A Hét 1990/1 (35. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-12 / 2. szám

HÉTVÉGÉ TISZTÍTÁS SÓVAL A fából készült zsíros vágódeszkákat, fakanalakat, tálcákat, stb. előbb sóval dörzsöljük le, majd forró mosószeres vízzel, kefével súroljuk meg és időnként főzzük is ki mosószeres vízben, majd jól öblítsük le és élére állítva szárítsuk. Csak egészen szárazon tegyük a he­lyükre, mert könnyen megpenészednek, esetleg a hirtelen száradástól meggör­bülnek. A fából készült vágódeszkák tovább tartják meg világos színüket, ha hasz­nálat előtt hideg vizet eresztünk rájuk, mert a fa a vizet magába szívja és ezáltal a színeket és szagokat kevésbé veszi fel. A vágódeszkák, fakanalak hagyma­­szaga akkor is eltűnik, ha tisztára mosá­suk után sót szórunk rájuk, majd 10—15 percnyi állás után forró vízzel lesúroljuk. KEVESEBB ZSÍR, HOSSZABB ÉLET Túl zsírosán étkezünk! Ez érelmeszese- S dés, szív- és vérkeringési betegségek f egyik okozója. Sajnos, ma körülbelül í minden második embernek magas a ' koleszterinszintje. He ez az érték állan- j dóan túl magas, a zsírlerakódás követ- I keztében az artériák egyre szőkébbé | válnak. Következésképpen a vér nem tud elegendő oxigént és tápanyagot j egyes szervekhez eljuttatni. Szédülés, fülzúgás, fokozódó feledé- í kenység az érelmeszesedés első jele. A legegyszerűbb és leghatásosabb első lépés az érelmeszesedés elkerülésére a zsírfogyasztás csökkentése. Megfelelő konyhatechnikával csök­kenthetjük a zsír arányát az étkezésben. A zsírszegényebb termékek zsírtartal- | ma 8—9 %. A tejtermékek között is van zsírosabb és kevésbé zsíros. A sajtfélék 10 dkg-ként 9—45% zsírt tartalmaz­nak, tehát válogathatunk. A vaj és a f margarin kb. egyenértékű a zsírtartalom mennyiségét számítva, de a margarin egészségesebb, mivel növényi eredetű és nem tartalmaz koleszterint. Egészségesebbek a zsiradék nélkül vagy kevés zsírral készített húsételek, illetve a rántásos, habarásos főzelékek helyett az angolos, párolt, gőzben fő­zött zöldfőzelékköretek, vagy a vegyes saláták. A korszerű táplálkozást elősegítik a különféle háztartási eszközök és gépek pl. az alufólia, teflonlábasok, teflonser­penyők, zöldségreszelők, grillsütő, rost­sütő, stb. Ezek lehetővé teszik, hogy bennük az ételek zsiradék fehasználása nélkül vagy kevés zsírral készüljenek. Egészségünk megőrzése érdekében próbáljunk változtatni étkezési szoká­sainkon is! Nagy fekete fa a behavazott réten. Oda­­száll egy madár, s fázik, s fázik: csiii... csiii... De szomorú! Patak vize fölött kíváncsi leveles ág. A víz tükrében is leveles ág. Ez vidám dolog! Fúj a szél, vastag a por. Ősz van. Egy kisbárány béget, nem tudja, hol van. De szomorú! Peng a fagy, és szikrázik a hó. Az udvaron két csikó harapja a havat, s prüszköl. Ez vidám dolog! Hogy mennék a folyón túlra! Ott vár édesanyám. Víz elvitte a hidat, nincs csónak, evező. De szomorú! Mogorva kerítés, a közepén ökölnyi lyuk. Kiskutya dugja ki a fejét, piros a nyelve. Ez vidám dolog! Állj meg, vonat! Mozdony, adj egy marék szikrát! Nem hallja, továbbfut. De szomorú! Csupa piros petty a ruhám. Csupa piros petty a cseresznyefa. Ez vidám dolog! „Hallod, anyu, gyönyörűt álmodtam!" — s mire elmondanám, már nem jut eszembe. De szomorú! Vizet loccsintottam, rátűzött a nap. Úgy csillogott, mint az ezüstló farka. A kislánynak két egyszerű számtanpéldát kell megoldania a számítógépen. Az üres négyzetekbe azonban nem számokat kell beírni, hanem azokkal a színekkel kell kitölteni, amelyek a számokat jelzik. Vajon, hogyan néz ki színesen a képernyőn e művelet? Ez vidám dolog! Kiszáradt a tó, csupa ránc, repedés. Hátára esett egy bogár, s nem tud megfordulni. De szomorú! Zöld mezőben két peckes gólya jár. Nagy víz partján két pucér gyerek ül. Ez vidám dolog! Ismeritek Lupityinkót? Gyűszűben al­szik s fázik, cérnaszállal takarózik. De szomorú! Vetve az ágy. Puha a párna. Még Lupityinkó is elfér itt mellettem. Ez nem szomorú! Mészöly Miklós meséje SOÓKY LÁSZLÓ Deres dereglyéjén didereg Dániel, dudálva dudába dudanótát dúdol. Dániel, Dániel, dereglyéden dévér. Dunába, Drávába dereg/yéztél dérért ? KI TALÁLTA FEL? (V Mint minden újnak, a varrógépnek is voltak ellenzői. Nem hitték el, hogy egy gép olyan szépen, pontosan el tudja végezni a varrás műveletét, mint az emberi kéz. Az első kezdetleges próbál­kozások Londonból indultak el még a 18. század végén. De egész 1 830-ig nem volt nagy jelentőségük. Ekkor Franciaországban Saint-Étien­ne városában Barthelemy Thimonnier szabómester egy jól működő varrógé­pet szerkesztett. E gép iránt egyszerre nagy lett az érdeklődés és a pénzembe­rek segítségével a szegény szabóból gazdag ember lett. Gyárat alapított, amelyben 80 gép varrta a katonaság egyenruháját. Erre a városi szabómes­terek féltve a keresetüket, összefogtak, megostromolták, elpusztították a gyá­rat. A feltaláló nem adta fel a reményt, újabb, tökéletesebb gépet készített, amely percenként már 200 öltést is el tudott végezni, de nem volt rá pénze, mert a bankárok nem mertek ujjat húzni a szabókkal és nem támogatták az új üzem építését. A francia feltaláló pedig (ahogy az nem egyszer lenni szokott) pár évvel később nagy nyomorban halt meg. Európa után Amerika vette át e téren a szerepet. Howe 1846-ban szabadal­maztatott egy varrógépet és ezzel milli­ókat keresett. De a (nálunk is) legismer­tebb Isaac M. Singer lett, aki lényege­sen megjavította Howe gépét és világ­hírű céget alapított. Állítólag negyven dollárral kezdte (azt is kölcsön kapta), és hogy a sok rossz varrógép iránti ellenszenvet megtörje, maga járta végig a szabómühelyeket, a női varrodákat és ott mutatta be gépét, annak működési módját. Ftersze, először több helyről kidobták, máshol pedig gúnyolódva fo­gadták, azt ajánlották neki, tűnjön el minél előbb. De Singer nem adta fel a reményt és az emberek lassanként kénytelenek voltak beismerni, hogy a varrógép hasznos jószág és aránylag olcsó is. Alig telt el pár évtized és az egész világot meghódította a Singer varrógép. Sok családban még ma is használják, de egyre inkább az elektro­mos motorral hajtott, elegáns szekrény­be épített, vagy a könnyen kezelhető táska-varrógépek jöttek divatba.-d. tilo s é, 21

Next

/
Thumbnails
Contents