A Hét 1990/1 (35. évfolyam, 1-26. szám)

1990-06-01 / 22. szám

A Kardos Ferenc állal elmondott történet pedig Így szól: ..Anyám beszite, hogy egyszer eső után talátak egy fekete csibét. Szeginy csibe át vót azzal, hal évittík haza. Egyszercsak a csibe if jé ékezdi:

— Mit hozzak ? Mii hozzak ? Mit hozzak ?

— Mit hozná ? Lószart! — mondta az em bér.

Réggére a szoba tele vót lószarrá."

Ipolyi Arnold a Magyar Mythologiában Csallóközből közöl egy hasonló történetet !

. P. faluban egy vén asszony Szabó Miháfyné látott egyszer az utcán egy rongyos tyukfit, nv nem egyéb volt mint ihhc, az asszony nem tudta, hogy mivel van dolga, házába vitte s a kemence mellé tetté, de mire felmelegedett pistyegni kezdett, és pistyegése közt mind csak krvihetőbben lehetett haíiáni a szavakat mit hozzak? mit hozzak? az asszony előbb csak hattgatódzik, végre bosszankodva felkiáíta: már mn hozná no, tán biz szart ?de mire reggel lett. csak tele volt a ház ganajja! hogy nem is győzték kihordani; az asszony is okosat:: len. s mire másnap kerteset pistyégé. monda neki, hogy hozzon hát pénzt; az ihhc erre mindent tele hordott pénzzel: e mellett sem nem nyö/t. sem nem lett simább, s csupán szoros tojást tojt. Az asszony már megijedt túl akart rajta adni. kitette ismét a ■helyre honnét vette, de az mindig visszajótt. s nyugta/anitá a házat, míg végre az asszony valahogy a nyakára hágott, de az óta pénzé is ganajfá váh. s a többi után potomba ment.

A két Ipoly-menti hiedelemmonda-töredék, kiegészítve az imént idézettel, lehetővé teszi, hogy a lidérccsirke alakját pontosabban is jellemezni tudjuk.

Lényege tehát, hogy valamilyen tojást (olykor feketét, de lehet a megszokott tyúktojásból feltűnően kisebb méretű is, ill. ..kakastojást”) az illetőnek bizonyos ideig hóna alatt kellett keltetnie, amiből aztán vézna, fekete csibe kelt ki. amely gazdája minden parancsát teljesiti (egyes vidékeken mitmitkének is hívják állandó feladatkérö csipogása miatt). Gazdáját gazdaggá teszi, de mivel gyakran szexu álisan is él vele (erre utalhat a Patyi István áltál elmondott történetben az a megjegyzés, miszerint, ha férfi költi ki, akkor női teremtmény lesz belőle, ha nó, akkor fordítva), elóbb-utóbb tönkreteszi, elsorvasztja Ezért valamilyen módon meg kell tőle szabadulni, ami persze nem is olyan egyszerű, ahogy az az Ipolyi-féle szövegből is látszik. Olyan feladatot kell tehát adni neki. amit nem tud teljesíteni, ezért aztán belepusztul (pl. rostában vagy kötélben hozatni vele vizet, vagy ahogy Dömötör Tekla leír egy „modern" lidércet: homokból készíttetni vele telefont).

A lidérchez hasonló rendkívül összetett és mai tudásunk szerint jószerével átláthatatlan képzetkor persze korántsem kizárólag magyar jelenség. A miénkhez hasonló formában él a környező (és távolabbi) európai népek körében is. így pontos eredetét egyelőre homály fedi. Ahhoz, hogy a lidérchez kapcsolódó összes kérdésre megnyugtató választ lehessen adni. alapos mikrofilológiai kutatásokra, az interetnikus kapcsolatokat nagy mértékben figyelembe vevő elemzésekre van még szükség.

