A Hét 1990/1 (35. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-19 / 3. szám
••• Amikor ezek a sorok íródnak, csak néhány napja van hivatalában a köztársaság új elnöke Václav Havel. Még erősen rezonálnak bennünk azok a percek, amikor több százezer ember ünnepelte szilveszter éjszaka a prágai Vencel téren a csehszlovákiai megújulási mozgalom győzelmét és éltette az ország elnökét Václav Havelt. Az elnök minden bizonnyal az utóbbi évtizedek legrendhagyóbb újévi televíziós beszédét mondta el. Azzal kezdte, feltételezi, nem azért választották meg, hogy ö is elődeihez hasonlóan hazudjon. Épp ellenkezőleg, kemény szavakkal tárta fel hová jutott az ország az elmúlt négy évtized során. A súlyos problémák közül külön is kiemelte a környezetszenynyezödést és azt, milyen morális rombolást végzett az elmúlt rendszer. melynek következtében, mint mondotta, az emberek megszokták, tását, a cseh és szlovák nemzet valamint a nemzeti kisebbségek egyenrangúságának biztosítását jelölte meg és ezen túl azok támogatását, akik az országban hátrányos helyzetben vannak. Példaképének az új elnök Masarykot tartja. Masaryk az erkölcsre építette a politikát. „Próbáljuk meg ebben az új időszakban új módon felújítani ezt a politikai felfogást." — mondotta. A külpolitikai vonalvezetést illetően elsőrendű kötelességének tartja köztársasági elnökünk megerősíteni Csehszlovákia tekintélyét a világban. Nagyon szeretném — mondotta —, ha más országok elsősorban azért becsülnének bennünket, mert megértóek, toleránsak és békeszeretöek vagyunk. Ennek a célnak az elérése érdekében vállalkozót hivatalba lépésének negyedik napján, hogy látogatást tegyen az IMDK-ban es az NSZK- ban és fontos kérdésekről tárgyaljon a két német állam vezetőivel. A fő téma minden esetben a kétoldalú együttműködés bővítése volt. Csehszlovákiában gyorsítva kell átorientalódnia a nyugat-európai piacra és ennek megfelelően javítani a termékek minőségét. A két Németországnak pedig szorosabb kereskedelmi kapcsolatokat kell létesítenie Csehszlovákiában, az NSZK-nak beruházásokat kellene eszközölnie Csehszlovákiában, mivel az iparilag fejlett Csehszlovákia nélkül nem lehet szó gazdaságilag fejlett Európáról és ez az NSZK es Csehszlovákia erdeke is. Köztársasági elnökünk hangot Népem, a kormányod vissza tért h ózza d " megváltoztathatatlan tényként elfogadni a parancsuralmat és ezzel tulajdonképpen maguk is életben tartottak azt. Kifejtette, hogy a szovjet unióbeli, lengyelországi es magyarországi változások nélkül aligha győzhetett volna a gyengéd forradalom. vagy ha igen, nem lehetett volna ilyen békés a csehszlovákiai megújulás. Václav Havel fő feladatként a szabad választások mielőbbi megtarEzekhez a képekhez ma már aligha szükséges kommentár. E fotók a Romániában lejátszódott politikai és társadalmi gátszakadást követő időszak dokumentumai. A „keleti blokk" többi országától eltérően. Románia csak fegyveres harcban tudta lerázni magáról a sztálinizmus béklyóit, a gyűlölt Ceausescu-házaspár léleknyomorító diktatúráját. Napokon át szóltak a fegyverek Temesváron, Szebenben. Kolozsváron, Bukarestben és egyebün Erdély és a Fekete-tenger közön. A Ceau?escu-rendszert elsöprő gátszakadás lánán földindulást jelző szeizmográfokként mozdultak meg az emberi szivek Európa-szerte. Jelezvén, hogy az öreg kontinens délkeleti csücskében az évszázad egyik legjelentősebb politikai földrengése pattant ki. Hogy milyen áldozatokat követett ez az élet-halál harc ? Hogy mekkora a kár ? Hogy mikor heveri ki az ország ezt a politikai földindulást, illetve az azt megelőző évtizedek súlyos társadalmigazdasági gondjait? Ezekre a kérdésekre ma még nincs válasz. A halottak, az eltűnteknek nyilvánított személyek össze számlálása még tart; a romeltakarítás és az anyagi károk elsimítása szintén hónapokat vesz majd igénybe. És a politikai földrengés egyéb adatairól sincs még pontos jelentés — ugyanis alapjaiban omlott össze egy totalitárius diktatúra. 1989 decemberének utolsó harmadától a világ minden tájáról — így hazánkból is — érkeznek Romániába a segélyszállítmányok. Hála e segélydiplomáciának — a Nemzetközi Vöröskereszt becslése szerint —. eddig már több milliárd dollár értékben adott annak az óhajának is, hogy boldog lenne, ha ebben az évben, akárcsak egyetlen napra, Csehszlovákiába látogathatna li. János Pál pápa és a dalai láma. „Boldog lennék, ha minden országgal tovább erősítenénk a barátság szálait. Boldog lennék, ha még a választások előtt felújítanánk a diplomáciai kapcsolata inkát a Vatikánnal es Izraellel." A köztársasági elnök újévi szózatának zárómondatai is Masaryk eszmei örökségéhez való hűségéről tanúskodnak. „Legjelentősebb elődöm e tisztségben első beszédet Comenius-idézettel kezdte, engedjek meg, hogy én első beszedemet ennek az idézetnek a parafrázisával fejezzem be- Népem, a kormányod visszatért hozzád." A köztársaság uj elnökét, Václav Havelt, a világban mar a hatvanas években kiváló színműíróként ismertek. A hetvenes és nyolcvanas években hírneve tovább nőtt. Ezekben az években állampolgári aktivitása is kiemelkedő. Tiltakozott az un. normalizálás éveire jellemző elnyomás ellen, a Charta '77 polgárjogi mozgalom egyik alapítójává és első szóvivőjévé vált Háromszor bebörtönözték, mintegy öt évet töltött börtönben. A hetvenes és nyolcvanas években írott színdarabjait a világ számos országában játszották. Müveit és az emberi jogokért vívott küzdelmét több nemzetközi díjjal ismerték el. egyebek között megkapta a Rotterdami Erazmus díjat, valamint az Olaf Palme és a Carl Renner díjat is.- S érkezett orvosi felszerelés és gyógyszer, élelmiszer, ruhanemű, és pénzbeli segély Romániába. Várhatóan, lapzártánk után is még számos felajánlás és pénzküldemény érkezik. Viszont lapzárta (azaz legközelebbi számunk nyomdába küldése) előtt néhány napig a HÉT is ott volt a romániai forradalomban. Riportunk a jövő héten olvasható. (miklósi) Fotó: Pr ikier László (2) és Bertha András (1)
