A Hét 1990/1 (35. évfolyam, 1-26. szám)

1990-03-30 / 13. szám

A Csemadok országos választmányának tagjai Ambrus Ferenc Lendvay Tibor Ábel Gábor Liszka József Bajnok István Maga Ferenc Balajti Lajos Mácza Mihály Balogh Gábor Máté László Bauer Győző Mészáros Ferenc Bányai Géza Mézes Rudolf Bárdos Gábor Mihály Géza B. Kovács István M. Molnár Boda Ferenc László Bodnár Gyula Molnár József Csáky Károly Motesiczky Csicsay Alajos Árpád Dékány György Németh Gyula Dobos László Neszméri Duka-Zólyomi Sándor Árpád F*ásztó András Duray Miklós Popély Gyula Erdélyi Géza Punt igán József Ferencz József Püspöki Nagy Fónod Zoltán Péter Fóthy János Rózsa Ernő Fuksz Sándor Sidó Zoltán Galcsík Károly ifj. Simon János Gál Sándor Sipos Béla Gáli István Sütő Imre Gémesi Károly Szabó Rezső Mátyus István Száraz Dénes Görföl Jenő Tóth Ernő Gyimesi György Tököly Gábor Gyurcsik Iván Ulman István Hogya György Urbán Aladár Jégh Izabella Újváry László Kajtor Pál Varga László Kardos István Varga László Kiss Mihály Varga Sándor Kmeczkó Mihály Varsányi Kolár Péter Borbála Kovács László Végh László Köteles László Vincze Gábor Krecskó Károly Vojtek László Kuczy Lajos Zalabai Kvarda József Zsigmond Lacza Tihamér Zoller Mihály A Csemadok rendkívüli XV. országos közgyűlésén megválasztott tisztségviselők: Elnök: Sidó Zoltán Társelnökök: Dobos László és Szabó Rezső Főtitkár: Neszméri Sándor Titkár: Bárdos Gábor A Csemadok országos választmányának vezetősége Bauer Győző Bárdos Gábor B. Kovács István Csáky Károly Dobos László Duka-Zólyomi Árpád i Gál Sándor Gyimesi György Gyurcsik Iván Kardos István Kmeczkó Mihály Kolár Péter Kovács László Kvarda József Lacza Tihamér Máté László Mézes Rudolf Neszméri Sándor Punt igán József Sidó Zoltán Szabó Rezső Rendkívüli közgyűlés — KÉRDŐJELEKKEL Várakozás, találgatás előzte meg a Csemadok XV rendkivüli országos közgyűlését, és ez érthető is. Nem lehet a majd kilencvenezres tagság számára közömbös, milyen irányt vesz a szövetség annyiszor viharos vizeken is haladni kény­telen hajója, hogy megőrizze eddigi útvonalát, s az értékeket átmentve és továbbvive végül is elérje a célját. A 453 szavazati joggal rendelkező küldöttnek nem is volt nehéz megállapodnia a Csemadok új nevének elfogadásában: a Csehszlovákiai Magyarok Demokratikus Szövetsége. S az új program és az új alapszabály sem okozott fejtörést, megfe­lel-e minden tekintetben az új követelményeknek annak ellenére sem. hogy számos küldött vitatta különösen az új alapszabályzatnak bizonyos pontjait, és módosítást is java­soltak Véleményem szerint zavarólag hatott, és mindkét nap közgyűlési munkájára rányomta a bélyegét, hogy a rendkívüli országos közgyűlést valamiféle megszokott, hét­­köznapias munkagyülésnek készítették elő, nem tájékoztat­ták megfelelőképpen a küldötteket arról, hogy ezzel a közgyűléssel egy egész korábbi, sokat vitatott, dicsért és elmarasztalt korszak lezárult, s március 9 — 10-töl új fejezet kezdődik a Csehszlovákiai Magyarok Demokratikus Szövet­ségében, méghozza teljesen tiszta lappal! Ezért esett kevés szó a Csemadok jelenéről és jövőjéről, és főleg egesz szerkezeti felépítésének a milyenségéről fejlődő, izmosodó demokráciánk olyan időszakában, amikor a politi­kai küzdőtérre léptek magyar térfelünkön a Független Ma gyár Kezdeményezés és az Együttélés mozgalmak, amelyek nyíltan és programszerűen felvállalták a csehszlovákiai ma gyarok politikai, illetve nemzeti érdekkepviseletét. Ehhez a valós helyzethez kellett volna igazítania a Csemadok köz­gyűléséig érvényes vezetésnek a közgyűlés előkészítő mun­káját, s olyan dokumentumokat kellett volna a küldöttek ele terjesztenie, amelyek egyértelművé tették volna az uj nevet felvevő szövetség szerep- es feladatkörét, hogyan képzeli el egészen konkrétan a maga társadalom és kultúraszervező munkáját éppen a magyar politikai mozgalmak megsegítése céljából. S mivel ez az új programban nem történt meg, sok minden összekeveredik benne a politikával, amely már nem az ö asztala lesz a jövőben, igy a küldöttek joggal tették fel maguknak a kérdést, hogy most már ..mik vogymuk": önkéntes társadalmi, kulturális és érdekvédelmi szervezet-e, vagy ez is, az is külön-külön7 Az sem elégítette ki a majd ötszáz küldöttet, hogy a szervezeti felépítés szinte teljesen változatlan maradt. A változásra, illetve változtatásra csu­pán annyira futotta az erőnkből, hogy az eddigi bizottságok választmányok