A Hét 1990/1 (35. évfolyam, 1-26. szám)
1990-06-15 / 24. szám
Az utóbbi időben több olyan levelet kaptunk olvasóinktól, amelyben magányosságukra, eiesettségükre panaszkodnak. Tisztában vagyunk azzal, hogy sorsproblémáját mindenkinek egyedül kell megoldania, de hisszük, hogy a levelek közreadásával, mások élettapasztalatának közlésével is segítünk. Az is célunk, hogy a magányos emberek a mi segítségünkkel egymásra találjanak. Szívesen látjuk s közöljük a bővebb bemutatkozó leveleket. írjanak mindarról, amit az új kapcsolattól elvárnak, arról az útról, amely magányosságukhoz vezetett. Könnyebb a társkeresés, ha megírják milyen az ideáljuk, kinek a jelentkezését várják. S mi az. amit az új ismeretség ápolása érdekében feláldoznának. Amennyiben a kedves olvasó nem kíván bővebben szólni magáról, akkor jeligével ellátott levelét röviden hirdetésszerűen fogalmazza meg. Ingyenesen, hirdetési dij nélkül közöljük, a hirdetésre érkezett válaszokat közvetítjük az Ön címére. A Magányosok klubja rovatunkkal olvasóink sorsproblémájának megoldását, az egymáshoz való emberek egymásra találását kívánjuk szolgálni. Ismerkedési rovatunk, a Társkereső a párválasztásban segít. Várjuk jeligés leveleiket, a válaszokat elküldjük címükre. Reméljük segítségünkkel sikerült Önnek is kitörni a magányból. A SZERKESZTŐSÉG Tisztelt Szerkesztőség! Nem volt párttag a családban, mi nem tartoztunk a „hatalmasok" közé. így most. amikor sorra leváltják őket, a mi kenyerünk nem lesz kisebb. És nagyobb sem. Mert törtetők sem vagyunk. Mindezt azért tartottam szükségesnek elmondani, hogy lássák, nem az önös érdek adta kezembe a tollat. Eddig csak gondolatban formálhattam véleményt, ma már ki is mondhatom, bár nem hiszem, hogy kinyomtatják. Mostanában sokat cikkeznek az iskolákról. Ehhez nekem is megvan a magam története. Mint már fent is említettem, a mi családunk egyszerű család. Nem vagyunk „Valakik". így az általános iskolában nem kivételeztek a fiammal. Ő hiába jelentkezett, nem hívták fel. Hiába akarta kijavítani a kettesre sikerült dolgozatát, mindig volt fontosabb gyerek, akinek javítania kellett. Bár kitüntetett tanuki volt. jobb hírű magyar szakközépiskolába el sem küldtük a jelentkezési ivet, tudtam, hogy nekünk nem lenne sem ismeretségünk, sem protekciónk, de még pénzünk sem. hogy bejuttassuk. így került oda, ahol van: finomműszerésznek, érettségiző osztályba, szlovák iskolába. Szerencsére csak az orosztanárnő ült rá. Mindenáron azt akarta neki bebizonyítani, hogy nem tud. nem is tudhat annyit, mint a szlovák iskolából jött diáktársai. A bizonyítás sikerült Mindig négyesre állt oroszból, engem mindig behívattak, hogy foglalkozzak a gyerekkel. Azt mondta a kifestett dög — minden ujján más aranygyűrű csillogott —, hogy naponta négy órát kell a gyerekkel foglalkozni. Mert ő annyit foglalkozik a sajátjával, s lám az tisztaegyes tanuló. Amikor ezt mondta kedvem lett volna kikaparni azt a kékre-zöldre mázott szemét. Hát mit gondol, hogy én nem foglalkozom a fiammal? Hiszen csak a gyerekeknek élünk! A magunkét szeretetben neveljük, a másét nem bántjuk. És mit tesz ő? Gyűlölettől hajtva három éven át kínozta a más gyerekét. A nemzetisége miatt. Azt hallottam, hogy mára az ö ideje is kitelt. Ebben az esztendőben még nem tanított. Állítólag a rokkantsági nyugdiját intézi. Hát intézze is gyorsan, még mielőtt ezt a lehetőséget is elveszik tőle. Bár szerintem nem érdemel semmiféle nyugdíjat. Nem adott ô a társadalomnak semmit. Idegbeteg gyermekeket gyártott. És