A Hét 1990/1 (35. évfolyam, 1-26. szám)
1990-04-27 / 17. szám
RÁNTOTT BURGONYA Személyenként egy nagyobb nyers burgonyát meghámozunk és maximum 5 mm vastag szeletekre vágjuk. A szokásos módon bundázzuk. Forró olajban kisütjük. Tálaláskor sózzuk. MILÁNÓI PARADICSOM A megmosott paradicsomokat két részre vágjuk. Kivajazott tűzálló tálba helyezzük és a tetejét sóval, törött borssal, fokhagymával Ízesítjük. Reszelt sajttal meghintjük és a sajt olvadásáig előmelegített sütőben sütjük. Natúr szeletek meljé kiváló köret. MELEG HÚSOS KRÉM Fél kiló apróhúsból a szokásos módon pörköltet készítünk, levétől jól lecsurgatjuk, majd húsdarálón, 4 db kemény tojással együtt átdaráljuk. Elkeverjük 2 evőkanál tejföllel, 1 evőkanál mustárral, törött borssal, fél fej finomra vágott hagymával, ízlés szerint sózzuk. Piritós kenyérre kenve tálaljuk. — a mosógép akkor áramtakarékos, ha mindig előirt mennyiségű ruhát mosunk; — a villanytűzhelyen a legfontosabb szabály, hogy a karikának megfelelő edényt használjunk és a sütőnél érdemes mindig csak kellő fokot bekapcsolni; — a vasaláskor gazdaságosabb egyszerre többet vasalni, ugyanis a vasaló bemelegedéskor fogyasztja a legtöbb áramot. Ahogy a minap hazafelé vettem az irányt a kocsmából, már éreztem, hogy a mai nap is bajjal végződik. Úgy is történt. A feleségem — áldott'jó lélek — már a kapuban várt a sodrófával. Mondom is neki, hogy igen borsos, paprikás lehetett a vacsora, ha ilyen harcias állapotban van. No, több se kellett neki! Úgy felcsattant, hogy a hetedik szomszédban is kiszaladtak az udvarra, s kérdezgették: hol van a tűz, ahol ilyen éktelenül kiabálnak. A szóáradat pedig akképp ömlött, akárcsak az Ung, ha elszakítja a gátat: — Előbb is hazavethetett volna az ördög! Egy szem liszt nem sok, annyi sincs a háznál! Persze a kocsmában dőzsölni egész nap, az könnyebb kendnek, mint a munka végit megfogni, mozdítani valamit! Holnap első dolga legyen: két zsák búzát feltesz a szekérre, s aló, Vajánba, megőrölni! De nehogy ott is a kocsmában egye a fene, mig a liszt lejön a garaton! Hallja-e? Nem volt mit tenni, a házi békesség érdekében másnap hajnalban a két KI TALÁLTA FEL? A bélyeget eredetileg a francia de Vélayer találta fel, akinek XIV. Lajos Párizsban 1653-ban szabadalmat adott arra, hogy a városban levélszekrényeket állíthasson fel, a beléjük dobott és a helybelieknek szóló leveleket egy souért (francia aprópénz) adhassa át a címzettnek. Ö jött rá arra a gondolatra, hogy a kézhez adásért járó díjakat (biztos rossz tapasztalatai alapján) előre szedje be, vagyis a küldő levélbélyeget használjon. Ez a városi posta azonban nem soká állott fenn és teljesen feledésbe merült. Nem tudhatjuk, hogy valódi bélyegek voltak-e, vagy csak papircédulák. Csak a 19. század elején próbálkoztak Szardínia szigetén újra a levelek borítására szánt, bélyegezett fehér papirosokkal, mezsák búzát befogtam a szekér elé, az ökröket felraktam a szekérderékba, és elindultam Vajánba, a malomba. Alig mentem le az udvarról, csudálkozva álltak meg az emberek az út melletti szérűn. — Nini! Ott megy két zsák a szekér előtt! A három ökör meg a szekéren van! Gondoltam magamban: még számolni sem tudnak! Hisz itt csak két ökör van, meg egy ember. Dehát hagytam szegényeket, csak annyit mondtam nekik: — Lám, hogy csudálkoznak a két zsákon! Én nem csudálkozom azon, hogy maguk a szilvafán csépelnek. A pelyva lehullik, a szem pedig fent marad. Megyek tovább, szerencsésen el is érek a malomba. A két zsákot kifogom lyen olasz nyelven a vízjelen a Királyi Postaigazgatóság neve állott. A mai modern értelemben használt bélyeg elindítására Angliában került sor, amikor Rowland Hill 1837-ben javaslatot tett a parlamentnek, hogy