A Hét 1990/2 (35. évfolyam, 27-52. szám)

1990-07-06 / 27. szám

GOTIKA A FELHŐK FFUTT

Északrajna-Vestfália, mint gazdag múzeum, barátként fogad. Csaknem minden megtalálható itt, ami az egész országra jellemző: modern metropolisok és középkori lovagvárak békésen egymás mellett, impozáns hegyvonulatok és termékeny síkságok, óriási ipartelepek és természetvédelmi területek — az utazó azonban alig várja, hogy a vidék legjellegzetesebb ékkövével, a kölni dómmal találkozzon.

Köln ma az NSZK harmadik legnagyobb városa. A kölniek azt mondják, a városnak eddig három virágkora volt: a rómaiak idejében, a középkorban és ma. Az első adat szinte megdöbbenti az embert; elég egy futó pillantást vetni a térképre és szemügyre venni a Róma és Köln közti távolságot, mindjárt tiszteletteljes csodálat keríti hatalmába az

embert a hajdanvolt Római Birodalom kiterjedését illetően. Köln maga a nevét is a rómaiaktól kapta, pontosan Claudius római császár feleségétől: Colonia Claudia Ara Agrippinensium. Krisztus előtt 50-ben Julius Caesar Gallia elfoglalásával terjesztette ki eddig a Római Birodalom határait s egyben szövetségesül megnyerte a germán umber törzset. Jó száz évvel később Julia Agrippina, Germanus hadvezér lánya, aki itt született és nőtt fel. Augusta néven társuralkodó lett és római városjogot adott szülőhelyének. A rómaiak a várost olyan erődítménnyé fejlesztették, amelynek minden oldala egy kilométer hosszú volt. A későbbi város a római településre épült és ezt szélesítették tovább az elkövetkező századokban. Az első rajnai hidat is a rómaiak építették itt fel — néhány pillére még ma is látható —, s hosszú időnek kellett eltelnie ahhoz, hogy másik híd is létesüljön.

Köln lakossága a harmadik században felvette a kereszténységet, az ötödik század közepén megszűnt itt a .római uralom és a hatalmat a frankok vették át. A város a negyedik századtól püspöki székhely lett, de igazán kiemelkedő rangot akkor kapott, amikor Nagy Károly 785-ben érsekséggé nevezte ki. A kölni érsek később német választófejedelem és a 11. század elejétől kezdve kancellár is volt.

A 11. században, Anno érsek idejében indult meg a szebbnél szebb templomok sorának építése, kétszáz éven keresztül román stílusban. Csak később, 1248-ban került sor a Dóm, a világ egyik legcsodálatosabb és leghíresebb templomának alapkőletételére, s ekkor vált Köln Észak-Európa kereszténységének fővárosává; ekkortájt észak Rómájának is nevezték. Még 1164-ben Barbarossa Frigyes császár kancellárja Milánóból ereklyét hozatott ide, a bibliai Háromkirályok lábszárcsontjait, s ettől kezdve a város forgalma nagymértékben fellendült. Az ereklyék tömegesen vonzották ide a zarándokokat, akik felpezsdítették a város gazdasági életét. A zarándoktömegek megjelenése váltotta ki a Dóm építésének szükségességét is, mert az addigi templomok szűknek bizonyultak.

A Dóm esetében a világ akkori legnagyobb katedrálisát akarták megépíteni, mégpedig az új csúcsíves stílusban, amelyben az akkori építésű francia katedrálisok is készültek. A templomot öthajósra tervezték, az addigi legmagasabb tornyokkal. Elsőnek a kórusrész készült el 1322-ig, majd az északi oldalhajók, aztán a déli torony a gyönyörű Péter-kapuval, de 1560 körül abbamaradt az építkezés vallási ellentétek és pénzhiány miatt. Csak a múlt században merült fel újra a befejezés gondolata, s az építkezést 1842-ben meg is kezdték a véletlenül előkerült eredeti tervek alapján. A nagy munkát 1880- ban fejezték be.

