A Hét 1990/1 (35. évfolyam, 1-26. szám)
1990-05-25 / 21. szám
II Mécs József: A „LEGROSSZABB" PAP (martosi riport) Gál Sándor: HÚSZ ÉVE HALT MEG FÁBRY ZOLTÁN Miről gondolkodik éppen? Száraz Dénes: A NÉPFŐISKOLÁK GYAKORLATI KÉRDÉSEI Tok Béla: KOMÁROM CÍMERE Liszka József: A LIDÉRC ELŐTTÜNK A JÚNIUS ... Lapzárta: 1990. IV. 28. Címlapunkon Nagy László felvétele A Csemadok Központi Bizottságának képes hetilapja. Szerkesztőség: 815 44 Bratislava, Obchodná 7. Telefon: 332-865 Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában, 815 85 Bratislava, ul. Čs. armády 35 Főszerkesztő: Lacza Tihamér Telefon: 332-919 Főszerkesztő-helyettesek: Mécs József és Ozsvald Árpád Telefon: 332-864 Grafikai szerkesztő: Krát S. Klára Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedícia tlače, 813 81 Bratislava, Gottwaldovo nám. č. 6 Nyomja a Východoslovenské tlačiarne z. p., Košice. Előfizetési díj egész évre 156,— Kčs Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Vállalati hirdetések: Vydavateľstvo Obzor, inzertné oddelenie, Gorkého 13, VI. poschodie tel: 522-72, 815-85 Bratislava. Index: 492 11. Ezerkilencszázkilencven április , 12-én Pozsonyban megalakult a * Szlovákiai Választási Bizottság. Tagjai, miután a Szlovák Köztársaság kormánya elnökének kezébe letették az esküt, haladéktalanul munkához is láttak. Tömören vajon miként jellemezhető e komisszió feladatköre ? — A március derekán életbe lépett új törvény értelmében bizottságunk irányítja a Szlovák Nemzeti Tanácsba szóló választásokat. E bizottság lényegében csúcsszerv, amelynek tagjait a júniusi választásokon induló politikai pártok és mozgalmak által javasolt személyek alkotják. Feladatkörébe a választási törvény betartásának felügyelete, a kerületi választási bizottságok tevékenységének ellenőrzése, a közelgő választásokkal kapcsolatos dokumentumok jóváhagyása és az esetleges panaszok jogosságának elbírálása tartozik: de ez a bizottság fogja majd megállapítani és közzétenni a választások eredményeit is. Igaz, valamiféle hasonló szerv az elmúlt évtizedek „választásainál" is működött, természetesen, pusztán formálisan. Jelenleg alapvetően más a helyzet, hiszen a Szlovákiai Választási Bizottságot az önálló jelölőlistát benyújtott politikai pártok és mozgalmak két-két képviselőjéből hozták létre. Nyilván sokan és jogosan kérdez. hetik, hogy a nemzeti kisebbsé‘ gek miként vannak képviselve a szóban forgó komisszióban ? — Elvben az egyes pártok, illetve a különböző mozgalmak és választási koalíciók nemzetiségi politikáját képviselő tagok révén. A gyakorlatban viszont csak ketten vagyunk magyarok ebben a 29 tagú bizottságban. Jómagam az Együttélést képviselem, Erdélyi Károly pedig az Együttéléssel választási koalíciót kötött Magyar Kereszténydemokrata Mozgalmat. Az FMK-nak nincs képviselete, mert legyen bár hány tagú egy-egy választási koalíció, két képviselőnél többet senki sem nevezhetett a Szlovákiai Választási Bizottságba. Itt és Így az FMK-t a VPN, azaz a Nyilvánosság az Erőszak Ellen megbízottjai képviselik. Ide tartozik még, hogy vannak olyan mozgalmak is, amelyek tudatosan nem képviseltetik magukat. Például a Romák Szövetsége határozott így, megjegyzem, e döntés kizárólag rajtuk múlott. Ha már az imént szóba jöttek a . nemzetiségek, hadd kérdezzem meg, hogy a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaságban élő nemzeti kisebbségeknek — az ön véleménye szerint — mit jelentenek, mit jelenthetnek a június elejére kiírt szabad választások ? — Minimálisan annyit, hogy egy világosabb és reálisabb képet kapunk az országban élő nemzeti kisebbségek valós elképzeléseiről, céljairól és erejéről. Annál is inkább, mert szinte minden párt programpontjai között ott szerepel a nemzetiségi kérdés valamilyen szintű és rangú megoldása. E tekintetben a legtisztább képet azonban az MKDM és az Együttélés közős jelölőlistáira leadott szavazatok száma adja majd; s ebből egyúttal az is kiderülhet, hogy milyen erő áll e mozgalmak és persze a nemzetiségi politikájuk mögött. Számos vonatkozásban hasonló a helyzet például a romák kisebbségvédelmi törekvéseit szorgalmazó önálló mozgalommal is. Ennek tudatában tehát fontos, hogy a nemzeti kisebbségek választópolgárai a lehető legnagyobb számban éljenek majd szavazati jogukkal. Egészen más a helyzet a nagyobb pártokkal, illetve a választásokra kötött