A Hét 1990/2 (35. évfolyam, 27-52. szám)
1990-09-21 / 38. szám
Két példa a hibás szóhasználatra KINCSÜNK AZ ANYANYELV Hibás szóhasználattal, szótévesztéssel, sajnos, igen sokszor találkozunk. Az alábbiakban bemutatnék belőle kettőt. „A tányérok ripityomra törtek" — panaszolta valaki, miután elejtett egy edényekkel megrakott tálcát. Mi helytelen ebben a mondatban? A ripityomra határozószó, mert ilyen határozószavunk valójában nincsen. A ripityom szót hiába keressük szótárainkban, legföljebb egy nótából ismerhetjük mint afféle értelmetlen töltelékszót: „Ripityom (vagy: lipittyom), gyere be, rózsám, az ölembe ..." Meg kell mondanom, hogy a rendelkezésemre álló szakirodalomban a ripityom szóról semmit sem tudtam megállapítani, de ez nem is nagy baj. A lényeg az, hogy ami törik, méghozzá sok apró darabra, az nem ripityomra, hanem rapityára, illetve ripityá-Kí ne ismémé a Guinness-féle Rekordok . Könyvét, amelyben megtalálható valamennyi „lég" a világon! De a Szovjetunió határain kívül vajon ki hallott a PARI-féle — Az Alekszej Szvisztunovnak, a Komszomolszkaja Pravda című központi ifjúsági lap volt tudósítójának kezdeményezésére létesült, független szovjet sajtóügynökségnél megjelent Rekordok Könyvéről? Holott a PARI-ban bejegyzett rekordok 70 százaléka „megdönti" az 1989-es Guinnessben szereplő, hasonló mutatókat. Tulajdonképp éppen a Guinness-féle Rekordok Könyvében előforduló pontatlanságok felfedezése révén született az a gondolat, hogy össze kell állítani a PARI-féle Rekordok Könyvét. A Guinness például azt állította, hogy a világszerte megjelenő napilapok közül a japán Jomiuri Szimbum példányszáma a legnagyobb — több mint 14 millió. Vajon nyugodtan „meg tudta emészteni" ezt a közlést a több mint 21 milliós példányszámú Komszomolszkaja Pravda tudósítója? Igaz ugyan, a Guinness következő évi kötetében helyesbített és már a Trud című szovjet újságot említette első helyen (21 millió), de megint csak bakot lőtt — hiszen a Komszomolszkaja Pravda abban az időben már 22,5 millió példányban jelent meg. Tavaly az Egyesült Államokban átnyújtották a világ legöregebb emberének járó oklevelet — egy 115 éves nőnek. A PARI sajtóügynökség pedig körülbelül húsz, ugyanilyen korú embert vett nyilvántartásba, többek között egy 128 éves férfit és egy 135 éves nőt — valamennyi a Szovjetunióban él. „Bolygónk legnagyobb és legkisebb embere is nálunk él — a 240 centiméter magas. Alekszandr Szizonyenko volt kujbisevi kosárlabda-játékos és egy 65 centiméter magas. Tatyjána nevű nő, aki szociális otthonban lakik. Ö talált gyermek volt, ezért vezeték- és ra, esetleg rapottyára törik. A Nyelvművelő kézikönyvben ezekről a határozószavakról a kővetkezőket olvashatjuk: „A rapityára és ripityára közt a bizalmas társalgási nyelv újabban kezd különbséget tenni: Rapityára megy vagy törik valami, azaz sok apró darabra zúzódik ; ugyanígy lehet tárgyas kifejezésekben rapityára tömi vagy zúzni valamit. Személyt inkább ripityára ver az ellenfele, azaz tönkrever. A két szóalak jelentése azonban nem vált el határozottan, ezért összecserélésük sem hiba. A rapottyára tájnyelvi változata az eredeti rapittya diribdarab főnév -ra rágós alakjának, amelyből a mai rövid ty-s határozószó fejlődött. Egy történelmi témájú előadásból idézem a kővetkező mondatot: „Ez a szövetség sajnos kerékbe tört. „Megállapíthatjuk, hogy ennek a mondatnak így, ahogy van, voltaképpen nincs semmi értelme; ilyen szókapcsolatunk: valami kerékbe törik egyáltalán nincs. Vajon mit akart mondani az előadó? Bizonyára olyasmit, hogy a szóban forgó szövetség nem volt tartós, megszűnt, felbomlott, mielőtt érvényesült, illetve érvényesíthették volna. Átvitt