A Hét 1990/1 (35. évfolyam, 1-26. szám)
1990-03-16 / 11. szám
AZ ORVOS VÁLASZOL A féregűzőszer nem elég Nem arról van szó, hogy hatástalan lenne, nem is arról, hogy az orvos rendelte adagnál nagyobb mennyiségre lenne szükség belőle. Az írás cime csupán arra utal, hogy a bélférgek elpusztításához, a beteg egészségi állapotának helyreállításához nem elegendő a féregüzőszer lenyelése, további óvintézkedések lelkiismeretes betartása is szükséges. A bélférgekkel, ezúttal a fonalféreggel és a vele kapcsolatos problémákkal R. Gy. s.-i olvasónk levele alapján foglalkozunk. Csak a teljes áttekintés miatt említsük meg, hogy vannak más féregbetegségek is, a trichinózis, a szalagféreg, a kutya-szalagféreg és az orsóféreg. A leírásból kitűnik, hogy esetünkben fonalféreg (oxiuris vermicularis) okozta féregfertőzésröl van szó. A család már nyolc-kilenc hete eredménytelenül küzd a bélférgek ellen, a beférgesedett gyerekek egyre vakaróznak, alig alszanak, fáradtak, idegesek, csökken a testsúlyuk és már az iskolából is üzentek a szülőknek, hogy nem tanulnak úgy. ahogy azt elvárják tőlük. Olvasónk egyik kérdése, milyen készítményt ajánlana a HÉT orvosa. Ennél sokkal fontosabb a fonalférgesség (enterobiózis, más néven oxyuriazís) jellegének megértése, mert enélkül el nem képzelhető az eredményes küzdelem ellene. A féreg élettartama aránylag rövid, a két hetet sem éri meg. A him 3—5 mm. a nőstény 9—12 mm hosszú. A nőstényféreg a végbélböl kimászva tízezer petét rak a bőr felületére. Alig 4—5 órányi érés után már fertözőképesek a peték, amelyek a szájnyíláson át újra a szervezetbe jutnak, hogy aztán a bélrendszerben kifejlődjenek. Ámde szóljunk a fonalférgesség gyógyszeréről is. A Pyrvinium elnevezésű hatásos készítményről van szó. ami egyszeri használatú szer, a gyermeknek könnyű reggeli után vagy 2—3 órával nagyobb étkezés után szokták beadni és vízzel, teával vagy gyümölcslével öblítik le, hogy mielőbb a bélrendszerbe jusson. Ezt 6—8 hét elteltével ajánlatos megismételni. (A szülőknek vagy a kis betegnek tudnia kell, hogy ez az orvosság Ki következik a halak után? Az ember mindennemű beavatkozása a természetbe csak káros-tehet. Mondok egy sarkított példát: a természetben kárt okozok már azzal, ha rálépek a zöld pázsitra. A talpam alatt több száz élőlény — a mikroorganizmusokat is beleértve — megsérül vagy elpusztul. De mihelyst továbblépek, előző lábnyomom újjáéled. Ez a harmónia. Tehát az ember és a természet kapcsolatából mindig a természetnek van kára. A kérdés az, hogy a természet rendjébe való beavatkozásaival az ember mikor lépi át azt a küszöböt, amikor felborul a természet egyensúlya, amikor megszakad a lánc, amikor már nem képes a természet regenerálódni, amikor megszűnik az ember és a természet közötti harmónia. Mert ettől a a székletet és az alsóneműt vörösre festi.) A kezelés a szakirodalom szerint 95 %-os eredménnyel jár. Az orvosnak és a családnak közösen kell küzdeniök a bélférgesség ellen. Legalább két hónapon át kell betartani a következő szigorú intézkedéseket: A WC, a fürdőszoba, de a hálószoba és a konyha padlóját, bútorzatát, berendezését, ajtókilincseit is naponta töröljük meg fertőtlenitőszer oldatába mártott ronggyal. Különös gonddal tartsuk tisztán a konyhaedényt s az evőeszközt. A fertőtlenítésre használt rongyokat minden alkalommal főzzük ki. A hálóölfözéket, az ágyneműt és az ily esetben ajánlatos szűkebb, jól záró alsóneműt naponta váltsuk, használat után főzzük ki vagy legalább forrón vasaljuk át. Minden WC-használat után s különösen étkezés vagy ivás előtt elengedhetetlen a kézmosás. A fonalféreg petéit a legyek is terjesztik, azért amint megjelennek, irtsuk a legyeket s óvjuk előlük az élelmiszert, az evőeszközt. Gyermekeknél ne tűrjük a körömrágást, kisebbeknél az ujjszopást, más tárgyakat se vegyenek szájukba. A leghatásosabb eljárás a végbél környékének esti és reggeli szappanos lemosása és csapvizzel való leöblitése, ami az odatapadt féregpeték 99 %-át eltávolítja. Ha a bélférgesség okozta viszketés túl erős, a végbél fokhagymafözettel öblögethető: ezt úgy készítjük el, hogy egy gerezd fokhagymát 1 /4 liter vízben