felnőtteket, mert pártelnök « volt. De már nem az. Be sem mer menni a munkahelyére. A fiam megnyugodott. Az új orosztanár követelményei szerint kettes tanuló. Jövőre érettségizik, és ha a protekciós világnak tényleg vége, akkor sikerrel felvételizik a műszaki főiskolára. S hogy mi a tanulság? Nem kell mindent elhinni, amit a tanár mond. JOGI TANÁCSOK „Gyermekét egyedül nevelő nő" jeligével vidéki olvasónk azt írja, hogy férjétől két éve elvált s azóta egyedül neveli ötéves gyermekét. Az apa nem fizette rendesen a havi gyermektartási díjat, amit a bíróság a válaszokat hoz a posta. A „szavazatszámláradt összeg már 6 500 koronát tett ki. Az apa ellen tartásdijfizetési kötelezettség elmulasztása miatt a Büntetötörvénykönyv 213. 5-a alapján büntető eljárást indítottak, de a januárban megtartott tárgyaláson a bíróság a köztársasági elnök január 1 -én kelt közkegyelmi rendelete alapján az eljárást megszüntette. Olvasónk azt kérdezi, hogy lehet valakit „a tartozás alól fölmenteni" s mit tehet, hogy a gyermek apját kényszerítse a tartásdíj rendes fizetésére. Az apa ugyanis gyakran változtatja a munkahelyét s így gyakran két-három hónapos késéssel fizeti a tartásdijat. Az elnöki amnesztia csak a büntető eljárásra és a büntetésekre vonatkozik, de nem érinti a magánjogi igényeket, követeléseket, tartásdijakat stb. A büntető eljárás megszüntetése csak azt jelenti, hogy olvasónk volt férjét az 1989. december 31-ig'terjedő időben elmulasztott tartásdijfizetési kötelezettsége miatt nem lehet megbüntetni. De a tartozását meg kell fizetnie s ezt továbbra is bírósági végrehajtással (tehát polgári bírósági eljárásban) lehet tőle behajtani. A végrehajtás az apa fizetésének lefoglalásával történik s munkahelyváltoztatás esetén mindig az újabb munkahelyre is vonatkozik. Természetesen ezt mindig meg kell állapítani s a bíróságnak be kell jelenteni, amely az új munkahelyet értesíti a még fennálló tartozás összegéről. De ha az apa továbbra sem fizeti az 1990. január 1-e után esedékes tartásdijat, vagy ennek fizetése alól akár gondatlanságból akár szándékosan kibújik azzal, hogy gyakran változtathatja a munkahelyét, akkor ellene új büntető eljárást lehet indítani amelyben ezért az újabb cselekményért meg lehet büntetni. ,A magánvállalkozók társadalom- és betegbiztosításáról" a Szövetségi Gyűlés április 19-én kelt törvénye és a Szövetségi Munka - és Szociálisügyi Minisztérium április 20-án kelt hirdetménye rendelkezik, amelyek ez év május 1 -én léptek hatályba. Ezek szerint a magánvállalkozók is részesei a társadalombiztosításnak és az általános törvényes feltételek teljesítése mellett igényük van mindazokra a juttatásokra és szolgáltatásokra, amelyek a munkaviszonyban dolgozókat megilletik, így öregségi, rokkantsági, özvegyi, szociális és háztartási nyugdíjra, valamint a betegbiztosítási előírások értelmében táppénzre, anyasági pénzsegélyre, szülési segélyre, családi pótlékra és temetkezési járulékra, valamint — önkéntes juttatásként gyógyfürdői kezelésre. Nincs azonban igényük a beteg családtag ápolásáért járó segélyre, sem a terhesség alatti bérkiegészítésre sem. A magánvállalkozó biztosítása azzal a nappal kezdődik, amit a bejelentésben mint a tevékenysége megkezdésének napjául jelölt meg, de legkorábban azzal a nappal, amikortól jogosult a vállalkozásra. A biztosítása pedig a lejelentésben megjelölt nappal, de legkésőbb a vállalkozói jogosultsága megszűnésének napjával szűnik meg. A vállalkozó a bejelentést a vállalkozás Egy jólelkű édesanya (név