értelmű szókapcsolatunk, amelyben a tör, illetve apai nevét mind ez idáig nem sikerült megállapítani" — közli Alekszej Szvisztunov, aki az új sajtóügynökség elnöke lett. A PARI — a Paradoxonok, Rekordok, Ideák rövidítése. A sajtóügynökség nemcsak a szovjet eredményeket tartja nyilván, hanem azt is, ami a világ egyetlen más kézikönyvében sem szerepel. Ilyenek életünk paradoxonai, a repülő csészealjak, a mindenféle rendellenességek, a telepátia és a telekinézis, a „zörgő manók” stb. Másfelől a PARI elvből nem tartalmazza például a falánkság rekordjait, az olyan rekordokat, amelyek az ember egészségét és puszta életét is fenyegetik. Mi „a rekordok kedvéért való rekordokat" sem ismerjük el — például a legnagyobb cipőt, amelyet senki sem hord, a leghatalmasabb tortát, lepényt, palacsintát, stb. Mi undorodunk az olyan rekordoktól, amelyek sértik az erkölcsi és esztétikai szabályokat. A PARI Sajtóügynökség sok ezer levelet kap a szovjetország különféle körzeteiből, feldolgozza a különböző városokban levő irodáiból érkező információkat. És azokat az egyedülálló rekordokat, amelyeket a természet világa, az ember világa nyújt. Mint kiderült, Moszkvában él és dolgozik Jurij Szolomahin újságíró, aki 38 nyelven beszél. Marina Popovics, az első olyan szovjet nö, aki a nemzetközi vadászklub tagja lett —, és az egyetlen olyan nő a világon, aki több mint száz repülési rekordot állított fel, és a Nemzetközi Légihajózási Szövetség aranyérmével tüntettek ki. És például Omszkban él Avszenyij Gorohov, akinek szerzői tanúsítványában az áll, hogy 1968-ban személyi számítógépet dolgozott ki és feltalálta a rovatkészítő (plotter) grafikai elvét, és a két találmány gyártása csupán a szovjet bürokratikus rendszer miatt nem kezdődött el. A személyi számítógépek a törik ige szerepel, és valaminek a hirtelen pusztulását fejezi ki, a derékba tör és a derékba törik. Például: Életét derékba törte a halál — ez azt jelenti, hogy valaki meghalt, mielőtt elérhetett volna valamit az életben. Derékba törik a pályája, ha nem hagyja abba az ivást — ez pedig annyit jelent: tönkremegy a jól indult pályája, nem viszi semmire, ha tovább fog inni. A derékba tör, derékba törik szókapcsolatot olyasmire szoktuk vonatkoztatni, aminek időbeli tartama van, tehát például életre, pályára. így tehát elfogadható az ilyen mondat: Ez a szövetség derékba tört, hiszen a szövetség hosszabb időtartamra szólt, és nyilván valamilyen ok miatt hirtelen megszűnt; nem bontakozhatott ki a hatása. Akkor sem kifogásolhatnánk a mondatot, ha a derékba tör szókapcsolat szerepelne benne, vagyis, ha megjelölné, ki vagy mi törte derékba a szövetséget. Például: Ezt a szövetséget az ellenzői derékba törték. Nézzük most meg közelebbről az idézett mondatban hibásan használt szókapcsolatot! Mint már utaltam rá: kerékbe törik valaki vagy valami szókapcsolat nincs, csak kerékbe tör valakit vagy valamit szókapcsolatunk van. Ez születési évének 1975-öt tartják, amikor az „Apple Computers" cég megkezdte ipari gyártásukat (mellesleg szólva, ennek a programnak a finanszírozása csak 1971-ben kezdődött el), a plotterek pedig még később jelentek meg. A PARI dossziéban titokzatos, mulatságos és csodálatos rekordok is vannak. Kirill Makszimov, az 59. moszkvai iskola tízéves tanulója egy óra alatt 3 630 fekvőtámaszt végez; a Szovjetunióban a leghosszabb haj — 1 m 60 cm — tulajdonosa íarisza Misukova moszkvai főiskolai hallgató. Szverdlovszkban egyszerre ünnepli születésnapját egy lány, az anyja és a nagyanyja — mindhárman február 8-án születtek, csak persze különböző évben. És miként lehet magyarázni a világtérkép„lenyomatot". amely egy bika bőrén látható, pigmentfoltok