a levelek postai továbbításáért díjat szedjenek. Ekkor vezették be az ún. penny-portó rendszert és pályázatot írtak ki bélyegek tervezésére. William Mulready festőművész tervei alapján levélborítékokat adtak ki 1 és 2 penny (fillér) értékben benyomott bélyeggel. Az első rendes bélyegeken Victória angol királynő képe látható. Néhány évvel később a többi országok is követték a példát (Brazília, Finnország, Franciaország, stb.) Ausztriában és a hozzácsatolt tartományokban 1850-ben készült el az első bélyeg az osztrák címerrel. Kossuth Lajos a magyar szabadságharc idején már 1848-ban önálló magyar bélyeget szándékozott kiadatni. Than Mór neves festőművészt bízta meg a terv előkészítésével. A terv az egykrajcáros bélyeggel el is készült, de a szabadságharc leverése miatt a megvalósításra már nem kerülhetett sor. Az ún. klasszikus bélyegek rendkívül egyszerűek,témában szegények. A legtöbbször az érték, az uralkodók képe vagy az ország, város címere szerepelt rajta. Viszont rendkívül ritkák, hiszen a leveleket, a borítékot legtöbbször megsemmisítették, eldobták és mivel a bélyeggyüjtés divatja csupán évtizedek múltán alakult ki, akkor, amikor az egyes bélyegeket nagyon nehezen vagy egyáltalán nem lehetett megszerezni. A világ legritkább, a Brit-Guiana által 1856-ban kibocsátott piros színű egycentes bélyegét egy fiatalember találta meg 1873-ban házuk padlásán egy régi újságpéldányon. Hat shillingért adta el egy bélyegkereskedönek. Ma ezt a bélyeget tűz és bombabiztos vitrinben tartják és a világkiállításokon jobban vigyáznak rá, mint akármelyik hires festményre. A ritkaságok rangsorában második helyen a legendás hírű, filmben, regényben megörökített „mauritiusok” állnak. Mint tudjuk, 1847-ben a kormányzó felesége estélyt akart adni a szigeten és a kormányhivatala járomból, vetek eléjük szénát, az ökröket pedig felöntöm a garatra, s várom, hogy jöjjön a liszt. Amíg ott várakozom, hát a zsákok előtt a szénában fészket rakott a seregély. Mondom, kiszedem a tojásokat, jó lesz a gyerekeknek. Megeresztem az ingem, meghúzom a gatyakorcot, belerakom a teméntelen tojást az ingem alá. Hát uramfia! Az a sok tojás ott mind kikelt! Elkezdett velem repülni, éppen hazafelé. Az Udocs-parton ott mosták a vásznat a menyecskék, s elkezdtek óbégatni: — Óbémária, de nagy madár! Óbémária, de nagy madár! Én meg ott fent úgy értettem, hogy: Ódjam meg a gatyám! — Hát ahogy megoldom a korcát, a sok seregély mind kirepült! Én meg belepottyantam a vízbe. Olyat csaptam, hogy három szekér hal repült ki a partra. Éppen ott furdött három pucér gyerek. A sok halat mind a kebelébe rakta, s úgy elfutott véle, hogy még most is szaladnak, ha meg nem álltak. Ha a három gyerek a három szekér hallal el nem futott volna, az én mesém is tovább tartott volna. GYÜRE LAJOS N. KAKAROV SZILVIA Kip-kop, kip-kop, Nyisd ki az ajtót, mesét hoztam, három szakajtót, két zsák verset, három regényt, kis királylányt, szegénylegényt, csizmás kandúrt, rút kiskacsát, negyven rablót, AH babát. . . Kip-kop, kip-kop, nyiss ajtót gyorsan, meséket viszek, meséket hoztam. ban elfogyott a bélyegkészlet. Hogy a meghívók időben elmenjenek, egy helyi nyomdában megrendelték az ideiglenes 1 és 2 pennys bélyegeket. A klisék elkészítését egy órásra bízták, aki a feliratban hibát követett el. Két évtized múlva fedezték fel a ritkaságot, s azóta huszonöt darab Mauritius került elő. Egy boríték, amelyen a két hibás szövegű bélyeg szerepel, egy New York i árverésen háromszáznyolcvanezer dollárért cserélt gazdát. Értéke azóta is növekedik. Mint ahogy növekedik a bélyeggyűjtők tábora is és vannak olyan kis államok, amelyek bevételük nagy részét a kiadott bélyegekből fedezik. -d 21
