A Hét 1990/2 (35. évfolyam, 27-52. szám)
1990-08-31 / 35. szám
HALLOTTUK Lru 1 OLVASTUK LÁTTUK KO NW A Talmud könyvei „Akinek tudása több, mint a jótettei, mihez hasonlít? Oly fához, amelynek sok az ága, de kevés a gyökere; ha vihar támad, kitépi és gyökerestül kiforgatja. Erre mondja az írás; „Olyan lesz, mint a magányos fa a pusztaságban, amely nem érzi a jó idő beköszöntését és kiakasztottan teng a sivatagban, lakatlan szikes földön". De akinek több a jótette, mint a tudása, az olyan fához hasonlít, amelynek kevés az ága és sok a gyökere; még ha a világ minden vihara is rátámadna, nem mozdíthatná el helyéröl...” Pompás könyvvel gazdagodott az ilyenfajta Ínyencségek után áhítozó magyar könyvbarátok köre: az Upanisádok és a Bhagavat-gitá, A Ji Csing és a Köztes Lét Könyvei a Korán és a Biblia után végre újra kapható az egyetemes világirodalom egyik nagy alapkönyve, a Talmud is. Nevezetesen az 1921—23-ban, a Korvin testvérek könyvnyomdájában megjelent fordítás reprint-kiadása. Az eredeti Talmud szöveg alapján fordította Dr. Molnár Emö. Erről, mármint a fordításról csak annyit mondhatunk, hogy mit sem koptatott rajta az eltelt hét évtized, ízes, jól olvasható magyarítás, itt-ott észlelhető porossága betudható akár az eredeti „porosságának" is. S van még egy óriási pozitívuma e kiadványnak. Az ötszáz oldalból majd hatvan jut az összesen tizenkét előszónak, az egyes „könyvek" magyarázó bevezetőiről nem is szólva. Mi a Talmud? — Az Agádéról — A misna — Toszifta — A Talmud és fordításai — A Talmud törvényfejtő szabályai — A zsidó vallástörvénykönyvek — Az ókori zsidó irodalom — A Talmud bölcsei — A hagyomány eredete és megőrzése — íme, a tanulmányok listája, a Dr. Babits Antal e kiadáshoz írott előszavát nem is említve. S hogy mit jelent (mit jelenthet) a mai olvasó számára a Talmud? Azon túl, hogy egyike a világirodalom ún. szent könyveinek, igy a műveltség alapkincsei közé tartozik, e kisebbségi, faji, vallási részekre szakadozott s egymás iránt egyre intoleránsabb korban talán tájékozódni is segít a zsidóság lényegének megértésében. Mert, hogy az előbbi idézetet folytassuk: ......amint az írás mondja: „Olyan lesz, mint a forrás mellé ültetett fa, amely nem érzi meg, ha beáll a hőség, levele üde marad, nem aggódik a szárazságtól és nem szűnik meg gyümölcsöt teremni" (Jerem. 17. 8.) (cselényi) FILM Fagylalt, tölcsér nélkül Egyre gyakrabban adódik elő olyan helyzet, hogy a gyanútlan néző, egy-egy produkció hatására szembesülni kényszerül a kelet-európai posztszocialista társadalmak vigasztalan valóságával. Ilyenkor vagy villámgyorsan csatornát vált, s egy könnyedebb — mondjuk zenés-táncos műremekben — „fürdeti" meg a lelkét, vagy védekezésképpen befűrja magát a fotelba, és megpróbálja kívülállóként szemlélni az eseményeket. Gyanítom, ez utóbbi mutatvány egyre kevesebb nézőnek sikerül manapság. Hogy mást ne említsek, itt lopakodik már a mi kertünk alatt is a szociális létbizonytalanság. Vagy talán már kopogott is, csak nem hallottuk a nagy zűrzavarban. Arról a létbizonytalanságról van szó, amelyet eddig kizárólag a fogyasztói társadalmak sajátjának tekintettünk, és sokan esküdni mertek volna rá, hogy hozzánk semmiképpen nem fog begyűrűzni. De ez már a múlt. Most itt állunk a súlytalanság állapota előtt és várunk. A súlytalanság állapota előtt, mely azonban nem a könnyed, gondtalan, föld feletti lebegést jelenti, hanem a saját sorsát irányítani képtelen ember kiszolgáltatott, tehetetlen kapálózását. Ez a fajta szorongás érződött ki a napokban ismét műsorra