A csodálatos fenséget és harmóniát árasztó építménynek már a méretei is tiszteletet keltenek. A templom hossza 144 m, a föhajó belső magassága

43,5 m, a tornyoké 1 57 m. A Dómba belépve megragadó látványt nyújt az üvegablakokon beszűrődő sokszínű fényár, amelyben a karcsú oszlopok szinte az égig szöknek. A könnyed gótikus vonalvezetés szinte mindenütt feloldja a gigantikus méretek okozta feszültséget, a belépő számára egyszerre érzékelhető az egész épület harmóniája és a részletek megkapó szépsége. A főoltár mögötti Háromkirályok ereklyetartó koporsó Európa legnagyobb szarkofágja, de legekből a templomban még bőven akad egyéb is. A Dóm kincsestára szintén egyike a leggazdagabbaknak a világon: liturgiái tárgyak, elefántcsont-munkák, értékes ereklyetartók, miseruhák és szentségtartók láthatók benne. A könyvtárban 41 5 kódex található, köztük az 1000 körüli évekből származó Hillinus-kódex az akkori dóm ábrázolásával.

Kölnben minden a Dómnál kezdődik és a Dómnál fejeződik be; a csodálatos építmény szépsége hónapok után is az a pont, amely a látogató lelkében a városra visszaemlékezve a központi helyet foglalja el.

CSÁKY PÁL

Különleges

horoszkóp

Általános jellemrajz

OROSZLÁN

(VII. 23.-Vili. 23.)

Hatalmas önérzet, természetes büszkeség tölti el egész lényét. Megkívánja, hogy személye legyen a társaságok középpontja. Bátor és hidegvérű. Ha valami nem az akarata szerint történik felindul, és mérgében nem tudja, mit cselekszik. Olyan cselekményekre ragadtatja el magát, amiket később megbán. Ilyenkor rá kell hagyni mindent, nehogy jóvá nem tehető dolgokat kövessen el. Egészen különleges optimizmusa van, minden feladatot elvállal és megvan győződve arról, hogy az úgy fog sikerülni, ahogyan ő akarja. Ha vállalkozása kudarccal végződik, akkor egy hatalmasat ordít. De nem csügged el, nem törik le, már a következő pillanatban hozzálát, hogy a dolgot más oldalról fogja meg. Szereti a szerencsejátékokat, fogadásokat.

Amilyen gyorsan felízgul, olyan gyorsan le is higgad. Könnyen megbocsát és felejt. Kényszerrel és erőszakkal semmit nem lehet nála elérni, szeretettel azonban mindent. Szive puha, szeretetre éhes; kedves, gyermekies vonás van benne: az óriások jósága. Gondolatvilága mély és alkotó, azonban kissé nehézkes. Mint barát százszázalékosan megbízható. Mindig nyílt és becsületes. Komoly veszekedésektől távoltartja magát és csak kényszerítő esetben avatkozik be. Hátulról sohasem támad. Az alacsonyrendű Oroszlán típus felületes, dicsekvő, hiú, morgó és hirtelenharagú. Büszkesége szemtelenséggé válik. Hamar megmutatkozik benne a nagyzoló, a felvágó, a fontoskodó. Az Oroszlán jegyében született nő bátor, szeret közéleti pályákon mozogni, mint háziasszony nagyvonalú, kedveli a külsőségeket, a kis munkák elvégzésére nem alkalmas.

Minden Oroszlán típus szereti a sportot, a gyermekeket, az állatokat. Bőkezű. Nem dönti meg ezt az sem, hogy leginkább hírnevének megerősítése érdekében adakozik, mert ezzel is ő akar a cselekmények központjába állni. Viszont akkor is tud adni, amikor senki sem látja. Az is igaz, hogy ilyenkor önmagával akar imponálni. Nagylelkűsége azonban mindenkor igazi és valódi. Szereti a nagy teljesítményeket, hogy a siker fényében fürödjék. El sem bírja képzelni, hogy más ember másképp gondolkodhat, mint ő, más ízlése legyen. Bár meg van győződve róla, hogy ö mindenki javát akarja, voltaképpen ilyenkor is csak saját magával van eltelve, nem tudja meglátni a valóságot.

Szerelme egészséges, tüzes. Az Oroszlán típusú férfi a született ábrándozó lovag, az igazi gavallér, a romantikus hős. Fiatal korában kevésbé törődik a partner megválasztásával, később azonban már igényes. Szerelme mindig becsületes és igaz. Néha fennáll az a veszély, hogy heves vérhőmérséklete miatt nem tud megmaradni a családi tűzhely melegénél. De általában jó családapa és az Oroszlán típusú nő a gyermeknevelést élethivatásának tekinti.

Néhány hires ember, akik az Oroszlán jegyében születtek: Cicero, Petrarca, Luther, Balzac, Bismarck, Huxley stb.

17