A Hét 1990/1 (35. évfolyam, 1-26. szám)
1990-05-04 / 18. szám
<1 Szabó G. László: „JÁTSZOTTAM MÁR ELEGET" Diplomataszerepben: Magda Vašáryová Mécs József: A ROZSNYÓI SZLOVÁK-MAGYAR GIMNÁZIUM G. Kovács László: ÁLMOK ÉS VIRÁGOK Lékó István — Badin Ádám: SZÓRVÁNYMAGYAROK 11. rész Csehország anno 1989. Duba Gyula: BÁJOS TUDATHASADÁS Csáky Károly: MIKSZÁTH UTOLSÓ ÁLLOMÁSHELYÉN KÜLÖNLEGES HOROSZKÓP Lapzárta: 1990. IV. 11 -én Címlapunkon Prikler László felvétele A Csemadok Központi Bizottságának képes hetilapja. Szerkesztőség : 815 44 Bratislava, Obchodná 7. Telefon: 332-865 Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában, > 815 85 Bratislava, ul. Čs. armády 35 Főszerkesztő: Lacza Tihamér Telefon: 332-919 Főszerkesztő-helyettesek: Mács József és Ozsvald Árpád Telefon: 332-864 Grafikai szerkesztő: Kral S. Klára Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedícia tlače, 813 81 Bratislava, Gottwaldovo nám. č. 6 Nyomja a Východoslovenské tlačiarne z. p., Košice. Előfizetési díj egész évre 156,— Kčs Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. Kéziratokat nem örzünk meg és nem küldünk vissza. Vállalati hirdetések: Vydavateľstvo Obzor, inzertné oddelenie, Gorkého 13, VI. poschodie tel: 522-72, 815-85 Bratislava. Index: 492 11. A forradalmi idők nyilván forradat\ mi tetteket követelnek! Nem titok, hogy ön is kooptálással lett képviselővé, majd az SZNT alelnökévé. Most, a szabad választások előtt viszont helyénvaló a kérdés, hogy a jövőben is képviselő kíván-e maradni? — Aki tárgyilagosan gondolkodik, annak világos, hogy a kooptálás nem éppen demokratikus formája annak, hogy valaki képviselővé váljék ... De nemcsak engem kooptáltak, hanem számos képviselőtársamat, ami a rendkívüli helyzettel és a szlovák parlament belső átalakításának fontosságával indokolható. Ami pedig a jövőt illeti: képviselőjelöltként rajta szerepelek a Nyilvánosság az Erőszak Ellen és a Független Magyar Kezdeményezés közös választási listáján. Néhány héttel a választások előtt nem tudom, nem tudhatom, miként alakul a jövöm. Ráadásul egyre többen szorgalmazzák, hogy a parlamenti képviselőtestületeknek professzionalizálódniuk kellene. Érthető ez a szándék, hiszen a valóban demokratikus viszonyok között a képviselőség is teljesen más stílusú munkát fog igényelni, mint ez a pártállam ellenőrzött parlamentjének évtizedeiben volt. A jövőben valóban csak rátermett személyek lehetnek a leendő képviselőtestületek tagjai. Természetesen, a jelenlegi megbízatásom már most határozott odafigyelést igényel, mert személyesen is egyetértek azzal, hogy az SZNT vezérkara lehetőleg függetlenül, pártatlan felülnézetből foglaljon állást a napi politika számos gyakorlati, vagy éppenséggel vitás kérdésében. Miként gyűjthetők lajstromba a j nemzetiségi lét neuralgikus pontjai Szlovákiában? — Legelső helyen az iskolaügy nyílt kérdéseit kell említenem. Ez főleg azért szükségszerű, mert most, az idő távlatából már egyre nyilvánvalóbb, hogy a szlovák kormány Komáromba kihelyezett ülését vegyes fogadtatás érte. Oldani látszik viszont a feszültséget, hogy Szlovákia kormánya is feladta a viszonosság elvét, hiszen a reciprocitás igénye eleddig rengeteg gond forrása volt. Ez a józan, higgadt lépés módot adhat arra. hogy jó irányba tudjon elmozdulni nálunk a nemzeti kisebbségek oktatásügyi problémáinak rendezése; valamint annak szándéka is, hogy végre aprópénzre váltassák az utóbbi időben újra gyakran emlegetett 144/68-as alkotmánytörvény, amely a nemzeti kisebbségek jogait foglalja pontokba. Ugyancsak magától értetődőnek tartom, hogy a cseh-' szlovákiai magyarság körében joggal esik sok szó mostanában kultúránk intézményes önigazgatásának igényéről. Véleményem szerint ez is azon kérdések egyike, amelyekben — a szakemberekre alapozva — európai dimenzióban illenék gondolkodni. Persze, ezt a kérdést is jobb kellő körültekintéssel kezelni, elvégre a nemzeti kisebbségek problémái mindig is csak a többségi nemzettel közösen oldhatók meg. Önnek vajon mi a véleménye a választási törvény szabta öt, illetve három százalékos küszöbről? — Ez sokak szemében diszkriminatív jellegű döntésnek minősül, főként a nemzeti kisebbségekkel szemben. Ehhez annyit fűznék hozzá, hogy a szóban forgó „küszöb" Szlovákia, illetve az ország valamennyi polgárára egyformán vonatkozik. Elsősorban az egyelőre még nem kikristályosodott, szervezetileg is gyönge, koalicióképtelen pártoknak vagy mozgalmaknak szab korlátot. Lényegében aligha lehet elhibázott elv, hogy akinek nincs elfogadható tömegbázisa, mert valószínűleg a programja sem eléggé vonzó, az képviselőt se állítson a parlamentben. Ez egy úgynevezett politikai reálhelyzet, amelynek tudatá-Interjú dr. ZÁSZLÓS GÁBORRAL, a Szlovák Nemzeti Tanács