LISZKA JÓZSEF Fotó: Gyökeres György

HÁROMSZOR IS KÜLÖNLEGES

Nem sok útravalóval indulok Érsekkétyre. Az a kevés, amit előre tudhatok, benne foglaltatik Esztergom vármegye monográfiájában és Gyönyör József Államalkotó nemzetiségek című könyvében. Érsekkéty a járási székhelytől, Lévától negyvennégy kilométerre fekszik. Ez a távolság nagyon is rányomja bélyegét a falu életére. Legfőképpen a jövőjére. Az említett monográfiában azt olvasom, hogy népiskolája mesterét már az 1701. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv is említi. Ez az első különlegessége a falunak. Nem sok ilyen van, bár az esztergomi érsekség birtokán volt több is. Azzal a szándékkal indultam a faluba, hogy megtalálom ezt a valamikori iskolát. És megtaláltam. Ez az, ami másodízben is különlegessé teszi ezt a falut. Az épület ma is áll, első traktusában tanitólakás van, az udvari része volt a valamikori iskola. így tudják a faluban élő emberek és Srna Sándorné óvónő ts. aki az első lakrész gazdaszszonya. Férjével közösen mesélik, hogy amikor a második világháború alatt a katolikus templomot lebombázták, ez az épület szolgált templomul. A templomukat ismét felépítették, azóta üresen áll. de áll a valamikori iskola. Mindebből arra következtetek, hogy az iskolának, a tudásnak becsülete van ebben a faluban.

— Miben nyilvánul meg a tudás megbecsülése ? — kérdezem Srna Ilonától, a Pacsirta éneklöcsoport vezetőjétől.

— A felnőttek részéről talán éppen abban hogy éneklöcsoportot alakítottunk. Előszói menyecskekórus voltunk, idősebb, énekelni tudó asszonyok álltunk össze. Mára kicserélődött a társaság. Harminc év körüli a korunk.

— Milyen dalokat énekelnek szívesen?

— Népdalokat, elsősorban hazait. Kéménd, Bény és Kéty dalait felgyüjtötték s mi betanultuk. Legtöbbször egy bizonyos táj egység dalait szedem csokorba. Mert szerintem úgy szép. Énekeltünk már zoboraljit és erdélyit is. Zalabaji Zsigmonddal egy faluból való vagyok. Amikor megjelent a Mindenekről számot adok című könyve kikerestem belőle néhány szép dalt és azt szívből elénekeltük. Ezzel a dalcsokorral köszöntöttük az írót. Szavakkal el sem lehet mondani azt az örömöt, amely az arcán volt, amikor bejövét a helyiségbe meghallotta az általa felgyújtott dalokat. Éjfél utánig beszélgettünk. A virágot sem fogadta el. Nagy csokor szegfüvei jöttem haza. „Vigyed, vigyed Te, tedd vízbe. Te érdemied meg jobban, nálam az autóban elhervadna . .

— Az utóbbi hónapok társadalmi változásai nem veszélyeztetik a csoport létét?

— A gazdasági változások igen. Új ruhát kellett volna már korábban is varratni, mert ez a mostani még az első tagoktól maradt ránk. Tizenkét éves, elviselt. Már nem is reménykedem. Eddig még bíztam a Csemadok-alapszervezetben és a szövetkezet is támogatott. De most? A szövetkezet szétválásával vannak elfoglalva, folynak a tárgyalások, a gyűlések. Ilyenkor nem lehet szoknyagondokkal előjönni. Egyelőre várunk és hallgatunk. Majd csak ránk kerül a sor.

Bohák Csaba úgy is mint a szövetkezet zootechnikusa. úgy is mint a Csemadok alapszervezetének elnöke illetékes mindebben, de a jövőbe ö sem láthat, a meggondolatlan ígéretektől óvakodik.

— Tény, hogy külön szeretnénk menni. Most — 1975-től — Kúrál. Nyír és Kéty gazdálkodik közösen. 1 710 hektár a kétyi kataszter. Először én is úgy gondoltam, hogy nem leheťszétszedni ezt a mamutgazdaságot, de most már úgy hiszem, mégis jobb lenne, ha mindjárt a jövő évtől külön gazdálkodnánk, Amikor ide jöttünk, a kétyi szövetkezet nyereséges volt. nem volt adósságunk. Most van a szövetkezetnek kölcsöne, de két év alatt letörleszthető. Ha jól gazdálkodunk, tiszta kontóval mennénk el.