lettek egyébként alulról felfelé (alapszerve­zet. járási és országos választmány) minden maradt a régi­ben. csak az elvtársazás esett ki a szövetség alsó, középső és felső tisztségviselőinek érintkezési nyelvéből, egycsapás­­ra urak lettünk valamennyien! Az az igazság, hogy annyira mély és megcsontosodott a beidegződés a Csemadok munkájával kapcsolatban, hogy a most megválasztott 81 tagú választmánynak, illetve 21 tagú vezetőségének kéményén meg kell dolgoznia azért, hogy a Csehszlovákiái Magyarok Demokratikus Szövetséget kor szerű, a demokrácia teremtette helyzetnek és viszonynak megfelelő tartalommal töltse meg. hogy képes legyen a pártállamra emlékeztető apparátusi munkastílust felváltani olyan társadalmi egyleti, egyesületi önszervező formákkal, amelyek a legjobb és a legfelkészültebb kulturális személyi­ségek bevonásával képesek lesznek az új alapok lerakására. Egyelőre az a helyzet, hogy a Csemadok, új nevén a Cseh­szlovákiai Magyarok Demokratikus Szövetsége tudja a múlt­ját, de még nem tudja a jövőjét. A rendkívüli országos közgyűlés legegyértelműbb eredménye, hogy a megújulni akaró Csemadokot a vajúdás állapotában már láthattuk, és a továbbiakban csak remélhetjü! hogy a most megválasztott országos választmány a valóságos megújuláshoz szükséges gyökeres szerkezeti változást végrehajtja. MÁCS JÓZSEF A CSEMADOK XV. RENDKÍVÜLI ORSZÁGOS KÖZGYŰLÉSÉNEK. POZSONYBAN 1990. MÁRCIUS 10-ÉN ELFOGADOTT HATÁROZATA I. A rendkivüli országos közgyűlés meg­hallgatta és tudomásul vette Sidó Zoltán­nak a szövetség helyzetéről szóló beszá­molóját. —tudomásul vette a központi bizottság ellenőrző és reviziós bizottságának je­lentését, valamint a mandátum vizsgá­ló bizottság jelentését; — meghallgatta és tudomásul vette a re­habilitációs bizottság jelentését, amelynek értelmében a rendkivüli or­szágos közgyűlés a szövetség nevében megköveti azokat a Csemadok-tago­­kat, tisztségviselőket, akiket a X. rend­kívüli országos közgyűlés után, 1970- ben vagy az azt követő konszolidációs pártpolitika nevében politikai meggyő­ződésük. valamint nemzetiségi hova­tartozásuk melletti kiállásukért koholt vádak alapján sérelem ért. Érvénytele­níti a Csemadok országos közgyűlése­inek, központi bizottsági üléseinek és a központi bizottság elnökségi és titkár­sági üléseinek azon határozatait, ame­lyeket a Csemadok-tagok, ill. tisztség­viselők és dolgozók kizárását, félreálli­­tását és alacsonyabb beosztásba tör­ténő besorolását kimondta. Megerősíti és a X. rendkivüli országos közgyűlés rehabilitálásával egyenértékűvé nyilvá­nítja az 1990. január és februárjában megtartott 13 járási és 2 városi konfe­rencia határozatiig kinyilvánított terü­leti inokörü rehabilitációját. Elismeri a Csemadokból kizárt személyek tagsá­gának folyamatosságát; — a rendkivüli országos közgyűlés tudo­másul vette és jóváhagyta az országos választmányt, a 21 tagú vezetőséget és a szövetség tisztségviselőit; — jóváhagyta a Csehszlovákiai Magyarok Demokratikus Szövetségének alapsza­bályzatát ; — megtárgyalta a Szövetség programnyi­latkozatát ; — jóváhagyja a köztársasági elnöknek küldendő levél szövegét; — jóváhagyja a Szövetségi Gyűlés, SZNT elnökének és az SZK kormánya elnöké­nek küldendő levél szövegét ; — jóváhagyja a rendkívüli országos köz­gyűlés felhívását a demokratikus moz­galmakhoz. II. Feladatul adja a Szövetség országos vezetőségének: — a programnyilatkozatot bővítse ki az észrevételek alapján és juttassa el az alapszervezetekhez; — értékelje és dolgozza fel a rendkivüli országos közgyűlés vitaanyagát és ter­jessze az országos választmány ülése elé; — pályázat kiírását a Szövetség szimbólu­mának megtervezésére; — indítványozza a szlovákiai magyarság kollektiv bűnösségének erkölcsi elíté­lését ; — hirdessen pályázatot a Szövetség tör­ténelmének megírására; — szorgalmazza különböző nemzeti ki­sebbségi mozgalmakkal való tanács­kozás létrehozását és azok közös fellé­pésének lehetőségét; — a Szövetség szervei és szervezetei min­den szinten készítsék fel a Csemadok ' tagságát az általános és helyhatósági választásokra a népszámlálás megva­lósítására és az alkotmánytervezet nyilvános vitájára. III. A rendkivüli országos közgyűlés: — támogatja a két önálló magyar színház státuszának megnyugtató megoldá­sát; — támogatja a nemzetiségi sajtórendszer átalakítását a Csehszlovákiai Magyar Újságirók Szövetsége elképzelése sze­rint.

Next

/
Thumbnails
Contents