tűzött „Fagylalt tölcsér nélkül" c. magyar filmből is, mely — nem érdemtelenül — dijat nyert az idei prágai tv-fesztiválon is. A téma, a gyermekét egyedül nevelő anya sztorija nem új, viszont hálás, mert a szociális érzékenységű nézők érdeklődésére mindig lehet számítani. A film cselekménye arról szól, hogy a szakszervezeti beutalót kapott anya kamaszfiával a Balaton mellé érkezik. A gondtalannak tervezett üdülés azonban — a család felbomlásából eredeztethető érzelmi és anyagi természetű okok miatt — az anya és fia közti villongások történetévé válik. Két érdek ütközik egymással : a fiúé, aki saját sorsa korlátáit tapogatja egyre ingerültebben, s mindenhol csapdát sejt, joggal; a másik érdek az anyáé, aki a gyermekét akarja megtartani mindenáron. Bűntudatot s lelkiismeretfurdalást érez elhibázott életéért, s e tudatot a fiú folyamatosan erősíti is benne. Nem tud, nincs ereje kiegyenesedni. Ami Felvidéki Judit alkotását a hasonló tv-filmek színvonala fölé emeli, az a két főszereplő hiteles, szuggesztív alakítása, Kútvölgyi Erzsébeté és Seszták Szabolcsé. A kisemberek pedig, akik a fürdővendégek szerepében feltűnnek, akár mi is lehetnénk. Kicsit önzők, kicsit exhibicionisták, olyanok, akik az üdülés ünnepi fényébe kerülve a lehető legtöbbet szeretnék kiszakítani a jelenből. A film komor tanulsága: kapcsolataink üresek vagy éppen üresedőben vannak. Vigyáznunk kell, valami nagyon elromlott. Lendvay Tibor HANGLEMEZ Dupla vagy semmi Mi, csehszlovákiai magyarok az utóbbi időben igencsak figyelemmel kísérhettük a Dolly Roll tevékenységét, hiszen áprilisi szlovákiai turnéjuk során kiváltságosoknak számítva mi kaptunk legelőször élőben ízelítőt az „Ábrándos szép napok" című nagylemezükről. Ki gondolta volna, alig néhány hónapra rá már a következő Dolly Roll korong kerül a boltokba. Dupla vagy semmi címmel. Ez talán vonatkoztatható az egy év alatti nagylemezproduktumokra, vagy még inkább munkájuk minőségére. Azt persze nem állítom, hogy a korong elkészítésekor hasonló gondolatok vezérelték az együttes tagságát, mindenesetre az optimista jelszó sok biztonságot, szilárd alapokat sejtet a Roll háza tája felöl. Ez az LP újra teljes taglétszámmal készült, az Ábrándos szép napokról ugyanis hiányzott Fekete Gyula, a színpadi showprogramok nagymestere. S talán ezért is hiányolhattuk az ö aktivitását itteni koncertjeiken. A Dupla vagy semmi Dolly főszereplésével készült, az igazi slágergyanús felvételeket egytől-egyig ö tolmácsolja szólóban, a többiek beálltak háttérénekeseknek. A lányok kedvence, Flipper Öcsi jogutódja Kecskés Gábor, azaz Richie sem csipkedte magát, igazi nagy sikerszámot, mint amilyen a „Végleg a szívügyem maradtál" volt, nem énekel. Ennek ellenére sok érdekes felvétellel lepik meg a hallgatót. Az egyik ilyen szerzemény a „Handicap", mely hangzásában és ritmusaiban könyörtelenül hasonlít Csepregi Éva feldolgozott Twist-jéhez, s hogy még jobban fokozzák a hasonlóságot, hát itt is szerepel a két dundi hölgy: Falussy Mariann és Lang Györgyi, azaz a Pa-dö-dő. A legérdekesebb számnak az „Édenkert" címűt tartom, ennyire jó hangutánzást, hangulatfestést talán még soha sem sikerült „kiművelnie" a Dolly Rollnak, még az énekesnő hangja is változik visszafogottra, finomra. A „Krimi" szöveg nélkül maradt, talán mert a zenével szerették volna elérni a hatást? Mindenesetre érdekes próbálkozás, hiszen a csapat lemezein eddig nem találkozhattunk zenekari felvétellel. Csupán az átlagszámok kategóriájában találnának helyet a „Vulkán és tenger", a „Pénz kell a Földön", illetve