alakjában? Vagy arról a fiatal------------—■ -i Megyek ki a kertbe, hogy összeszedjem az érő paradicsomot, paprikát, almát. A paradicsomnak, paprikának semmi baja. De az almafáról hull az alma, s rothad, topped; aszalódik már az ágakon. Mutatom a szomszédnak a pusztulást. „Látom” mondja." „Csernobil óta hullik és rothad. A diófák sem teremtek" teszi hozzá „de azok már megújultak." Valóban: a diófák hatalmas koronája ép. az ágvégek teli zöld dióval... Ez lenne a remény? A túlélés esélye? Napok múlnak el, s nem tudok szabadulni a látványtól, az élménytől; a hulló és rothadó almák látványától, s a magyarázattól : „Csernobil óta hullik és rothad." Az almahullásnak és rothadásnak kétségtelen, hogy oka és magyarázata van. Lehetséges, hogy az elhanyagolt fák nem bírják a termés terhét meglehet, egyszerűen csak foszforhiány vagy egyéb fontos elem hiánya okozza a pusztulást... Megle-Kihívás a Guinnessnek ÚJ SZOVJET „LEG"-EK KÖNYVE utóbbinak eredeti jelentése: valakit (halálra ítéltet) vízszintesen fekvő kerékre feszit, és tagjait, illetve csontjait a küllők közt valmely súlyos tárggyal összetörve kivégez. Ezt a szókapcsolatot átvitt értelemben általában csak ebben a némileg tréfás kifejezésben szoktuk használni: kerékbe tör valamely nyelvet, azaz nagyon hibásan, rosszul beszél valamilyen nyelven. De valójában már gyakrabban mondjuk így: töri a magyart, töri az angolt, törve beszél olaszul, mint így: kerékbe töri a magyart stb. A beszélt nyelvben persze hallhatunk ilyesmiket: Úgy érzem magam, mint akit kerékbe törtek, azaz minden porcikám fáj. Itt már nemigen gondolunk arra, hogy az igazi kerékbetörés csak halállal végződhetett, hiszen a kivégzés egyik formája volt. Összefoglalva: a derékba tör és a kerékbe tör konkrét jelentése közt csak annyi a rokonság, hogy mindkettő jóvátehetetlen pusztításra utal, ám ez a pusztítás, elpusztítás merőben különböző jellegű. A két kifejezés átvitt élelme közt semmi összefüggés nincsen, egymással való fölcserélésük súlyos hiba. MAYER JUDIT „gumiemberrőr szóló hirť, aki. bármilyen magasból esik is le, ép és sértetlen marad? Sokáig lehetne sorolni azokat a titokzatos jelenségeket, természeti rejtélyeket, rendkívüli emberi képességeket, amelyeket a mai napig a PARI Sajtóügynökség feljegyzett. Ez azonban a PARI csodálatos országa felfedezéseinek csupán kicsiny része. És még háný felfedezést kell tenni! — A Guinness elismerte, hogy versenytársai vagyunk — állítja Alekszej Szvisztunov. — Anyagi ellátottság, műszaki felszerelés, nyomdaipari bázis tekintetében mi természetesen elmaradunk mögötte, meg aztán a híresség sem jelentéktelen dolog. De információink minősége, egyedülállósága tekintetében mi győzünk. (G. Gy. fordítása) hét... De az is igaz lehet hogy valóban Csernobil katasztrófájában keresendő az igazi ok. S azt sem kerülheti el a figyelem, hogy ezt a tényt — mármint az almapusztulást — az emberek egyértelműen ennek tulajdonítják: Csernobil sugárzásának. S ezen a ponton túl az igazi ok már szinte nem is érdekes. Az az érdekes, ami a tudatba vésődött, ami megmaradt, s az, ahogy ezt továbbadják. Ahogy a mítosz keletkezik. Ügy tűnik, itt még a dolgok egyértelműek; nincs „talán", nincs „esetleg". Töprengésre, továbbgondolásra való azonban fakad bőségesen mindennek a nyomában. Például az ilyen kérdés-: Lehetséges, hogy Csernobil „sugarának" következményei bennünk is hasonló pusztítást végeztek és végeznek, mint a kert fáiban?! Hogy nem csak az alma hullik és rothad? Milyen feleletet fogalmazhatnék ezekre a kérdésekre? Van-e felelet egyáltalán ? Talán a diófák megújulása jelzi az esélyt? Meglehet. Bár előre nem tudható, beérik-e rajtuk a termés ... GÁL SÁNDOR 11
