A Hét 1990/1 (35. évfolyam, 1-26. szám)

1990-05-18 / 20. szám

FÜSTÖLT SONKA RÁNTVA Nyolc szelet főtt füstölt sertéscombot kissé kiverünk, majd egy tálba fektet­jük, szétzúzott fokhagymával Ízesített tejjel leöntjük. Lefedve egy éjszakára hűtőszekrénybe tesszük, majd alapo­san nemcsak lecsepegtetjük, hanem a nedvességet papírszalvétával a húsról le is itatjuk. Szokásos módon bundáz­­zuk (liszt, tojás, zsemlemorzsa) és bő forró olajban kirántjuk. PARASZTOS SZELET A jól kivert sertéscombot sózzuk, bor­­sozzuk, mustárral megkenjük. Zsírral kikent tűzálló edény aljára egy hússze­letet fektetünk, finomra vágott fok­hagymával meghintjük. Erre fektetjük a következő húst, majd újra megszórjuk fokhagymával. Az utolsó szeletet olaj­jal vékonyan megkenjük. Elömelegitett sütőben kb. másfél órát sütjük. SAJTOS PISKÓTA Hat darab tojássárgáját megsózunk és 10 dkg vajjal habosra keverünk, majd óvatosan eldolgozzuk 1 6 dkg liszttel, a tojások felvert habjával és 10 dkg re­szelt sajttal. A masszát habzsákba töltjük, vajjal megkent, liszttel meg­szórt sütőlemezen piskótákat formá­zunk és forró sütőben hirtelen megsüt­jük. Mártások, húsok mellé különleges köret. Gondoskodás a gyümölcsfákról Sokan úgy vélik, hogy a kora tavaszi fametszéssel letudták a fakorona gon­dozásának munkáját, nincs is tennivaló jövő tavaszig. Nem gondolnak arra, hogy nagyon fontos feladat tavasztól őszig lehetővé tenni, hogy minden ág és levél zavartalanul fürödhessen az éltető napfényben. Ehhez azonban rendszeres és tudatos beavatkozás kell, a felesle­ges másod- és harmadrendű elágazá­sok eluralkodásának megakadályozása. Mérhetetlen mennyiségű zöldtömeg keletkezik éppen a metszéspontok jó­voltából, s ez elhomályosítja, sőt sötét­be borítja a korona belsejét, ahol ennek következtében a levelek csak tápanya­got fogyasztanak és idővel törvénysze­rűen lehullanak. A megoldás egyszerű: jelöljük meg azokat az oldalhajtásokat, amelyekből térkitöltő ágakat kívánunk nevelni, s ezeket hagyjuk fejlődni, a többinek már hajtásba induláskor vágjuk vissza a csúcsát, minél zsengébb állapotban, így több erő jut a gyümölcsökbe, a rügyképződésre. HÉTVÉGE A királykisasszony találós kérdései GÖRÖG MESE Egyszer volt, talán igaz sem volt, volt egyszer egy királykisasszony. Szépsé­gének messze földön hire járt, s mikor eladósorba ért, a királyi palota kilincsét egymásnak adogatta a sok vitéz dalia, mind a szépséges leányzót szerette volna feleségül. A királykisasszony meg hírül adta, hogy csak ahhoz megy fele­ségül, aki meg tud felelni három találós kérdésére; aki meg leánykéröbe jön, s nem tud válaszolni, annak fejét véteti. Már akár tornyot építhetett volna a hercegek; grófok fejéből, annyi volt a kérő, s egy sem tudott válaszolni a találós kérdésekre. Egyszer aztán egy királyfi kopogott be a palotába. A királykisasszony öreg­apja nyitott neki kaput, megsajnálta a messze földről jött szép királyfit, s egyre kérte az unokáját, hagyja a találós kér­déseket, menjen feleségül a szép király­fihoz, mert a végén még pártában ma­rad. De a királykisasszony nem enge­dett. — Ha egyszer leánykéröbe jött, vagy felel a találós kérdésekre, vagy fejét vétetem! A királyfi meg csak nevetett. — Szép királylány, hadd hallom az első kérdést! A királylány megmondta: — Egyvalaki átöleli az egész föld ke­rekét, s