az „Egy tenyér, ha csattan" című nóták, a „Jumbo jet" viszont kifogástalan, pergő, jó szerzemény, akárcsak a B oldal legelső dala a „Hazugság vagy igazság". Bár ez utóbbi felvételen elsősorban a zenei részt emelném ki. A címadó szerzemény az igazi nagy Dolly Roll sláger, a 90-es év első felében biztosan listavezető is lesz. Az egyszerű, első hallásra is megjegyezhető, gondolom elsősorban a gyerekközönség ízlését megcélzó dallamok alkotóiktól nem igényelhettek túl nagy erőfeszítést. Mégis tudatosítani kell, hogy slágert írni sem könnyű, mert csak gratulálhatok annak, aki napjainkban hetekig fönn tud lenni a slágerlistákon. Legyen az Holly Johnson, Tina Turner, Jason Donovan, vagy hogy ne kalandozzak messzire, a Neoton, a Step, vagy akár a Dolly Roll. Koller Sándor TÁNC Magyar Electra táncban elbeszélve A Honvéd Együttes nagysikerű előadását, a Magyar Electrát a közelmúltban a komáromi közönség is láthatta, illetve láthatták volna többen is, ha az idei nyár müsordömpingjének hatására nem marad foghíjas a nézőtér. A budapesti vendégművészeket azonban nem befolyásolták a félig üres széksorok, s előadásukat ugyanolyan bravúros színvonalon tartották meg, mintha az egész város ott nyüzsgött volna. Aki elment a bemutatóra, az mindenesetre jól járt. Novák Ferenc, a műsor koreográfusa és rendezője ezúttal is merész elképzelést valósított meg. Szophoklész klasszikus görög tragédiája, az Electra nyomán. Bornemissza Péter 1558-ban készült fordításának felhasználásával, két új alakkal, Oresztész tanítómesterével és az élősködő Parasitusszal kibővítve fordította le a tánc nyelvére a közismert drámát. Az általa életre hívott mű cselekményében végigvezette ugyan az antik tragédia történéseit, benne foglaltatott a szophoklészi kérdés, erősebb lehet-e az állam törvénye az erkölcsénél, ám mondanivalójában, megoldásaiban sajátosan magyar Electrát láthattunk a színpadon. S nemcsak azért, mert elsősorban a magyar és részben a környező népek folklórjából — zenéjéből, táncából, viseletéből — építkezett az alkotó hanem a táncszínházi előadás mondanivalója is igazából e tájakon talál (meg)értö befogadóra. E tájakon, ahol a bűn és bűnhödés viszonya nemcsak egyéni, hanem hosszú ideje közösségi kérdés; ahol a bosszú olyan rangra emelkedett, hogy — volt rá példa — még az igazságszolgáltatás szerepében is tetszeleghetett; ahol legbelül senki sem kívánja a görög (sem más) tragédiák ismétlődését, visszhangra talál az az alkotó, aki igy vall és e szellemben alkot: . a közösségi megnyugvást keresem. Kutatni szeretném az egyéni és társadalmi bosszú természetrajzát. Vannak egyéni és közösségi bűneink. A keserű kérdésem az. hogy ki és mikor állítja le végre a sújtásra emelő karokat. Ezt a kérdést a magyar és a környezetünkben élő népek folklórjával tehetem fel, hiszen mint „táncírónak" ez az anyanyelvem." (Novák Ferenc) Novák Ferenc Magyar Electrája egy hamisítatlan görög tragédia csalhatatlanul magyar megfogalmazása. Tragédia táncban elbeszélve. A Honvéd Együttes művészei előadásukkal bizonyították, hogy: a tánc valóban a legemberszabásúbb művészet; az emberi test úgy teremtetett, hogy bármifajta kommunikációra alkalmas legyen, s egy-egy mozdulat áttételesebb közléseket továbbíthat, mint teszem azt a beszéd. A színpadról jövő üzenet megértő befogadókra talált. Electra klasszikus tragédiáját úgy táncolták a Honvéd művészei hogy a történetet, a mondanivalót megértse az is, aki talán kevésbé jártas az irodalomban, s tették ezt a magyar néptánc hiteles elemeire támaszkodva. Csanaky Eleonóra
