A Hét 1990/1 (35. évfolyam, 1-26. szám)
1990-05-11 / 19. szám
V incze Rózsi tizenhét éves korában ment férjhez Egy vegyi üzemben dolgozott mint laboráns, ..ez a munka érdekelt engem ezert felépítményi iskolát végeztem. azt hiszem jól végeztem a munkát mivel jó erteke/est kaptam es kitüntetéseket is. vagyis joI dolgoztam " Két fiuk született egyikük sem ért magyarul. ..Én nem akartam, hogy tudjanak magyarul, mert teltem, nehogy nekik is egyszer majd azért kelljen elmenni otthonról, mert magyarok. Minden embernek ott kellene élni. ahol megszületett Sok mindenről szó esik. Magyarországról, 56-rol, 68-roi, de ilyenkor mindig ki kell kapcsolnom a magnót, szóba jött a főzés, elmondta, hogy vannak etelek, melyeket már elfelejtett, de a bablevest mindenki nagyon szereti, és ha az unokabaty ja otthonról csomagot kuld kétszer egy evben, ami abban a legfontosabb, az a tarkabab. Beszelt a gyerekkoráról, amikor az anyukájával ünnepségekre jártak: Magyon szépén tudott magyar verset mondani. s egyszer a tanító valamilyen évforduló alkalmával kiállította ot meg vagy két kislánnyá! együtt a színpadra, s mi pedig nagy örömmel mondtuk, en voltam a leghangosabb hogy talpra magyar.hí a haza . a magyarok istenere esküszünk esküszünk, hogy rabok tovább nélküliség után ónként feljöttem nyolc tagú csaladommal együtt Csehországba l\/legszereztuk a kommunista igazolványainkat. amit mindannyian megcsókoltunk Végül Jakubovban tizenöt hektáros gazda vagyok, nem tudom a halás koszonetemet kifejezni a kommunista part összes vezetőjének, különösen a Csehszlovák Köztársaság elnökének. Klement Gottwald elvtársinknak es Duns elv társ mezögazdasagi miniszterünknek. Befejezésül kívánunk sok békés nyu galmat az összes elvtársainknak, mi pedig óriási módón fogunk dolgozni, hogy mmel jobban tudjunk segíteni az oteves munkatervben, hogy mmel jobban előrehaladjon demokratikus köztársaságunk a szocializmus utján Maradok kiváló tiszteletűd a Jo barát hűséges olvasója SZARKA GYULA es csaladja Jakubov c 22 okr Jachymov itt vagyok Cíťceben. A kornyéken elő magyarokkal készítek riportokat. Szomorú dolog ez az egesz Olyan sorsokat hail itt az ember, es ezek a sorsok olyan még prágai zenész sem jutott, el kellett fogadniuk munkatársaikat, a művezetőt. . . Szörnyű levegőt szívnak mindannyian Itt minden megvan, ami az egészségre ártalmas. Agrokémiai gyár a város kellős középén. Az Egyesült Államokban a Nevaíai sivatag középén építettek fel ugyanezt. Évente kétezer korona elhalálozási járulékot kapnak. En is neha majd elsírom nem leszünk " Ilyenkor sajnáltam igazan hogy a Hét nem rádio Igen tisztelt főszerkesztő elvtars' Amit nem hittunk volna, hogy valamikor valóra válik, megérkezett csaladom sza mára a magyar betűkkel megírott heti lap Örömmel telve olvassuk minden kedves sorát Második részben mélyen tisztelt főszerkesztő elvtárs. ne vedd rossz névén a szegény, öreg proletár sok nyomorban étéit panaszát. 52 eves vagyok, reszt vettem 1919-ben Magyarországon a kommunizmus összes harcában. Utólag hazabújtam Szlovenszkóra. Azután, ami lefolyt, demonstrálás, tüntetés, a május 1-i felvonulások, mindenben részt vettem családommal együtt Sok munkaegyformak. Egy asszony, aki mar alig tud magyarul, azt mondta, hogyha még egy szer fiatal lenne, nem menne máshoz férjhez. csak magyarhoz, masok azt tanácsol ták ne maradjak Prágában, ne vegyek el cseh lányt feleségül. Itt rettenetes körülmények kozott élnék, teljesen elszigetelve. s főleg a nők azok. akik itt maradtak. 13—17 éves Koruktól napi 8—10 órát dolgoznak, textil- és üveggyárakban, vegyiuzemekben. kazánoknál, piszkos heavy metal-gettókban . Biztosan kévés volt itt a férfi akkor, és mint Szöszi, ok is beugrottak. A Szoszikkel beszélgettem, a magyar Szószikkel Csehországban. Nekik járásban megrendeli a Jo barátot a fia részere aki visszamaradt Csehországban. és köszöni hogy idáig eljártunk ügyes-bajos dolgaiban isten velük és sok szerencsét a fent maradt magyaroknak boldog jövőt a szocialista Csehszlo vákiának Ácsék címét a sokolovi telefonkónyvböl írtam ki. Szerencsém volt. otthon találtam őket. Mindketten munkások, egy barnaszentüzelésű hőerőműben dolgoznak Acs József felesege. lánykori névén Pillar Mária, Magyarországról került ide. — Békés megyében Nagyszénáson születtem 1930-ban. 47-ben ugye, akkor a szlovákoknak kelletett átgyónni ide Magyarországról, a magyaroknak innen oda. Aztán apámnak azt mondták, hogyha nem jón el rendesen, aztan úgy Is elhozzák A papa biztos megértette és beiratkozott. Amikor mentünk a vagonokba berakodni akkor a magyarok dobálták minket kavicsokkal Mert hogv elárultuk a hazánkat No es negyvenhét szeptemberében akkor aztan kijöttünk Léva melle Nagysalloba Egy kis ideig ott voltunk aztan apám kapott piros lapot. VvO<5 GSe magam, ha egy beszelgetes alatt többszór is felzokognak az emberek, maguktól kezdenek e! a múltról beszélni, a fajdalomról az igazságtalanságról a nehez munkáról, az elfecsérelt fiatalságról, a kettétört mindenről . . . Mélyen tisztelt szerkesztőség! Takács Géza. a szlovenszkol párkányi mert szlovákok voltak — fel Csehországba! — Maguk tehát akkor szlovákok — Én? Magyar1 — Amikor idejöttek, tetszett tudni szlo vakul i — Én. nem Egy szót sem No. de hat anyám szlovák származású az apám is az Meg hat nekünk akkor Magyarországon nem kollótt szlovákul beszélni Ha úgy szóltak hozzánk, akkor kinevettük ókét. mert minek kollott volna nekünk a szlovák, amikor mind magyar volt körülöttünk Máma is minden rokonságom ott van Magyarországon.
