A Hét 1990/1 (35. évfolyam, 1-26. szám)
1990-06-01 / 22. szám
KOCKÁS PALACSINTA Fél kiló levesben megfőtt, kockára vágott vegyes zöldséget a szokásosnál kicsit sűrűbb palacsintatésztába keverjük, majd megsütjük. Hengeralakúra formázzuk. Tálaláskor meleg tejföllel leöntjük. TÖLTÖTT CÉKLA A közepes méretű, megmosott céklákat majdnem puhára főzzük és meghámozzuk. A közepüket kivájjuk és pépesre vágjuk. Eldolgozzuk készen kapható vagdalthús krémmel, sóval, törött borssal, reszelt keménytojással, kevés vajjal, zúzott fokhagymával. Visszatöltjük az üregekbe. A céklákat kivajazott tűzálló edénybe rakjuk, tejföllel leöntjük és előmelegített sütőben kb. 25 percig sütjük. SZEGÉNY GOMBÓC Fél liter vizet 2 evőkanálnyi zsirral és sóval felforralunk, majd eldolgozzuk 1/2 kg liszttel, finomra vágott petrezselyemmel és pár szem köménymaggal. Gombócokat formázunk, és lobogva forró sós vízben kifőzzük. Leszűrjük, majd Ízlés szerint forgathatjuk pirított zsemlemorzsába vagy pirított hagymás zsírba, esetleg meglocsolhatjuk tejföllel. « S zépítőszere k a kertből Burgonya. Ha kialvatlanságtól, fáradtságtól vagy sírástól vörös a szemünk, tegyünk behunyt szemünkre kamillafőzetbe mártott vattát, erre pedig gézbe csomagolt reszelt burgonyát. Ezzel a borogatással 30—40 percig feküdjünk. Általában ajánlatos ezt lefekvés előtt elkészíteni és elalvásig a szemünkön hagyni. Az almát főzzük meg tejben és még melegen törjük át. Kenjük az arcunkra. 10 perc múlva mossuk le. Ez az arcpakolás jótékony hatású télen is, de csak havonta egyszer használjuk. A cseresznyét magozzuk ki, és a húsát rakjuk arcunkra. Csakis fehér, illetve világos színűt használjunk, mivel a sötét cseresznye foltot hagy a bőrön. Az eper az arc egyik legkiválóbb gyümölcspakolása. Az arcbőrt tisztítja, a pórusokat összehúzza, a bőrt simává, bársonyossá teszi. Érzékeny börüeknek nem ajánlatos. A paraj (spenót) szép színt ad a bőrnek. A megmosott parajleveleket kevés olajjal főzzük meg vízben. A leveleket csavarjuk gézbe, s borogatás gyanánt a börsömörre jó gyógyszer. Egészséges arcbőrre tiszta vízben főtt parajlevelet használjunk. (Folytatjuk) HÉTVÉGE Azt mesélik, hogy a kutya valamikor régesrégen magányosan élt az erdőben. Egy napon megunta az egyedüllétet — elindult, hogy társat keressen magának, akivel együtt lakhatna. De olyan társat akart, aki mindenkinél erősebb a világon, és nem fél senkitől. Azt hitte a kutya, hogy a farkas a legerősebb. Felkereste hát. és azt mondta neki: — Hallod-e, farkas! Éljünk eztán együtt! — Jól van. én nem bánom — felelte a farkas. Attól fogva együtt éltek. A kutya egyszer csörtetést hallott az erdőben, és ugatni kezdett. — Ne ugass, kutya — csöndesitette a farkas —, mert idejön a medve, és mindkettőnket széttép. „Ahá — gondolta a kutya —, úgy látszik, a medve a legerősebb a világon, mert még a farkas is fel tőle!" Otthagyta hát a farkast, és ment tovább az erdőben, hogy megkeresse a medvét. Meg is találta, és azt mondta neki: Hallod-e, medve! Éljünk eztán együtt! — Jól van. éljünk — állott rá a medve. Attól kezdve együtt élt a kutya meg a medve. A kutya egy éjszaka megint neszt hallott az erdőben. Hangos ugatásba kezdett. Megijedt a medve, és rámordult: — Hallgass, te tutya, mert meghallja az Burját mese oroszlán, idejön, és felfal téged is, engem is! „Hát nem a medve a legerősebb, ha fél az oroszlántól! — gondolta a kutya. — Úgy látszik, az oroszlán a legerősebb a világon!” Futott az oroszlánhoz. így szólt hozzá: — Éljünk együtt, oroszlán! — Nem bánom, legyen úgy! — felelte az oroszlán. Attól fogva egyútt éltek. Nem sok