A Hét 1990/1 (35. évfolyam, 1-26. szám)

1990-06-01 / 22. szám

KOCKÁS PALACSINTA Fél kiló levesben megfőtt, kockára vá­gott vegyes zöldséget a szokásosnál kicsit sűrűbb palacsintatésztába kever­jük, majd megsütjük. Hengeralakúra formázzuk. Tálaláskor meleg tejföllel le­öntjük. TÖLTÖTT CÉKLA A közepes méretű, megmosott céklákat majdnem puhára főzzük és meghámoz­zuk. A közepüket kivájjuk és pépesre vágjuk. Eldolgozzuk készen kapható vagdalthús krémmel, sóval, törött bors­sal, reszelt keménytojással, kevés vajjal, zúzott fokhagymával. Visszatöltjük az üregekbe. A céklákat kivajazott tűzálló edénybe rakjuk, tejföllel leöntjük és elő­melegített sütőben kb. 25 percig süt­jük. SZEGÉNY GOMBÓC Fél liter vizet 2 evőkanálnyi zsirral és sóval felforralunk, majd eldolgozzuk 1/2 kg liszttel, finomra vágott petrezse­lyemmel és pár szem köménymaggal. Gombócokat formázunk, és lobogva forró sós vízben kifőzzük. Leszűrjük, majd Ízlés szerint forgathatjuk pirított zsemlemorzsába vagy pirított hagymás zsírba, esetleg meglocsolhatjuk tejföl­lel. « S zépítőszere k a kertből Burgonya. Ha kialvatlanságtól, fáradt­ságtól vagy sírástól vörös a szemünk, tegyünk behunyt szemünkre kamillafő­zetbe mártott vattát, erre pedig gézbe csomagolt reszelt burgonyát. Ezzel a borogatással 30—40 percig feküdjünk. Általában ajánlatos ezt lefekvés előtt elkészíteni és elalvásig a szemünkön hagyni. Az almát főzzük meg tejben és még melegen törjük át. Kenjük az arcunkra. 10 perc múlva mossuk le. Ez az arcpa­kolás jótékony hatású télen is, de csak havonta egyszer használjuk. A cseresznyét magozzuk ki, és a húsát rakjuk arcunkra. Csakis fehér, illetve világos színűt használjunk, mivel a sötét cseresznye foltot hagy a bőrön. Az eper az arc egyik legkiválóbb gyü­mölcspakolása. Az arcbőrt tisztítja, a pórusokat összehúzza, a bőrt simává, bársonyossá teszi. Érzékeny börüeknek nem ajánlatos. A paraj (spenót) szép színt ad a bőrnek. A megmosott parajleveleket kevés olaj­jal főzzük meg vízben. A leveleket csa­varjuk gézbe, s borogatás gyanánt a börsömörre jó gyógyszer. Egészséges arcbőrre tiszta vízben főtt parajlevelet használjunk. (Folytatjuk) HÉTVÉGE Azt mesélik, hogy a kutya valamikor réges­­régen magányosan élt az erdőben. Egy na­pon megunta az egyedüllétet — elindult, hogy társat keressen magának, akivel együtt lakhatna. De olyan társat akart, aki minden­kinél erősebb a világon, és nem fél senkitől. Azt hitte a kutya, hogy a farkas a legerő­sebb. Felkereste hát. és azt mondta neki: — Hallod-e, farkas! Éljünk eztán együtt! — Jól van. én nem bánom — felelte a farkas. Attól fogva együtt éltek. A kutya egyszer csörtetést hallott az erdő­ben, és ugatni kezdett. — Ne ugass, kutya — csöndesitette a farkas —, mert idejön a medve, és mindket­tőnket széttép. „Ahá — gondolta a kutya —, úgy látszik, a medve a legerősebb a világon, mert még a farkas is fel tőle!" Otthagyta hát a farkast, és ment tovább az erdőben, hogy megkeresse a medvét. Meg is találta, és azt mondta neki: Hallod-e, medve! Éljünk eztán együtt! — Jól van. éljünk — állott rá a medve. Attól kezdve együtt élt a kutya meg a medve. A kutya egy éjszaka megint neszt hallott az erdőben. Hangos ugatásba kezdett. Meg­ijedt a medve, és rámordult: — Hallgass, te tutya, mert meghallja az Burját mese oroszlán, idejön, és felfal téged is, engem is! „Hát nem a medve a legerősebb, ha fél az oroszlántól! — gondolta a kutya. — Úgy látszik, az oroszlán a legerősebb a világon!” Futott az oroszlánhoz. így szólt hozzá: — Éljünk együtt, oroszlán! — Nem bánom, legyen úgy! — felelte az oroszlán. Attól fogva egyútt éltek. Nem sok idő telt el — a kutya egy éjszaka megint ugatni kezdett. Az oroszlán csönde­­síteni kezdte: — Ne ugass, kutya: idejön az ember, ránk fogja a rettenetes vasat, és megöl mindket­tőnket! „Úgy látszik, nem is az oroszlán a legerő­sebb — gondolta a kutya. — Hanem az ember!" Azzal elfutott, hogy megkeresse az em­bert. Amikor rátalált, azt mondta neki: — Hallod-e, ember! Éljünk eztán együtt! Ráállott az ember, és kunyhójába vezette a kutyát. A kutya egy éjjel zajt hallott, és ugatni kezdett. Az ember felébredt. Nemhogy csön­desitette volna a kutyát, de rákiáltott: — Hangosabban ugass, kutyám! Hango­sabban! A kutya akkor látta, hogy az ember nem fél semmitől, és ő a legerősebb a világon. Azóta az emberrel él, és hűségesen szol­gálja. Átdolgozta Rab Zsuzsa KI TALÁLTA FEL? flvh ISújuh Ez év tavaszán az egész világon megemlékeztek Benjamin Franklin halálának 200. évfordulójáról. Az amerikai tudós, államférfi és Író nevéhez fűződik a villámhárító feltalálása is. Franklin kitűnő megfi­gyelő volt és megfigyeléseinek eredményeit kiválóan le is tudta írni. Ö volt az első, akinek eszébe jutott, hogy a viharfelhők elektromos­ságát hatalmunkba keríthetjük és ártalmatlanul levezethetjük a földre. Magas tornyot kezdett építeni, hogy annak a csúcsára helyezze el „villámfogóját", de közben eszébe ötlött, hogy papír­sárkányt bocsát fel a levegőbe, az sokkal magasabbra száll. 1752. június 22-én — amint önéletrajzában írja — kezdte el híres kísérletét, amely a villámhárító feltalálásához vezetett. Aznap nagy vihar vonult el FTiiládelphia felett, ahol Franklin lakott és fiával egyútt kiment egy közeli mezőre, hogy a sárkányt, melynek hegyes vasdarab volt a csúcsán, feleressze. A zsineg végére egy kulcsot kötött és ezt selyemkesztyüs kézzel fogta meg; a kesztyűre azért volt szükség, hogy ha kísérlete sikerül, agyon ne sújtsa a villám. A fellegekből csapkodtak a villámok, de a kulcsból még mindig nem pattogtak ki a várva várt szikrák. Egyszercsak észrevette, hogy a zsineg laza fonala megmerevedett s ahogy kezével közeledett a kulcshoz erős ütést érzett és a kulcsból fényes szikrák pattantak ki. Többszöri kísérletezés után vetette fel azt az ötletet, hogy ha magas épületek tetejébe vasrudat tűznének és sodronnyal egyene­sen levezetnék a földbe, meg lehetne védeni az épületet a villámcsapástól és a keletkezett tűzkártól. Az emberek nagyon lassan eszméltek rá ennek a látszólagos egyszerű ötletnek a hasznosságára. A parasztok a villámhárítót okolták a termésüket elszikkasztó szárazságért. Egy makacs londo­ni tudós évekkel később is konokul hajtogatta, hogy a villámhárító sokkal hatásosabb, ha gömbben végződik! Sokan voltak, akik hittek neki, állítólag még az angol király is gömbbe végződő villámhárítókat szereltetett fel palotájára. De a végrehajtott kísérle­tek kudarca Franklinnak adott igazat, aki ehhez ilyen megjegyzést fűzött: „Soha nem bocsátkoztam semmiféle vitatkozásba ... Sor­sukra bíztam nézeteimet. Ha helyesek, az igazság és a tapasztalat igazolni fogja, ha nem, megdőlnek maguktól is." Franklin kimagasló eredményét igy szokták emlegetni: ö volt az az ember, aki elragadta a villámot az égből! Találmánya bevezeté­sével, különösen a nyári hónapokban több milliós értékeket mente­nek meg a villámcsapás okozta tűzvésztől. Jancsi és Juliska kimen­tek a mezőre négylevelü lóherét szedni. Számold meg. mennyit találtak! RADNÓTI MIKLÓS Fölébredt a fiatal szél s füttyent s markolászva végigfut a parton, hírét hozza, hogy keleten már feketülő vízben mosakodnak a fák; hosszú lábakkal a hold jön fölfele lassan, csomót köt a tájra s — este van. 21

Next

/
Thumbnails
Contents