nagykoalíciókon belül, ahol épp a listás szavazási módszer törvényinterjú SZOMOLAY FERENC mérnökkel, a Szlovákiai Választási Bizottság tagjával szerűségeinek megfelelően a választások számszerű eredménye — legalábbis nemzetiségi szempontból — távolról sem lesz és nem is lehet ennyire egyértelmű. Dátumszerűen május elsején ké. szül ez az interjú. A megalakulása ' óta vajon mivel foglalkozott a Szlovákiai Választási Bizottság ? — Először is a jelölőlistákkal, szavazólapokkal és a választásokhoz szükséges egyéb dokumentumokkal kapcsolatban kellett állást foglalnunk, hogy mielőbb megkezdődhessen a nyomdai sokszorosításuk. Megvizsgáltuk továbbá a Nemzeti Liberálisok (Národní liberáli, a szerző megj.) pártjának panaszát a Kelet-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottsággal szemben, javaslatokat vitattunk meg a rádió és televízió választási műsoridejének elosztásáról és a sorkatonák szavazásának módjáról. Április 19-én már a kerületi választási bizottságok munkájáról és a jelölőlisták felülvizsgálatáról szóló jegyzőkönyveket ellenőriztük. Ez után alakult ki a júniusi választások végső mezőnye. Szlovákiában, a Szlovák Nemzeti Tanácsba szóló választásokra, a 18 előterjesztett jelölőlistából végül is 16-ot jegyeztünk be. Az idei választásokra meglepetésszerűen jelentkezett Matica slovenská — sokaknak nem kisebb meglepetést okozva és minden különösebb indoklás nélkül — a központi választási bizottság ülése előtt váratlanul visszalépett; a jelölőlistáikat későn leadó Nemzeti Liberálisok pedig ki lettek zárva az idei választások további me[akSG T-h&ct&c, a küszöbönálló választások tisztaságának garanciáiról, az esélyegyenlőségről netéböl. Az SZNT mandátumaiért igy tíz politikai párt és mozgalom és hat közös jelölőlistával induló koalíció fog megküzdeni. Beszélhetünk-e rajt- és esélye, gyenlöségről mind a választási ' kampánnyal, mind az egész választásokkal kapcsolatban ? — A színtérre lépett pártok és mozgalmak azonos támogatást kapnak az állami költségvetésből, és a tömegtájékoztatási eszközök is egyformán nyitottak számukra. Ilyen szempontból valóban rajt- és esélyegyenlőség van. Más kérdés viszont, hogy milyen egyéb tárgyi eszközökkel, anyagi és szellemi kapacitással birnak ... Személyesen én ezt egy középtávú futóversenyhez hasonlítanám, ahol a futók mindegyike a győzelem, vagy legalább a tisztes helyezés reményében áll rajtvonalhoz. Igen ám, csakhogy van közöttük, akinek a körülményei jobbak voltak a felkészülés során; és van, aki szerényebb lehetőségeivel élve legföljebb a jól kitaposott futócipöjében bízik, esetleg tudatában van kivételes erőnlétének. Száz szónak is egy a vége: a küszöbönálló választásokon induló pártok többségében az egészséges önbizalom a legszimpatikusabb vonás. És a sportzsargonnál maradva: várják ezért a „közönség" biztatását, azaz a szavazatokat, amelyek azután szárnyakat adhatnak a további munkához. Valóban, milyen költségvetéssel rendelkeznek az újonnan induló Lí l_T pártok és mozgalmak? — A választási törvény egyértelműen leszögezi, hogy valamennyi politikai párt maga fedezi választási kampányának költségeit. Magánszemélyek adományait ehhez éppen úgy felhasználhatja, mint a banktól vagy a takarékpénztártól kapott hitelt is. Természetesen, ez utóbbival a választások után majd el kell számolniuk. Az erre vonatkozó rendelkezések értelmében annak a pártnak, amely a leadott érvényes szavazatok több mint két százalékát kapta, minden leadott szavazatért 10 koronát megtérítenek az állami költségvetésből: illetve 60 ezer koronát minden megválasztott képviselőért. Mi garantálja a több mint négy . évtized utáni első szabad válasz’ tások tisztaságát? — Remélhetőleg, elsősorban a választópolgárok társadalmi érettsége. A pártok és a mozgalmak viszont etikából és politikai kultúrából vizsgáznak. Az urnákba dobott szavazatok, az érvényesen leadott listák számszerű bizonyíthatóságát és a választások kimenetelének tisztaságát predig a legalább öt tagú és a különböző prolitíkai pártokból regrutálódott szavazóköri választási bizottságok utólag is ellenőrizhető korrektsége szavatolja. Természetesen, a Szlovákiai Választási Bizottság is megtesz minden tőle telhetőt, hogy június 8—9-én garantálni tudja majd a sokak által jogos kíváncsisággal és izgalommal várt választások tisztaságát. MIKLÓSI PÉTER Fotó: Prikier László 2