idő telt el — a kutya egy éjszaka megint ugatni kezdett. Az oroszlán csöndesíteni kezdte: — Ne ugass, kutya: idejön az ember, ránk fogja a rettenetes vasat, és megöl mindkettőnket! „Úgy látszik, nem is az oroszlán a legerősebb — gondolta a kutya. — Hanem az ember!" Azzal elfutott, hogy megkeresse az embert. Amikor rátalált, azt mondta neki: — Hallod-e, ember! Éljünk eztán együtt! Ráállott az ember, és kunyhójába vezette a kutyát. A kutya egy éjjel zajt hallott, és ugatni kezdett. Az ember felébredt. Nemhogy csöndesitette volna a kutyát, de rákiáltott: — Hangosabban ugass, kutyám! Hangosabban! A kutya akkor látta, hogy az ember nem fél semmitől, és ő a legerősebb a világon. Azóta az emberrel él, és hűségesen szolgálja. Átdolgozta Rab Zsuzsa KI TALÁLTA FEL? flvh ISújuh Ez év tavaszán az egész világon megemlékeztek Benjamin Franklin halálának 200. évfordulójáról. Az amerikai tudós, államférfi és Író nevéhez fűződik a villámhárító feltalálása is. Franklin kitűnő megfigyelő volt és megfigyeléseinek eredményeit kiválóan le is tudta írni. Ö volt az első, akinek eszébe jutott, hogy a viharfelhők elektromosságát hatalmunkba keríthetjük és ártalmatlanul levezethetjük a földre. Magas tornyot kezdett építeni, hogy annak a csúcsára helyezze el „villámfogóját", de közben eszébe ötlött, hogy papírsárkányt bocsát fel a levegőbe, az sokkal magasabbra száll. 1752. június 22-én — amint önéletrajzában írja — kezdte el híres kísérletét, amely a villámhárító feltalálásához vezetett. Aznap nagy vihar vonult el FTiiládelphia felett, ahol Franklin lakott és fiával egyútt kiment egy közeli mezőre, hogy a sárkányt, melynek hegyes vasdarab volt a csúcsán, feleressze. A zsineg végére egy kulcsot kötött és ezt selyemkesztyüs kézzel fogta meg; a kesztyűre azért volt szükség, hogy ha kísérlete sikerül, agyon ne sújtsa a villám. A fellegekből csapkodtak a villámok, de a kulcsból még mindig nem pattogtak ki a várva várt szikrák. Egyszercsak észrevette, hogy a zsineg laza fonala megmerevedett s ahogy kezével közeledett a kulcshoz erős ütést érzett és a kulcsból fényes szikrák pattantak ki. Többszöri kísérletezés után vetette fel azt az ötletet, hogy ha magas épületek tetejébe vasrudat tűznének és sodronnyal egyenesen levezetnék a földbe, meg lehetne védeni az épületet a villámcsapástól és a keletkezett tűzkártól. Az emberek nagyon lassan eszméltek rá ennek a látszólagos egyszerű ötletnek a hasznosságára. A parasztok a villámhárítót okolták a termésüket elszikkasztó szárazságért. Egy makacs londoni tudós évekkel később is konokul hajtogatta, hogy a villámhárító sokkal hatásosabb, ha gömbben végződik! Sokan voltak, akik hittek neki, állítólag még az angol király is gömbbe végződő villámhárítókat szereltetett fel palotájára. De a végrehajtott kísérletek kudarca Franklinnak adott igazat, aki ehhez ilyen megjegyzést fűzött: „Soha nem bocsátkoztam semmiféle vitatkozásba ... Sorsukra bíztam nézeteimet. Ha helyesek, az igazság és a tapasztalat igazolni fogja, ha nem, megdőlnek maguktól is." Franklin kimagasló eredményét igy szokták emlegetni: ö volt az az ember, aki elragadta a villámot az égből! Találmánya bevezetésével, különösen a nyári hónapokban több milliós értékeket mentenek meg a villámcsapás okozta tűzvésztől. Jancsi és Juliska kimentek a mezőre négylevelü lóherét szedni. Számold meg. mennyit találtak! RADNÓTI MIKLÓS Fölébredt a fiatal szél s füttyent s markolászva végigfut a parton, hírét hozza, hogy keleten már feketülő vízben mosakodnak a fák; hosszú lábakkal a hold jön fölfele lassan, csomót köt a tájra s — este van. 21