nincs párja a széles világon. Mi az? — Könnyű a válasz — mondta a királyfi. — Az egész földkerekét átöleli a fényes nap, s nincs párja a széles vilá­gon! Az udvari bölcsek örvendezve kiáltot­ták: . — Kitalálta! Kitalálta! — És most halld a második kérdést! — mondta a királykisasszony. — Melyik az az anya, amelyik táplálja a kicsinyeit, de mihelyt megnőnek, elnyeli őket? — A tenger — mondta a királyfi. — A tenger párája táplálja, növeli a patako­kat, a nagy folyamok meg a tengerbe ömlenek, s az elnyeli őket. — Kitalálta! Kitalálta! — örvendeztek az udvari bölcsek. — Következik a harmadik kérdés — mondta a királylány. — Jól figyelj! Van egy fa, mely fölváltva hajt világos leve­leket és sötét leveleket. Mi az, kitalá­lod-e? — Szép királylány, az év az a fa, világos levelei a nappalok, sötét levelei az éjszakák. — Kitalálta! Kitalálta! — kiáltoztak boldogan a bölcsek. A királyfi feleségül vette a királykis­asszonyt, s boldogan éltek, míg meg nem haltak. így volt, mese volt. Bartócz Hona átdolgozása KI TALÁLTA FEL? A rádiózás feltételeit H. Hertz német fizikus teremtette meg, aki feltűnést keltő kísérleteket végzett a fény és az elektromos hullámok kapcsolatával. Kí­sérleteihez indukciósgépet (rezonátort) használt és ennek az összefolyó szikrái úgy hatottak az éterre, mint a vízbe dobott kö. Az elektromos hullámok egész sorát indították meg. Hertz nem gondolt a rádióra és mégis az elektro­mos hullámok segítségével készítette el az olasz G. Marconi a dróttalan távírót, vagyis mai szóval a rádiót. Fiatal korá­ban nagyon érdeklődött a Hertz-féle hullámok iránt. Apjának kertjében Bo­logna város közelében, számtalan kísér­let után sikerült neki jeleket küldeni a kert egyik végéről a másikba. Huszon­két éves korában Angliába utazott, ahol tökéletesítette kísérleteit és 1 899. már­cius 27-én küldte az első dróttalan táviratot a La Manche-csatornán át Do­ver és Boulogne között. Két évre rá már Amerikával is sikerült összeköttetést teremtenie. Ez azonban nem ment könnyen, mint Marconi maga is mon­dotta amerikai tartózkodása alatt: — Nem mondhatjuk azt, hogy egy gépünk van itt és egy Angliában, mert csak egy fél gépünk van, ennek a másik fele Angliában van. És ezt a két fél gépet pontosan egymáshoz kell hangolni. Megemlíthetjük, hogy az orosz Popov az antennát találta fel, mellyel sokkal jobb lett a vétel. Az 1900-as évek elején kezdték gyártani az elektroncsö­veket, a rádiók legfontosabb alkatré­szét. Én még emlékszem a kristály-de­tektoros rádiókra, a két vagy öt „lámpá­­sos" nagy dobozokra, ahol az ún. zöld Milyen hibát követett el a festő? Rakjátok sorrendbe a tárgyakat. varázsszem csodálatosan fénylett. Az­tán a tranzisztor feltalálása óta a hor­dozható készülékek jöttek divatba és zengett az utca a divatos slágerektől. Ma már a rádiót nagyrészt magneto­fonnal együtt gyártják és a kedvelt dal­lamokat, amelyek elhangzanak, azonnal fel lehet venni kazettára. A méretek is változnak, Hi-fi-tornyot, de egészen tör­pe készüléket is lehet venni, nem be­szélve a sétáló rádiómagnóról, melyet az utcán fülhallgatóval egyedül élvez­hetünk.-d CSONTOS VILMOS Kerekinek Kenőcse Kereke mert Kerekedett Elfogyott, Kerékszöge Elkopott: Kedve. Kiesett a Kereke, Keseredett Kocsira ült Kereki, Kotyogtak Kerekei, Kedve. 21

Next

/
Thumbnails
Contents