A Hét 1990/1 (35. évfolyam, 1-26. szám)

1990-04-13 / 15. szám

III. Kórház(ak) a füstszűrőben . . .

Légvonalban alig másfél kilométer a távolság Szlovákia legnagyobb kőolajfinomító üzeme, a Slovnaft és a pozsonypüspöki tüdő- és légúti megbetegedéseket gyógyító intézet között. Amióta e városban élek, azóta próbálom megfejteni, hogyan működhet egymás szomszédságában ez a két létesítmény, hisz az egyik a légúti megbetegedések fő okozója, a másik pedig épp az ilyen megbetegedések gyógyítására hivatott. Reggelente, miközben a kórház előtt várok a Pozsony központja felé irányuló 30-as buszjárat érkezésére, s „idegnyugtató felhőjáték" helyett a Slovnaft kéményeinek szorgalmas „füstölgését" figyelem, sokszor elgondolkodom ezen.

S ha már felvetődött bennem a kérdés, megpróbáltam választ keresni rá. A szakemberek és laikusok véleményén kívül segítségemre volt a Bratislava/ nahlas című kiadvány is. Ebből a több

A püspöki kórházat ma is bővítik és újítják

szerzői munkaközösség által összeállított könyvecskéből tudtam meg, hogy az ENSZ környezetvédelemmel foglalkozó statisztikai mérései szerint az egy lakosra jutó légszennyezés tekintetében Csehszlovákia Európában a második helyen áll. Országos viszonylatban pedig Pozsony a legszennyezettebb területek közé tartozik. A város levegőjében az egészségre káros anyagok koncentrációja sokszorosan túllépi a megengedett szintet. így többek között túlteng a vérképzödésre hatással levő, nyálkahártyát ingerlő, krónikus légúti megbetegedéseket okozó kéndioxid (S02), a szintén légúti megbetegedéseket okozó, de szívműködés-rendellenességeket is előidéző, karcinogén hatású nitrogénoxidok (NO,), a depresszióért és álmatlanságért felelős kénhidrogén (H2S), a mérgező szénmonoxid (CO) stb. Ezen anyagok légköri jelenlétét állandó mérésekkel ellenőrzik, de rajtuk kívül még különböző fémek és vegyületeik is bekerülnek a légkörbe, s így a szervezetünkbe. Pl. ólont, mangán, réz, cink, fluór, kadmium, stb. Ezen anyagok töbsége karcinogén és mutagén hatása révén a jövö generációjának egészségét is veszélyezteti. Mivel Szlovákia vegyiparának 50 százaléka Pozsony területén összpontosul, ezenkívül jelentősen

megemelkedett a járműforgalom is, a közeljövőben aligha várható javulás a levegő tisztulása terén.

Gyakorlatilag tehát mindegy, hogy Pozsony mely részén állna a tüdökórház, száll a pernye, száll a füst, a város területén levő összes kórház légköri szempontból áldatlan helyen található, ózondús levegő sehol sem segítené a betegek gyógyulását. S Püspökin legalább a feltételek adottak voltak egy kórház beindítására.

A mai tüdökórház helyén hajdanán érseki kastély állott. A kórház legöregebb épülete a XVIII. században épített érseki rezidencia egy részét is magába foglalja, ahol 1953-ig apácakolostor működött. A keresztes nővérek rendje már az 1930-as években létesített az épület falai között egy kisebb, pár termes tüdökórházat, de annak működtetése nem volt folyamatos. 1953-ban, a rend megszüntetése után a hivatalos szervek úgy döntöttek, hogy az egész épületegyüttest kibővítik, felűjítják és kórházi célokra rendezik be. Nagy szükség volt erre, hisz Pozsonyban — a Statisztikai Évkönyv adatai szerint — mind a mai napig kevés az egészségügyi intézményekben a kórházi ágyak száma (1 000 lakosra 4,4 kórházi ágy jut, miközben a