alelnökével ban ón el tudom fogadni, hogy a természetes választási partnerek koalícióba lépjenek. Akár az anyanyelvétől függetlenül, feltéve. ha hasonló liberalista eszmekörhöz tartozunk, ha zömében azonos nézeteket vallunk és mindez az emberi kapcsolatainkban is megnyilvánul. Ilyen helyzetben aligha lehet szó a kisebbséggel szembeni diszkriminációról. Itt adódik szinte önkéntelenül a \ kérdés, vajon a nemzeti kisebbségek léte eltűri-e a szétforgácsolódást? És egyáltalában: a Szlovák Nemzeti Tanács alelnökeként mi a véleménye az Együttélés Politikai Mozgalomról. illetve a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalomról? — Én a kérdés első felét nem így tenném felt Inkább úgy, vajon mi lappanghat a szétforgácsolódás mögött?! És az érem másik oldalát tekintve mit kínál annak lehetősége. ha érdekeink megvédéséhez természetes partnereket keresünk... Véleményem szerint ugyanis az a természetes „alaphelyzet", ha a nemzetközi okmányokhoz igazodó többségi nemzet nem valamiféle kegynek minősíti azt, hogy nekünk jogokat biztosít. A jól működő demokráciáknak egyik próbaköve ez. Téved viszont aki úgy véli, hogy netán ellenzem a hazai magyarság, az országban élő nemzeti kisebbségek összefogását. Az ilyesmi azonban csak egyfajta érdekegyeztetéssel jöhet létre, amit sem a szélsőséges megnyilvánulások, sem az utca hangja nem befolyásolhat. Tény és való, hogy mostanában a deklaráci-74■ Dodű 7ifa&cf&e* az egymásrautaltságról és arról, hogy a kisebbségi lét tűri-e a szétforgácsolódást ók meg a petíciók időszakát éljük és sokan sokhelyütt kerekasztalt, dialógust sürgetnek. Nem titok, hogy a kisebbségi mozgalmak között is. Szerintem sokkal inkább a konstruktiv szellemű tárgyalások, olykor az apróbb lépések politikája, a kölcsönös kompromisszumok vezethetnek eredményekhez. Ha egy-egy vitás kérdésben nem sikerül azonnal dűlőre jutni, azt nem szabad rögvest nemzetiségi vereségnek minősíteni. A kérdés második részére válaszolva nyugodt szívvel leszögezhetem, hogy az Együttélésben, mind az MKDM-ben az FMK-val való közös vonásokat próbálom fellelni. Azokat a közös törekvéseket, amelyeket erősíteni kell. Jó jel, hogy számos politikai kérdésben, valamint kulturális vagy szociális törekvéseikben nagyon hasonlatosak a hazai magyar mozgalmak célkitűzései. Ezért a hosszabb távú, perspektivikus politizálás híveként azt mondom, hogy a most zajló választási kampány elükével — a kölcsönösen elfogadható pontokon — szorgalmazni kell mindhárom mozgalom közeledését, együttműködését. Ámbár tudatosítani kell azt is, hogy minden másság iránt — egymás között is — nyitottaknak kell lennünk. A nemzetiségi konfliktusokat. ; azok gyökereit és visszhangját miként Ítéli meg ? — Ezek a jelenségek, minden józan gondolkodású ember számára, nagyon elszomorítóak. Mondom ezt annak tudatában, hogy szélsőségek nyilván mindkét oldalon akadnak. Ám ha olyan vádak érik az itteni magyarságot, hogy például határreviziót szeretne, netán a monarchia visszaállítását óhajtja, akkor ezt határozottan el kell utasítanom! Valóban csak elítélni tudom az efféle hamis és rosszindulatú vádaskodást; mégha tudvalévő is, hogy ezek az érzelmi fellángolások a történelmi örökségből adódnak. Sajnos, egyelőre nem sikerült lerombolni a bizalmatlanság gátját. Ezek a dolgok is csak egy jól funkcionáló, demokratikus politikai intézményrendszer keretén belül oldhatók meg. A görcsök feloldásához hosszabb türelmi idő és állandó kölcsönös tájékoztatás szükséges. Szerintem azonban az utca lármája érdemben nem befolyásolhatja a józan politikai döntéseket. A Szlovák Nemzeti Tanács El; nöksége mellett jelenleg egy. a nemzetiségi ügyekkel is foglalkozó állandó munkabizottság működik. Várható-e a jövőben eme bizottság jog- és hatáskörének bővülése ? — Beszélgetésünk időpontjában erről anynyit mondhatok, hogy egy teljes jogú és széles hatáskörű parlamenti bizottságként működhessen rövid időn belül. Az erre vonatkozó, már írásban is körvonalazott elképzelések szerint kizárólag a nemzeti kisebbségek ügyeivel foglalkozna. Befejezésül hadd kérdezzem I meg. hogy a véleménye szerint milyen esélyei vannak nálunk a demokráciának ? — Tavaly ilyenkor ki gondolhatta volna, hogy ilyen gyors változásoknak leszünk tanúi Közép-Kelet-Európában. Ezért most egykapura játszva kell erősíteni a demokráciát. Annak térhódításával a kisebbségek jogai is erőteljesebben körvonalazódnak. Ezért optimista vagyok; bízom a demokrácia térhódításában és az egymásrautaltság tudatának erősödésében. Ugyanis az a többségi nemzet, amely nem európai módon rendezi a területén élő nemzeti kisebbségek problémáit, az nemcsak eltorlaszolja, hanem egyenesen elzárja maga előtt a majdani Közös Házba vezető utat. MIKLÓSI PÉTER Fotó: Prikler László 2
