Irányi Dániel. Podolinban járt egy ideig iskolába Krúdy Gyula. Mielőtt Kassa vagy Lőcse, Igló felé vennénk az irányt, már a kilátás kedvéért is érdemes felmászni Palocsa (Plavec) várának romjaihoz. A táj szépsége, irodalmi és történelmi vonatkozásai miatt is érdemes felkeresni e tájat. Ha nem az idén, hát jövőre. (görföl) Palocsa várának romjai „Mézeskalács" ház Ždiarban A Vörös kolostor A szerző felvételei
