A Hét 1990/1 (35. évfolyam, 1-26. szám)
1990-06-22 / 25. szám
w> Mécs József: A PÁSKAHÁZI BÍRÓ Ozsvald Árpád: MIT VÁLASZOLT ŠTÚR? Koller Sándor: KÖNNYŰZENEI VERSENYÜNK: NYÁR A ZENESZTRÁDÁN Ozogány Ernő: KUKKÓNIA KÉNYSZERVÁNDORAI Szabómihály Gizella: A REINKARNÁLÓDOTT MINISZTER Kocsis Aranka: KERTEK A DUNA SZIGETEIBEN Lapzárta: 1990. V. 30 Címlapunkon D. Havran felvétele A Csemadok Központi Bizottságának képes hetilapja. Szerkesztőség: 815 44 Bratislava, Obchodná 7. Telefon: 332-865 Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában, 815 85 Bratislava, ul. Čs. armády 35 Főszerkesztő: Lacza Tihamér Telefon: 332-919 Főszerkesztő-helyettesek: Mács József és Ozsvald Árpád Telefon: 332-864 Grafikai szerkesztő: KrátS. Klára Terjeszti a Posta Hirlapszolgálat Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedícia tlače. 813 81 Bratislava, Gottwald<wo nám. č. 6 Nyomja a Východoslovenské tlačiarne z. p., Košice. Előfizetési dij egész évre 156,— Kčs Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levéikézbesitö. Kéziratokat nem őr zunk meg és nem küldünk vissza. Vállalati hirdetések: Vydavateľstvo Obzor. inzertné oddelenie. Gorkého 13, VI. poschodie tel: 522-72. 815-85 Bratislava, index: 492 11. Irwin úr. Ön ezredesi rangban az Apolló-15 legénységének tagjaként 1971-ben lépett a Holdra. Egy esztendővel később viszont kilépett a hadsereg kötelékéből és a baptista egyház prédikátora lett. Miként emlékezik ma. két évtized távlatából ama nevezetes űrbéli kiruccanásra ? — Mérnökként, tudósként küldtek bennünket a Holdra, és humanistákként tértünk vissza onnan. Olyan világot látogattunk meg ugyanis, ahol nincs élet, és a Földet távolról olyannak láttuk, amilyennek Isten is látja. Ez az új látvány új reményeket keltett bennünk. Sokakban és sokszor felmerülő kérdés, hogy milyen próbák után lesz. pontosabban lehet valakiből űrhajós? — Részben még ma is. de a mi időnkben szinte kizárólagosan a szuperszonikus pilóták közül választották ki a legmegfelelőbbeket. Minden ürhajósjelőttnek különleges terhelési próbákat kell kiállnia. Nagyon fontos, hogy az illetőnek rendben legyen vérkeringési rendszere, amit kerékpárergometriás és billenöasztalon végzett terhelésekkel ellenőriznek. Az alkotó műszaki intelligenciát tesztekkel minősítik. A pszichés teljesítmények, illetve a stressztürés mérésére szintén speciális vizsgálatok vannak. A szőkébb válogatásba azok jutnak, akik a legjobban feltalálják magukat, a leggyorsabban választják ki az adekvát cselekvést; nem kapkodnak, inkább lassabban, szelektálva, de helyesen igyekeznek végrehajtani minden kijelölt feladatot. Általában ez a mércéje annak, hogy kinek mennyi a pszichés tartaléka ... Természetesen, ez csak egy része az űrhajósképzésnek. A leendő asztronautának mindemellett behatóan kell ismernie az űrhajózás jelenlegi eszközeit, az űrhajók és az űrállomások felépítését; tanulnia kell csillagászatot és navigációt. Szükségesek az orvosi, a biológiai tudnivalók is. és rengeteg a gyakorlati foglalkozás. „ Vizsgatantárgy" a bátorság és a kitartás is? Odafönt ugyanis aüg van esély a külső segítségre... — Aki ezt a hivatást választja, tudja, hogy az átlagosnál nagyobb veszély fenyegeti. Nem titok, hogy a legnagyobb körültekintés és a biztonsági előírások sokasága ellenére az űrhajózás — az Egészségügyi Világszervezet álláspontja és adatai szerint — a veszélyes foglalkozások közé tartozik. Az esetleges tragédiák elsősorban az űreszközök technikai biztonságának növelésével előzhetők meg. A mai. korszerű űrhajók és űrállomások kettős, sőt hármas dublirozással készülnek. Ha például elromlik az űrhajó hőmérsékletét szabályozó automata rendszer, a pótlást kéziszabályozás végzi. A másik hatásos eszköz a felkészítés. Olyan körülményeket kell létrehozni itt a földön, amelyek előrevetítik az esetleges rendkívüli szituációkat. Egyszerűen meg kell tanulni úrrá lenni a veszélyhelyzeteken, hiszen a pánikhangulat sohasem jó egy űrkabinban. És persze Istenben is bízni kell, elvégre mindannyiunk sorsa az ö kezében van. Riporterként laikus vagyok e témában. így olvasmányélményeimre alapozva mondom azt. hogy az űrrepülés — állítólag — egyelőre a súlytalanság miatt nem váhat elterjedné ... — Nézze, a nehézségi erő három-négyszerese hat az űrhajósra mell-hát irányban, ami szinte bepréseli az illetőt az ülésbe. Olyan ez. mint amikor az edzőterem centrifugáján ül az ember, és hába hallja az irányitó jó tanácsát, hogy lélegezzen, nem kap levegőt. Egy amerikai orvos ezredes a földi gravitáció negyvenszeresét is elviselte, igaz. összetörtek