A Hét 1990/2 (35. évfolyam, 27-52. szám)
1990-08-03 / 31. szám
GOMBÁS KARFIOL Hozzávalóké fej karfiol, 10 dkg húsos szalonna, 3 db újhagyma, 1 kisebb fej hagyma, 20 dkg gomba, só, bors, zsir, fokhagyma (2 gerezd) Készítése: A hagymát lereszeljük és a tört fokhagymával együtt zsírban megfonnyasztjuk. majd hozzáadjuk a megmosott, megvágott gombát, sózzuk, borsozzuk, puhára pároljuk, végül hozzákeverjük a zöldjével együtt összevágott újhagymát és a rózsáira szedett, sós vízben főzött karfiolt. Az egészet óvatosan összekeverjük és burgonyapürével tálaljuk. TERHESSÉG — szépséghibák nélkül A terhesség vége felé sokat töprengenek a kismamák, hogyan nyerhetik vissza régi testsúlyukat, mellformájukat. Alapvető hiba, hogy mindezek csak a terhesség utolsó hónapjaiban foglalkoztatja őket. Ha a kismama bőrszövete nem elég rugalmas, és a gyarapodó testsúllyal nem tud lépést tartani, akkor a mellen, a csípőn, a felső combon enyhén piros csíkok keletkeznek. Ezek jelzik, hogy az alsó bőrszövet nem képes tágulni — kireped. E csikók a terhes nők kilencven százalékánál jelentkeznek, holott bőrápolással elkerülhetők lennének. A kezelést maga a kismama megoldhatja. De hogyan is fogjon hozzá? Feküdjön egyenesen az ágyon, bőrét finom babaolajjal kenje be. Ezután következik a masszázs. A veszélyeztetett helyeken (mell, has, comb) a bőrt két ujjának a hegyével óvatosan felemeli és a bőrszövetet az ujjakkal görgeti, gyürögeti. így erősödik, rugalmas marad a bőr, és a tűrőképessége is fokozódik. Utána két kezének ujjhegyével rétegenként masszírozza a hasát, mellét, csípőjét, combját. A masszázst reggel és este kell végezni. Lényeg a rendszeresség, az hogy egy nap se maradjon ki. A masszázst azért érdemes már az első hónapokban elkezdeni, mert a mell és a has bőre nem feszül úgy, mint a hatodik hónaptól kezdve, mikor gyors ütemben nő. A terhes szekér találkozott a hatlovas h intóval Vándorolt Mátyás király, mikor már nagy király volt, vándorolt városról falura, maga szemével látni, maga fülével hallani. Egyszer a vándorlásban elfáradt az országúton, felkérezkedett egy szegény paraszt szekerére. Azon a szekéren a búzáját vitte őrletni a szegény paraszt ember. Felvette jó szívvel a vándort a szegény paraszt. Megy a szekér csendesen, egyszer csak szembekocog egy hatlovas fényes hintó, abban ül egy büszke báró. A kocsisa rákiabál a szegény parasztra : — Térj ki, paraszt! I---------3 / De az a rongyos vándor, aki a zsákon kucorgott, azt mondta a parasztnak: — Ne térjen ki, atyámfia! El is vette a gyeplőt a szegény paraszttól, megállította a szekeret, hogy a paraszt ki ne térhessen. — Mi lesz, hé, nem hallottad, hogy térj ki? — már a kocsis emeli az ostort, hogy majd a nyaka közé suhint a parasztnak. Hanem a vándor leugrik a szekérről, a báró elé áll, kigombolkozik, hát a báró majd leesett az ülésről, ott van előtte aranyos ruhában Mátyás király. — Először is megparancsolom, fogjatok ki két lovat, fogjátok a szegény ember két rossz gebéje elébe, elbírja négy ló is ezt a hintót. A bárónak is le kellett szállani, segíteni a paraszt szekere elé fogni a két gyönyörű paripát. — Most pedig co, fel, vissza a hintóra! És azt parancsolom, hogy a hintó térjen ki, mert az üres szekérnek kell a terhes szekér elől kitérni! Akkor lett törvény, hogy az üres szekér tér ki a terhes szekér előtt. Ezt is az igazságos Mátyásnak köszönhetjük. SZÉP ERNŐ A két ejtőernyős macska között 12 különbség található. Ha tízet megtalálsz, már nyerhetsz egy gyermekkönyvet! Z. NÉMETH ISTVÁN A tengerparton homokvár, Ott lakik egy homoklány. Homokszem a homlokán, Homokvárnak udvarán. Ha