A Hét 1990/1 (35. évfolyam, 1-26. szám)
1990-06-08 / 23. szám
Dunaszerdahelytől Beszélgetés dr. Világi Oszkárral Peter Zajac, a Nyilvánosság az Erőszak Ellen politikai mozgalom egyik vezéralakja egy nemrég tartott sajtótájékoztatón több kategóriába osztotta a NYEE képviselőjelöltjeit. Az egyik legjelentősebbnek azt tartotta, ahová a mostani választási időszakban kooptált és ott kiváló munkát végző jelenlegi képviselők tartoznak. Ezek egyike dr. Világi Oszkár, aki váratlan gyorsasággal, de azt hiszem nem érdemtelenül került a figyelem homlokterébe. Ez év elején, mint az FMK jogászszakbizottságának vezetője került a Szövetségi Gyűlés Multikamarájába, ahol az alkotmányjogi bizottság tagja lett. Mind az FMK, mind a Nyilvánosság az Erőszak Ellen hasznosnak tartja az alkotmányjogi munkáját és az elkövetkező parlamenti időszakban is e felelősségteljes bizottságban szeretné öt látni. Egyik kidolgozója a Szövetségi Gyűlés Elnöksége mellett létrehozandó nemzetiségi bizottságnak, mely a mindenkori választások eredményétől függetlenül biztosítja majd a kisebbségek parlamenti képviseletét. — Milyennek látod a ielenlegi csehszlovák parlamentet politikai szempontból ? — Elsősorban artikulátlannak. Csehszlovákiában ma nincs egyetlen, európai mércével is mérhető politikai párt sem. Ez ugyan nem a pártok hibája, sokkal inkább a régi rendszer politikai vákuumának eredménye. A .................................i—................ parlament összetételének heterogén voltához hozzájárult az is, hogy míg egy részük frissen kooptált volt ellenzéki, mások még a régi gárdából maradtak itt. Egyikük mögött sem áll kialakult és markáns politikai arculattal rendelkező erő. ezért egy-egy szavazás eredménye mindig kétséges. A legjellemzőbb és leghatározottabb politikai elképzeléssel rendelkező intézmény ma a szövetségi kormány. Flogy ez mennyire jelent egy egységes koncepciót és mennyiben több más nézet konglomerátuma, ezt nehéz volna megmondani. A kormány által benyújtott törvényjavaslatok egy bizonyos mértékben tükrözik ezeket a belső véleményütköztetéseket és ez nem mindig válik javukra. Az, hogy mennyire a kormány itt a legütöképesebb és a leghatározottabb politikai erő, kitűnik abból is, hogy a törvényjavaslatok több mint 90 százalékát ők nyújtják be. — Milyen munka folyik ma a parlamentben, illetve mennyire tekinthető ez a fajta politizálás és parlamenti ülésezés komoly munkának ? — Azt hiszem túlzás nélkül állíthatom, hogy a Szövetségi Gyűlés ma egyedülállóan igényes és felelősségteljes feladatoknak tesz eleget. Akkora mennyiségű törvényt kell megtárgyalnunk és elfogadnunk, ami már az emberi tűrőképesség határát súrolja. A javaslatok többsége az idő szűkössége miatt nem járja be a maga megszokott útját, ezért a bizottságokban rengeteg változtatást eszkö2ölnek rajtuk. — Mi e nagy sietség oka ? — Jelenleg tulajdonképpen a demokrácia létezéséhez és életbentartásához szükséges „technikai" feltételek törvénybe iktatásáról van szó. Gondolok itt többek közt a sajtótörvényre, a választási törvényre, a peticiós és a vállalkozási törvényre és igy sorolhatnám tovább mindazt, ami nélkül demokrácia és a piacgazdaság egyszerűen működésképtelen. Ezeket nevezik sarkalatos törvényeknek. Mindennek ráadásul egységes, hazai viszonyainkhoz illő rendszerré kell összeállnia, és működőképesnek kell bizonyulnia. Piros kígyószisz Méregölő sisakvirág Prágáig — Néha ügy tűnik, a honatyák nem veszik komolyan a dolgokat. Ki-kijárnak az ülésről, nem figyelnek, csevegnek, elméláznak. — Azt hiszem, a látszat csal. Maga a parlamenti munka felelősségteljesebb része a parlamenti bizottságokban zajlik. Ha valaki igazi parlamenti vitákat akar látni, ide kell jönnie. Persze, a plenáris ülések sem izgalommentesek. Néha a kívülálló szemében úgy tűnhet, jelentéktelen dolgokról folyt a vita, de a törvényalkotás szempontjából ilyen dolgok is lényeges következményekkel járnak, és nekünk mindent tényleges súlyánál fogva kell kezelnünk. Néha aztán komoly nagy viták is folynak. Ilyen volt például legutóbb a rehabilitációról szóló törvényjavaslat, melyet némelyek alkotmányjogilag igyekeztek megkérdőjelezni. A dolog itt már kezdett veszélyessé válni, de szerencsére sikerült kivédeni a támadásokat és elfogadtatni ezt a jelentős törvényt, mely lényegében törvényen kívül helyezte az elmúlt negyven év politikai pereinek Ítéleteit. — Mi az alkotmányjogi bizottság munkaköre ? — A plenáris ülés előtti utolsó állomás vagyunk, tehát ez a legsúlyosabb és legbefolyásosabb parlamenti bizottság. Meg