és cím a szerkesztőségben) 35/175 falun élő legényember házasság céljából megismerkedne 20—36 éves korig, lánnyal Nyugat-Szlovákiából. Jelige: Akácos. Hét 90/4 Okos Barátnőm, vagy Barátom! Ha érdekel a politika és sajna a betegség, levélben való vagy személyes beszélgetés: JND jeligére válaszolj! Egyébként mindig a napsütést szeretem; a teljes címem a szerkesztőségben megtalálod. Hét 90/5 19/165/51 érettségizett lány, intelligens fiú társaságát keresi 24 éves korig, az Újvári, Komáromi vagy Lévai járásból. Fényképes levelek előnyben. Jelige: „tűzpiros rózsa" Hét 90/3 megkezdésétől számított 8 nap alatt, a lejelentést pedig a vállalkozás megszűnésétől számított 8 nap alatt köteles az előirt nyomtatványon megtenni. A magánvállalkozó a bejelentett kivetési alap 25 százalékát kitevő biztosítási járulékot köteles fizetni. A kivetési alapot a vállalkozó maga határozza meg úgy, hogy ennek havi összege 400 és 10 OOO korona között mozoghat. — Ha a vállalkozása olyan kis terjedelmű lesz, hogy a várható évi jövedelme nem fogja a 4 800 koronát meghaladni (ez havi 400 koronának felel meg), valamint akkor, ha a vállalkozó már részese a társadalom- vagy betegbiztosításnak, vagy ha már öregségi vagy rokkantsági nyugdijat élvez, akkor nem köteles bejelentést tenni s így nem is esik újabb biztosítás alá. Ha azonban mégis önként jelentkeztek a biztosításra, akkor ezt bármikor lejelenthetik. A biztosítási járulékot mindig az egész naptári hónapra, mégpedig a megelőző naptári hónap 20-ig kell befizetni. Az elsőt pedig a magánvállalkozás megkezdésétől számított 8 nap alatt kell megfizetni arra a hónapra, amelyben a biztosítás keletkezett, az utolsó pedig arra a naptári hónapra, amelyben a biztosítás megszűnt. „Nyugodt öregkor" jeligével olvasóink azt írják, hogy lányuk és vejük családi házépítéséhez ők adták a pénzt, amit megtakarítottak. mert ők nem kaphattak a városban, ahol lányuk lakik és dolgozik, építötelket. A pénzt nem kölcsönként adták, ezt nem is akarják visszakapni, csak azt szeretnék biztosítani, hogy majd nyugdíjazásuk után a házban békés, nyugodt „otthonuk" legyen. Mit tegyenek? A Polgári Törvénykönyv 135/b. paragrafusa alapján az ingatlan tulajdonosa, vagy az akinek ehhez személyi használati joga van (amit a nemzeti bizottság létesített) szerződéssel ún. dologi terhet (vecné bremeno) létesíthet, amelynek értelmében köteles valamit tűmi, tenni vagy valamitől tartózkodni. — Az ilyen dologi teher létesítéséhez Írásbeli szerződés szükséges, amelynek érvényességéhez az is szükséges, hogy az állami közjegyzöség regisztrálja. Ennek alapján ezt a terhet a geodézia ingatlannyilvántartásában (a tulajdoni lapon — LV) is feltüntetik. Az ilyen dologi teher az ingatlan tulajdonával az új tulajdonosra is átszáll, ha az ingatlan átruházására kerülne sor. Olvasóink tehát a lányukkal és vejükkel olyan írásbeli szerződést köthetnek, amelylyel ezek számukra a családi házukban életfogytiglani ingyenes lakáshasználati jogot biztosítanak. Ezt meghatározhatják teljesen általánosan vagy részletesen is, úgy hogy pl. olvasóinknak joguk lesz a földszinten vagy az I. emeleten lévő lakás (vagy helyiségek, pl. szoba, konyha, mellékhelyiségek), közös helyiségek, padlás, pince. kert. udvar, garázs stb. kizárólagos vagy közös használatára, továbbá a víz. gáz, villany ingyenes (vagy részben térítéses) igénybevételére. Az ilyen dologi terhet létesítő szerződés regisztrálására az a közjegyző illetékes, akinek a körzetében a kérdéses ingatlan fekszik. Dr. B. G.