végetér a homoknyár, A levegőben ökörnyál. Oly kevés a homok már, Elkelne egy homokgyár. Ha eljön a homoknyár. Fürdőzik a homoklány. A levegőben homok száll. Ebből lesz a homoktáj. Megjön a homokkirály. Homokkard az oldalán, Boldog már a homoklány. Homokszáj a homlokán ... KATASZTRÓFÁK FÖLDÖN-ÉGEN NEVEZETES VIHAROK Ki hinné, hogy olykor egy kiadós vihar, jégeső vagy orkán történelmet is formálhat. Jean Froissart, a XIV. században élt krónikáim, a „százéves háború" szemtanúja szerint egy hatalmas égiháború döntő szerepet játszott abban, hogy III. Edward angol király — ha kelletlenül is — békét kötött a franciákkal. „Miközben az angol uralkodó — Írja Froissart — és serege egy Montlhéryban töltött éj után Gallardon felé lovagolt, olyan rendkívüli és hatalmas, olyan borzalmas mennydörgés, villámlás, felhőszakadás és szélvihar szakadt a király seregére, hogy maga az ég látszott leszakadni, a föld megindulni, hogy mindent elnyeljen. Akkora súlyos kövek hullottak, hogy embert, lovat megöltek (...) A seregben némely tekintélyes emberek azt mondották, hogy Isten ostora ez, e jellel nyilvánítja ki akaratát az úr, hogy legyen béke.” A brétignyi egyezmény tehát megköttetett, hála az elemeknek, de tartós békét nem hozott, hiszen a szembenálló felek még évtizedeken át háborúzgattak egymással. Ugyancsak messzemenő következményei lettek annak a tengeri viharnak, amely a nagy spanyol Armadát, II. Fülöp félelmetesnek látszó hajóhadát szórta szét a brit szigeteknél. Ezt a vállalkozást egyébként végig a balszerencse kísérte. Hetekig a szélcsend tette lehetetlenné a kihajózást; később a sorsdöntőnek szánt összecsapást a kedvezőtlen szélirány hiúsította meg, s végül, amikor az elkedvetlenedett spanyol flotta egy nagy kerülővel vissza akart térni a Bizcayaiöbölbe az ítéletidő bevégezte a művet. A hajóhadnak mintegy a fele a parti szíriekhez csapódott vagy elsüllyedt, a partra menekült katonákat és tengerészeket pedig a helybéliek vagy fogságba ejtették, vagy lemészárolták. A kudarc egyúttal a spanyol tengeri fölény végét is jelentette, s a tengeri viharnak is köszönhetően egy új nagyhatalom lépett a világ színpadára; Anglia. Egy másik tengeri vihart a szépirodalom tett közismertté. Dániel Defoe Robinson Crusoe c. világhírű regényében fontos szerephez jut a cselekmény alakításában az a nagy égiháború, amely Robinson Crusoeból hajótöröttet csinál. A könyv olvasói közül alighanem kevesen tudják, hogy ez a vihar nem a fantázia szüleménye, hanem valóban bekövetkezett, 1703 novemberében és házak százait döntötte romba, erdőnyi fát csavart ki tövestől, s emellett több mint 120 embert megölt a szárazföldön. Az óceánon odaveszett tengerészek számát 8 000-re becsülik. Egy szomorú epizódot is megörökítettek a krónikák. Néhány évvel a vihar előtt épült fel Eddystone első világítótornya. Tervezője és építője, egy bizonyos Winstanley úgy döntött, hogy a legnagyobb vihart a világítótoronyból fogja megfigyelni. Egy nappal a vihar kitörése előtt a helyszínre érkezett, hogy ellenőrizze a tatarozási munkálatokat. Szerettei körébe már nem térhetett vissza, mert a világítótorony a nagy orkánban összedőlt és maga alá temette tervezőjét is. Egy másik híres angol író, Charles Dickens is megörökített egy nevezetes tengeri vihart (1859-ben), amelynek során a Royal Charter nevű gyorsgözös Wales partjainál a sziklákhoz csapódott. A hajótörésben 450 ember vesztette életét. A tragédiát követően Robert Fitz-Roy tengernagy indítványozta, hogy hozzanak létre egy világméretű viharjelzö szolgálatot, amely a múlt század hatvanas éveiben meg is kezdte működését. — lacza — 21
