A Hét 1990/1 (35. évfolyam, 1-26. szám)

1990-06-01 / 22. szám

Különleges horoszkóp E különleges horoszkópot, melyből fokozato­san megtudhatja, hogy Ön milyen típushoz tartozik, milyen a jelleme, az egészségi álla - pota stb. régi könyvekből, csíziókból, álmos­könyvekből válogattuk. Ha sikerül néhány esetben magára ismernie, örülünk, hogy kel­lemes perceket adott Önnek ez az olvasmány, és ha nem vált be a „jóslat", akkor se búsuljon, mert legalább jól szórakozott! Asztrológiai típusok A 12 állatövi jegynek megfelelően a külalak leírása: BAK (XII. 22.—I. 20.) Általában szikár, izmos, karcsú alak. Jelleg­zetesen mélyenülő szemek, az orrtól a szá­jig terjedő ránc. Nézése bizalmatlan, félénk, alulról felfelé kutató. Vékony orr, összeszo­rított ajak, bozontos szemöldök, mely gyak­ran az orrtőnél összenőtt. A fülek rendsze­rint elállók és gyakran felül hegyesek. A mellkas, a medence keskeny. Az arc sovány, kissé kiálló arccsontokkal. A térd gyenge. A típus korán ráncosodik. Rendkívül szívós szervezet. A Bak-típusú nők törékenyek, sok szép található közöttük, de szépségük kissé fanyar. VÍZÖNTŐ (I. 21.—II. 19.) Középmagas, izmos test, arányos, kellemes benyomást kelt. Aránylag nagyfej, mely elöl mintha négyszögletes volna. Boltozatos szép homlok, kerek arc. Jellegzetes a messzirenézö, elfogulatlan, gondtalan, okos szemek. Az arc legtöbbször mosolygós, a száj körül mély bevágás van. Nevetésnél a fogak erősen kilátszanak. A járás kissé ne­hézkes. A hosszú felsőtesthez képest a lábak rövidek. A Vízöntő-típusú nők arca különösen kifejező és megnyerő. HALAK (II. 20.—III. 23.) Alacsony vagy középmagas alkat, tojásdad fej, az arc tett, de kissé puha. Az ál kerek és a tekintet hűséges, baráti, segítő, de kissé álmos. A fülek cimpái a szokottnál nagyob bak. A haj puha, vékony. A kar és a kéz feltűnően rövid. A bőr színe sápadt. A Halak női típusai lágyak, arcgödröcskékkel és hí­zásra hajlamosak. Szépen formált orr. A Halak kettősjelűségének megfelelően a nők között gyakran találunk egészen törékeny, rendkívül finom alacsony típust is. Fiatal korukban nagyon szépek, de hamar elvirág­­zanak. — a hűvös bölcsesség városa A város és a várkastély Heidelberg a tudatomban az egyetemet jelenti, a tudást szimbolizálja. Számos ma­gyar kapott itt az elmúlt évszázadok folya­mán világszintü képzést. Csoda hát, hogy megilletődve léptem ki a város egyik mellék utcájában az autóból? Heidelberg hús eleganciával fogadott; a város egy hatalmas ékszerdoboz, vastagon megtömve idegennel a világ minden tájáról. Japánok, kínaiak, négerek fényképeznek, bújják az útikönyveket, csodálják a szép kirakatokat. A város nem bújik el előlük, nem tolakodva, de előkelő eleganciával tárulkozik fel előttük: Van mivel büszkélkednie, a terek, az utcák, az épületek — egyáltalán, a szép­ség kínálata zavarba ejtő. S a várost körül­ölelő domb oldalában az ék is fejedelmi: a vár különös szépségével turisták százait vonzza fel ide. A krónikák itt is elmondják, hogy a város helyén már Krisztus előtt az ötödik század­ban kelta település volt, a Neunheim város­részben feltárt leletek pedig fejlett római településről árulkodnak. A középkorban az első várost itt valószínűleg Worms érsekei építették a 11. század elején. A város szellemi patinája szintén tisztelet­re méltó időkből eredeztethető. 