kell tárgyalni minden egyes törvényjavaslatot alkotmányjogi és általános jogi szempontból. Az utolsó három hónapban ez havi 15 — 16 munkanapon átlagban napi 16 óra kemény vitát és jogi csatározást jelentett. Ezt már sokáig bírni nem lehet. Bizottságunk megtárgyalja az összes többi parlamenti bizottság által benyújtott változtatási javaslatot, dönt róluk és jóváhagyásuk után jogi formába önti azokat. Nem könnyű dologról van szó, mivel a javaslatokat nemcsak jogi szempontból vizsgáljuk, hanem politikai, jogfilozófiai, alkotmányi nézőpontból is, valamint figyelembe kell venni más, várható következményeket is. Jelenleg kétfajta törvényjavaslattal találkozhatunk: gazdaságival s politikaival. Ez utóbbiakat általában képviselők, az előbbieket a kormány nyújtja be. A képviselők alktivitásának fokozódása egyébként figyelemreméltó esemény. — Milyenek munkátok feltételei? — Túlzás nélkül állíthatom, hogy kőkor - szakiak. A Szövetségi Gyűlés apparátusa például egyszerűen képtelen ellátni a feladatát. Szinte semmivel sem tudja elősegíteni azt, amire szükségünk volna. A technikai felszereltség pedig egyenesen gyászos. Nincsenek telefonok, telefaxok, adatbankok, sokszorosítógépek, könyvtár, mikrofilmek, számítógépek és még hosszú perceket tölthetnék annak felsorolásával, mi minden nincs. Látszik, hogy a múltban a parlamentnek milyen jelentéktelen szerepet szántak az ország politikai életében. — Mint csehszlovákiai magyar, milyennek látod szerepedet a parlamentben? Mit tehet egy képviselő, ha nemzetiségi ? — Az, hogy vannak ott magyarok, feltétlenül fontos. A súlyukat azonban nem az adja meg, hogy magyarok, hanem az, hogy milyen politikai irányzatot képviselnek, és mekkora tudással, munkabírással és befolyással rendelkeznek. Kapcsolatokat kell teremteni a többi polgári mozgalom képviselőivel, kölcsönösen segíteni kell egymást szavazáskor, törvények véleményezésekor vagy éppen a módositójavaslatok tárgyalásakor. Nagyon jó a kapcsolatom például Ernest Valko és Marián Poslúch VPN jogászokkal, de azt hiszem jól kijövök a bizottság többi tagjával is. Az a fajta parlamenti politizálás, mely nem tartja fontosnak a napi munkát és teátrális szónoklatokra épit, teljesen kudarcra van ítélve. A kisebbségi képviselőknek szövetségeseket kell találniuk és nem szabad kisebbségi rezervátumból nézni az eseményeket. Részt kell venni a közéletben és a parlamenti munkában, mert csak így várhatjuk el, hogy egyenrangúaknak tekintsenek minket és támogassák nemzetiségi jellegű javaslatainkat. A dolgainkat politikailag és szakmailag elő kell készítenünk, különben azokat fölösleges benyújtani. Hideg, céltudatos és elvi politizálást kell folytatni, mindig szem előtt tartva a célt. GYUROVSZKY S. LÁSZLÓ Érdekességek a növényvilágból VALAMIRE EMLÉKEZTET ... Nem nehéz a piros kigyószisz (Echium russicum J. F. GMEL.) virágzatának formájában meglátni a tekeredö kígyótestet, és a virágokból kinyúló kettős bibében „felismerni" a hüllők e csoportjának jellegzetes nyelvét. Közeli rokonát, a kékvirágú elterjedt gyomot, a közönséges kigyósziszt (Echium vulgare) azt hiszem mindenki ismeri, de bizonyára kevesen látták még a jóval ritkább, kritikusan veszélyeztetett fajnak számító piros kigyósziszt, amely a száraz domboldalak lakója. Mindkettő kétéves növény, tehát a csírázástól számított második évben virágoznak, majd magot hullatva elpusztulnak. A népi gyógyászat kigyómarás ellen alkalmazta a virágokat — persze ez a gyógymód csak ott volt hatásos, ahol a „tettes" egy ártalmatlan sikló volt. A méregölő sisakvirág (Aconitum anthora L.) virága első pillantásra igen emlékeztet a régi görögök vagy rómaiak sisakjára. A latin nemzetségnév azt jelenti, hogy „por nélkül", vagyis az aréna pora nélkül — méreggel — öl! A „méregölö" jelentésű fajnév onnan származik, hogy főzetét egykor a gyilkos boglárka (Ranunculus thora) mérge ellen alkalmazták ellenméregként (an-thora). Ez a részlegesen védett szép növény a meleg, mészköves lejtök ritka lakója. Végezetül egy fűféle : hernyópázsit (Beckmannia eruciformis L. HOST.). Ennél is kézenfekvő a formai hasonlat — úgy néz ki a virágzat, mintha kis hernyócskák ülnének a kalász végén. A hernyópázsit a Kárpát-medence keleti felének bennszülött (endemikus) növénye, sehol a világon máshol nem található. Ritkasága (kritikusan veszélyeztetett!) és szikes élőhelyeinek az extenziv mezőgazdasági művelés területfoglalásai által történő csökkenése következtében lassan a teljes kipusztulás szélére került. BOGOLY JÁNOS (A szerző felvételei)
