A Hét 1990/1 (35. évfolyam, 1-26. szám)
1990-05-18 / 20. szám
Mentési akció bemutatása a hegyi men- A TANAP múzeuma Tátraiomnicon tőszolgálat napján Eduard Černický, a TANAP hegyi mentőszolgálatának önkéntes tagja duard Černickývel, a Tátrai Nemzeti Park (TANAP) hegyi mentőszolgálatának egyik kiváló, önkéntes tagjával a Zsivány menedékházban (Zbojnícka chata) beszélgetek. A Nagy Hűvösvölgy felső végében fekvő épületben, tehát a témához valóban illő környezetben gratulálhatok Černický barátunk jubileumaihoz: ebben az évben tölti be 50. életévét, és ennek a felét fáradságot és veszélyt nem ismerve a bajbajutottak megmentésével töltötte el. Bár egy kissé megkésve, de ahhoz is gratulálni lehetett a jubilánsnak, hogy tavaly rangos megemlékezések keretében ünnepelték meg a TANAP megalakulásának 40. évfordulóját. Azt már eddig is tudtam róla, hogy szülővárosában, Tátraiomnicon lakik, és az ottani USVIT nevű mezőgazdasági építőüzem üdülési részlegének a vezetője. Ennél többet most sem tartott fontosnak elmondani saját magáról. Úgy töltöttük tehát az illatos, forró tea mellett az időt, hogy leginkább a TANAP-ról és annak hegyi mentőszolgálatáról beszélgettünk. — Bevezetésképpen jó lenne elmondani néhány szót a TANAP-ról. — A Tátrai Nemzeti Park meglehetősen nagy részéhez a Magas-, a Nyugati- és a Bélai-Tátra tartozik. Negyven évvel ezelőtt Ezért igen nagy jelentősége van az olyan szennyezésmegelőzö vagy -csökkentő intézkedéseknek, mint a gázfűtés bevezetése, vagy a személyautó-forgalom csökkentése. Az utóbbira vonatkozó 1987. és 1988. évi kísérleti jellegű intézkedéseknek köszönhetően a legforgalmasabb tátrai autóúton A c s ú c s o k e g y té jm a g a s a b b a k r 25 EV A HEGYI MENTŐSZOLGÁLATBAN azért hozták létre, hogy az egyre növekvő emberi beavatkozások ellenére is megvédhető legyen a csodálatos tátrai táj jellege, valamint növény- és állatvilága. A tátrai természetvédő koncepció a már sokkal tökéletesebb összhangba akarja hozni a gyógyítást, a rekreációt, a sportolást, a park területének urbanizálását és a környezetvédelmi követelményeket. A cél most az, hogy a Tátra kihasználtsága maximális, a környezetkárosítás pedig a lehető legminimálisabb legyen. A TANAP-nak ma nagyon komoly és sokoldalú irányító apparátusa van. Vezetősége Tátraiomnicon székel, itt van kísérleti állomása és múzeuma is. — Mikre terjed ki a TANAP környezetvédelme ? — Először az élettelen természetet említeném, amelyhez közismerten a levegő, a víz és a tájjelleg (geológiai és morfológiai jellegzetességek) tartozik. A levegő és a legfontosabb tényezője a tátrai klíma gyógyító és rekreációs célokra való kihasználásának. 50—60 %-kal csökkent az autóforgalom, 1 7 %-kal pedig a zajártalom. Ennek megfelelően természetesen csökkent a levegőbe kerülő mérgező anyagok mennyisége is. Az egykori kristálytiszta tátrai patakok ma már sajnos szennyezettek, de ugyanez vonatkozik pl. a Csorba-tóra is. A helyzet talán Ždiáron, Biela vodán a legrosszabb, ami a kellő víztisztító berendezések nélküli családi építkezések miatt egyre szennyezettebbé válik. Baj van azonban a Köpataki-tóval és a Lomnici-csúccsal is, ahol a használt és a szennyezett viz tisztítását igen nehéz megoldani. — Szeretnénk hinni, hogy a Tátra élő természetét illetően nem ilyen lehangoló a helyzet! — Erre a kérdésre vagy óhajtásra nehéz volna pontosan válaszolni. Legfeljebb annyi biztos, hogy hozzáértő és szigorú intézkedésekkel megelőzhető vagy lelassítható az élő természet pusztulása. Az egyik legfontosabb feladat az erdők és a növényzet védelme. Köztudott, hogy erdeinket nemcsak a savas esők pusztítják, hanem a szélviharok és az erdőtüzek is. a