a bordái. Ilyen veszély nem Interjú JAMES IRWIN amerikai asztronautával fenyegeti az űrhajósokat. A szervezet annál nehezebben túri viszont a gyors változáso kat: a nehézségi erő hirtelen növekedését, majd csökkenését egészen a súlytalanságig és fordítva. A szervezetben ugyanis a súlytalanság hatására változások következnek be. Mindenekelőtt az egyensúlyszervben okoz zavarokat, s ez különböző mértékben, de mindenkit megvisel. Úgy tudni, hogy a szovjet űrhajósok közül például Tyitov már a második kör után rendkívül rosszul volt. Van. aki csak izzad, elsápad, mások hányingerrel küszködnek, vagy még kritikusabbá válik a dolog. Ezek a tengeribetegségre emlékeztető tünetek általában három-négy napig tartanak. A nehézségi erő hiánya ugyanis megváltoztatja a test vérelosztását. Ennek következményeképpen kivörösödik a fej. a szervezet rengeteg folyadékot vészit és csökken az ásványi anyagok állománya is. A táplálék és az ital megfelelő összeállításával részben szabályozható mindez; lényegében azonban ilyenkor dől el. hogy valójában mit bir ki az ember? ... A lélektan, a kiegyensúlyozott lelkiállapot vajon milyen mértékben van jelen az űrhajózás mindennapjaiban ? Természetesen, elsősorban odafönn. a világűrben?! — Egy-egyy űrutazás alatt két-három, esetleg ennél több ember él társas magányban. minden élettől távol. Ebben a helyzetben valóban nem mindegy, hogy ellentétes vagy azonos-e a jellemük, az érdeklődési körük. Vagy éppenséggel az. hogy ha az egyik vezéregyéniség, akkor ezt a többiek el DrxSG y-h&ct&c* arról, mit bír ki az ember és igaza volt-e Verne Gyulának? tudják-e viselni. Az a szerencsés helyzet, ha a legénység úgy áll össze, hogy kiegészítik egymást a feladatok teljesítésében, és azonos szabadidős, társas programokban találnak örömöt. Mindemellett fontos a munka és a pihenés rendjének megállap>itása; a frontos, szinte percről percre összeállított program, beleértve a kiadós alvást is. Ügyelni tanácsos arra is, hogy a hasznos munka sem lehet több napi nyolc-kilenc óránál. Elfoglaltsággal járnak a fényképezések, a tévé- és rádióadások, a meteorológiai megfigyelések, különböző ipari, biológiai kísérletek, nomeg a műszereket is ellenőrizni kell. A lényeg az. hogy a földi élettől elzárt űrhajósnak minél kevesebb ideje maradjon önmagával foglalkozni. Nyilván kevesen sejtik, hogy egy-egy űrhajózási program sokkal vaskosabb mint egy történelmi nagyregény. Mindent pontosan végre kell hajtani. A kozmonauták akkor is tudják hol járnak, ha megszakad kapcsolatuk az irányító központtal. Ellenkező esetben bekövetkezhetne a legrosszabb: úrrá lenne rajtuk a kilátástalanság. Szavait hallgatva szinte valószínű. hogy még a szabadidő is kötelező ... — Bizony, kötelezői Ugyanis létkérdés, hogy legalább hat-hét óra maradjon a kikapcsolódásra, hogy ki-ki a hobbijának élhessen. Az űrhajósok egy része sakkozik vagy kártyázik, mások festenek, faragnak. Videokazettákban hang- és fiimösszeállitásokat visznek magukkal; rendszeres időközökben pedig televíziós kapcsolatba léphetnek a családjukkal, barátaikkal, ismert személyiségekkel. kedvenc színészeikkel. Az űrhajósok jelentős része olvasással tölti a szabadidejét. Az űrolvasás jövője egyébként az, hogy mikrofilmekre másolják a könyveket. hiszen a helytakarékosság igénye alól az irodalom sem kivétel. A lehető legkisebb súllyal és felülettel kell gazdálkodni; e tekintetben mindegy, hogy Thomas Mannt vagy éppenséggel ponyvaregényt kedvel-e valaki. Irwin úr. most. hogy május derekán Prágában járt. Ön nagyon rokonszenves városnak találta Cseh-Szlovákia fővárosát. Tulajdonképpen a benyomásainak részletezésére illenék kérnem; ám ha az imént az irodalmat. Thomas Mannt említette, hadd faggassam inkább arról, vajon beigazolódott-e valami abból, amit a művészet és a fantasztikus avagy a tudományos irodalom előre jelzett? — Elegendő utalni Leonardo da Vincire, akinek a képzeletében idestova öt évszázada megszülettek a mai helikopter tervei. Verne Gyula a holdutazásról írt, és százvalahány év elteltével én ott jártam. Ma már ott tartunk, hogy az űrhajózás nem kuriózum, hanem a kozmonautika megkezdte annak törlesztését, amivel az ember fizikai és pszichikai képességeinek próbára tételéért az emberiségnek tartozik. Azonban a technika és a legprecízebb felkészítés önmagában kevés. Személyes jelenlétre, menet közben érkező parancsok teljesítésére, váratlan helyzetek megoldására van szükség. Odafönn, az élettől távol arra is rádöbbentem. hogy okvetlenül hinni kell Istenben is. Ez meggyőződésem. MIKLÓSI PÉTER Fotó: ČSTK 2
