A Hét 1990/1 (35. évfolyam, 1-26. szám)
1990-06-08 / 23. szám
(ARDEOLA RALLOIDES) Házigalamb nagyságú, a pocgém mellett a legkisebb gémfaj. Hosszú nyaka, zömök termete miatt nagyobbnak látszik. Tollazatának alapszíne halvány rozsdasárga. Selyemgémnek is nevezik. Tarkójáról sűrű bóbitasörény nyúlik hátra. Melegkedvelő madár. Európai elterjedése főleg a mediterrán zónára szorítkozik, az Ibériai-, Appenin- és a Balkán-félszigetre, ahol leginkább a nagyobb folyók mocsaras deltáiban honos más gémfajok társaságában. Magyarországon a Kis-Balaton mocsaraiban és a Tiszántúlon költ szép számmal. Nálunk az üstökösgém az amúgyis ritkaságszámba menő gémtelepek együttesének legértékesebb, védett madara. Hazánkban csak alkalomszerűen fordul elő. A legtöbb feljegyzett előfordulás a fészkelés utáni időszakból származik, amikor is a fiatal üstökösgémek, más gémekkel egyetemben kóborlásaik során hozzánk is ellátogatnak. Néhány előfordulási adat: 1952. augusztus 3.. Marcellháza, 1953. aug. 15. Komárom. 1955. május 2. és 1956. június 7., Nagyszombat,. 1975. május 5—1 5. (5 példány!), 1976. június 10. (2 pl.), 1977. május 19. és 1984. május 22. mind az ungszennai természetvédelmi területről, valamint 1986. június 15. 1 példány a körtvélyesi Fehér-tóról. Szlovákia területéről csak egyetlen sikeres üstökösgém költésről van mind ez ideig tudomásunk. Urbánek és Mosanszký ornitológusok a Latorca-parti Bés melletti bakcsótelepen találták 1963. július 5-én kikelt fiókáit. A csendes, sekély vizű hullámtéri, nádas-rekettyés fészkelöhely az adott csapadékdús esztendőben optimális életkörülményeket biztosított az üstökösgémek megtelepedéséhez. A gémfélék közül utolsónak érkezik a fészkelöhelyre. Ezért fészkük leginkább az adott telep perifériájára szorul. Annyira hevenyészett a fészkük, hogy néha maguk a tojások is átvilágítanak a gallyak között. A teljes fészekalj 4—5 halványzöld tojás. Mindkét nem kotlik. Az inkubáció 22—24 napig tart. A fiókák gyorsan fejlődnek. Étvágyuk határtalan. Az üstökösgém táplálékát a vízből, vagy a vízközeiből szerzi. Csekély súlya (tömege. 200—230 g) megengedi, hogy megálljon a tavirózsaleveleken. Táplálékát elsősorban a halak képezik. Jobbára apró, mintegy 10 cm-es halakat fogyaszt. Táplálékában figyelemkeltő szerepe van a békák tömeges fogyasztásának is. Ami a gerincteleneket illeti, gyakoriságra nézve a vízipoloskák, szitakötők és a nagy vízibogarak (csibor) lárvái állnak étlapján az előkelő helyen. * Az üstökösgém nálunk szórványosan előforduló faj. Megjelenése egy adott helyen már egymagában elegendő indok arra, hogy a legmesszebbmenőbb védettségben, gondozásban részesüljön az életterét képező terület. Az üstökösgém közeli rokona az inkább Afrikában élő pásztorgém (Bubulcus ibis). Távolról fehérnek látszó zömök testű, rövid nyakú gém. Afrikában gyakran száll a legelésző jószágra, vízilovak, bivalyok hátára. Nem ragaszkodik annyira a vízhez, mint általában a többi gém. Nálunk egyetlenegyszer figyelték meg Pöstyén közelében. Az üstökösgém és a pásztorgém szigorúan védett madarak! STOLLMAN ANDRÁS Fotó: Štefan Danko