A valamikori nyereséges gazdálkodás is azt bizonyítja, hogy életrevaló emberek lakják Érsekkétyet. Végtelenül szorgalmas a kétyi nép. A faluban szinte nincs szegény ember. Mindenkinek külön portája van. És a kertek már beültetve salátával, mire felvágják, már ott van közötte a bimbós paradicsom. Ebből telik új házra, szépre, emeletesre, ebből taníttatják a gyerekeket. Mert a kétyi kisdiákok fele legalább az érettségiig eljut.

S most térjünk vissza a jelenlegi iskolához, mert ott találtam a harmadik különlegességet. Lakatos Lajos iskolaigazgató személyében.

— A pozsonyi [>edagógiai gimnáziumban végeztem 1952-ben — vall magáról. — Előbb Nagyölveden kezdtem tanítani, majd 1956-tól itt. Akkor is kétosztályos. de öt évfolyamos volt ez az iskola. Ebben az épületben voltunk, ez a volt 1 —8 osztályos katolikus iskola épülete, 1828-ban épült, az emeletet 1976-ban húztuk rá. A tanulók létszáma hatvan körül mozgott kezdetben, a hetvenes években már csak 40 —50 tanulónk volt, mára harmincán vannak. Jövőre ismét harmincketten leszünk, igy lehetséges, sőt kőtelező a két napközis osztály visszaállítása. „Hamarosan intézkedünk” — mondta Drábik tanfelügyelő úr. Bizom a szavában.

Vajon miért ilyen kevés a tanulók száma? Azért, mert ennyien születtek. Mert a falu lélekszáma rohamosan csökkenj A bevezetőben említett monográfia adatai szerint a századfordulón még ezerszáznál többen lakták a községet. Az 1980. évi népszámlálás adatai szerint már csak 973-an, s jelenleg 835-en. íme. mit tesz, ha a járási székhelytől 44 kilométerre kerül egy falu, ha elvesszük a földet és a fiatalok a munkahely miatt elköltöznek. A tragédia kicsúcsosodását jelképesen is abban látom, hogy főleg a

halottak miatt akarják visszahozni Fámádról a jogtalanul elorozott anyakönyvet!

Pedig ilyen tiszta, rendezett, jó levegőjű faluban még nem jártam. És a gyerekekre sem ügyelnek más iskolában olyan szerető szívvel, mint itt. Dédelgetik, babusgatják őket.

— Bukott diákunk, rossz tanulónk nem volt és nincs mondja büszkén az igazgató. Mert ő olyan pedagógus, aki különleges s nagyon hatékony módszerrel tanítja az alsó tagozatos tananyagot. Vele együtt vallom, hogy a kisiskola nem- hátrány, hanem előny.

Mert itt minden gyereket a keresztnevén szólítanak, itt nem tapossák agyon egymást a zsúfolt folyosón, itt még az Iskolaudvaron játszhatnak, mert nem kellett újabb tantermekkel beépíteni. Itt nincs osztott óra, de van személyre szabott odafigyelés és szeretet, Repes a szivem, ha pirospozsgás gyerekeket látok hancúrozni az iskolaudvaron, akik fészek melegségü osztályban tanulhatnak. úgy mint Kétyen. És perre nyílik a szám, ha belegondolok, hogy az elköltözőnek gyerekei nincsenek ilyen jó helyzetben. Városaink levegője szennyezett, nincs mozgásterük. Tévedés lenne azt hinni, hogy az elköltözőket holmiféle hamis városi fények csábították. Nem. A földet húzták ki alóluk. Figyeljük meg a lakosságcsökkenés görbéjét. A zuhanás akkor kezdődött, amikor a szövetkezetét összecsatolták a szomszédokkal. 1900-tól 1970-ig „mindössze" 140-nel csökkent a lélekszám. Az utóbbi húsz évben viszont 200-zal! Szeretném hinni, hogy az új földtörvény lehetőséget biztosit a föld magántulajdonához, és Kéty pusztulása megtorpan. Szeretném hinni, hogy a Lakatos Lajos igazgató tanító által kifejlesztett segédeszközöknek méq nagyon sok gyerek a hasznát látja.

FISTER MAGDA

(A szerző felvételei)

Ez az a ház. ahol már 1701-ben oktatás folyt