1386-tól egyetemi város, s ez a mai napig jellemző az arculatára. A harmincéves háború idején a város sokat szenvedett, a mélypontra azon­ban később, a Napkirály örökösödési háborúi alatt süllyedt, amikor a francia csapatok szinte teljesen elpusztították. Ez egyszer­smind a magyarázata a jórészt 18. századdal kezdődő mai városképnek. A Schiffgassa torkolata mellett, a parton áll az Istállóház és a Fegyvertár, ma az egyetem menzája. Az épület régebben egy északi meg egy déli szárnyból és a kettő között futó, belső udvart bekerítő összekötő falból állt. A még álló északi szárnyat 1 510- ben választófejedelmi fegyvertárnak építet­ték, az épületek sarkain álló kerek tornyokból három még megvan. A továbbiakban a Híd­kapu hívja fel magára az idegen figyelmét, amelyet Neckar-kapuként is emlegetnek, a folyó nevét idézve. A kapu a Karl-Theodor hid bejárata, a klasszicista kapurészböl és az azt szegélyező kerek tornyokból áll. amelyek a 15. századi erődítményhez tartoztak. A hidat Régi hídnak is nevezik, oszlopfigurái Karl Theodor választófejedelmet ábrázolják, aki a hidat építtette. Visszafelé sétálva a főtérre érünk, melynek bal oldalán a Város­háza található. Legrégebbi része a homlok­zat, a rajta látható álarcokat és választófeje­delmi címereket Heinrich Charrasky magyar származású szobrász készítette. A késő góti­kus Szentlélek-templom a 15. század első felében készült; a magas nyeregtetőt, amely eredetileg a kórus és a hajó felett iveit át, 1698-ban a mai manzárdtetövel helyettesí­tették. Különlegesek, de évszázadok óta jól illenek a templom képéhez a Markplatzon a támoszlopok között a kereskedők standjai. Az Egyetemi tér szélén, a Grabengasse keleti oldalán találjuk a 13. század elején épített Régi- és az 1931-ben készült Új Egyetemet. Az Új Egyetem déli és nyugati szárnya által képzett sarokban látszik az ún. Boszorkány-torony, a 13. századbeli erődít­mény egyetlen maradványa. A többször áté­pített toronyban a két világháborúban ele­sett egyetemi tanárok és diákok síremlékét helyezték el. A Régi Egyetem helyén 1386 óta egyetemi épületek álltak, a jelenlegi egyetemet Johann Wilhelm választófejede­lem építtette. A várkastély 80 méterrel a főutca szintje fölött, a Königsstuhl erdőkkel borított északi lejtőjén áll, ott, ahol valószínűleg a wormsi érsekek vára volt valaha. Az eredeti épít­ményből ma már csak kevés áll, eme részek a román stilus és a gótika közötti átmenetet mutatják. A kastélyt a 14. századtól a múlt század végéig mindig újabb szakaszokban építették. 1764-ben villámcsapás okozta tűzvész ismét megsemmisítette az időköz­ben elvégzett helyreállítások eredményeit, s ezután az épületegyüttesnek már csak né­mely részét állították helyre. A mai látvány Így torzó, amely azonban szaggatottságá­ban is megkapóan fenséges. A turisták közt rendkívül kedvelt a Hordóház, benne a Heidelbergi Hordóval, amely 9 méter hosz­­szú, 8 méter magas, 221 726 literes és 1 751 -ben készült. Vonzó még az 1959-ben helyreállított Kastély-kápolna és a romos Üvegterem-épület is, amelyben egykor a névadó tükörterem is helyet kapott. Estefelé, amikor a városnézéstől elfárad­va, visszatértünk a városba, vendéglátóink meghívnak néhány pohár sörkülönlegesség­re. Jóleső megkönnyebbüléssel telepszünk a sörös hordót imitáló ülőkéire és kortyoljuk a kitűnő, jellegzetesen kesernyés ízű, füstölt komlóból erjesztett italt, megállapítva, hogy Heidelberg nemcsak szellemi, hanem gasztronómiai ínyencségekben is megállja a helyét. Kép és szöveg; CSÁKY PÁL 17

Next

/
Thumbnails
Contents