szétnyomunk, 12 órán át melegben állni hagyjuk, majd átszűrve használjuk fel. Fokhagymát ételekben is bevihetünk a szervezetbe pl. fokhagymaleves, fokhagymás pirítós alakjában. A teljes gyógyulásig iktassuk ki a táplálékból az édességeket és a tésztaféléket, több hússal, zöldséggel és gyümölccsel pótolva ezeket. • A végbélnyílásból kimászó fonalféreg hamarosan elpusztul. A férgesség magától is elmúlna, mégpedig a peték szájbajutásától. azaz a fertőzéstől számított 4—5 héten belül. A valóságban ez azért mégsem oly egyszerű, mert a féreg kimászása és a peték ezreinek jelenléte a bőrön szinte tűrhetetlen viszketéssel jár, a vakarás nyomán pedig az ember ujjain tapadva közvetlenül vagy más tárgyakra jutva a szájba kerülnek. A fonalférges gyermek körül a peték mindenütt ott vannak, s nemcsak a kis beteget, hanem a környezetében levő személyeket is fertőzéssel fenyegetik. DR. SZÁNTÓ GYÖRGY perctől fogva a természet a környezet nem lesz alkalmas az emberi életre. Nem az a baj, hogy kipusztulnak egyes fajok, hanem az, hogy ezáltal a pusztulás már megérinti az embert. A pázsit alatti földben csak mikroszkóppal látható élőlények pusztulnak el a súlyom alatt — hogy az előző példánál maradjak —, ez még olyan távol van az embertől az élőlények alkotta láncban, hogy vesztüket hajlamosak vagyunk figyelmen kívül hagyni. De ahonnan kipusztul a fa, a fű, a bokor, ahol nincs földigiliszta, mert föld sincs, csak kavics, ahol madár sincs és a folyóban hal sincs, ott vajon élhet ember? A múlt héten a Garam, a Marcal, a halak után tessék mondani, ki következik ? FISTER MAGDA JOGI TANÁCSOK „Nászajándék" jeligével olvasónk azt írja, hogy az esküvőjük alkalmából anyósától bizonyos pénzösszeget kaptak ajándékba, amit felosztottak és ö a ráeső összeg nagy részét el is költötte. Házasságuk később felbomlott. — Azt kérdezi, milyen lesz a vagyonelosztás, vissza kell-e fizetnie az ajándékba kapott összeget? Mi lesz az újházas kölcsönnel, amit olvasónk törleszt és megtarthatja-e a kölcsönre vett lakberendezést? Majd örököl-e a gyermekük mindkét szülője után, ha valamelyikük meghal? A házasság fennállása alatt szerzett vagyon — bármelyik házastárs is szerezte — mindkettőjük osztatlan (hányadnélküli) közös tulajdonát képezi. Kivételt képez ez a vagyontárgy, amit bármelyikük ajándék vagy örökség révén szerzett, mert ez csak az illető külön vagyonát képezi s nem tartozik a közös házassági vagyon körébe. A házassági vagyonközösség a házasság megszűnésével (bírósági felbontásával, az egyik fél elhalálozásával) szintén megszűnik. Ekkor a közös vagyon a volt házastársakat a Polgári Törvénykönyv 1 50. paragrafusa értelmében fele-fele arányban illeti meg. Ez a felosztás közös megegyezéssel — bíróság közbejötté nélkül is megtörténhetik. Ha ilyen megegyezéses felosztásra nem kerül sor, akkor bármelyikük indítványára a felosztást a bíróság végzi el. Ha a házasság megszűnésétől számított három éven belül nem történik meg az a — megegyezéses — felosztás, vagy ha ez alatt az idő alatt az egyik fél sem fordul a bírósághoz és nem kéri, hogy ez ejtse meg a felosztást, akkor a törvény azt a jogi védelmet állapítja meg, hogy a közös ingóságok annak a félnek a kizárólagos tulajdonában maradnak, aki ezeket a házasság megszűnésekor a saját maga, a családja, és a házastársa részére mint tulajdonos kizárólag használta. A többi ingóságok, valamint az ingatlan és egyéb vagyontárgyak, amik a házastársak közös tulajdonában volt, illetve amelyeket közösen használtak, ezentúl a volt házastársak közös (hányados) tulajdonában maradnak, mégpedig fele-fele tulajdoni arányban. Ez a rendelkezés érvényes az egyéb jogokra (követelésekre stb.) is. A megegyezéses vagyonmegosztás módja a felekre van bízva. A bírósági vagyonmegosztás során felbecsülik a közös ingóságokat, az esetleges ingatlanokat (házat, személyi tulajdonban lévő lakást, garázst, hétvégi házat, kertet), megállapítják a házastársakat terhelő adósságokat, kölcsönöket, az ifjúházas kölcsön ki nem egyenlített összegét stb. Az egyes vagyontárgyakat a bíróság a felek valamelyikének kizárólagos tulajdonába utalja s dönt arról is, hogy a kölcsöntartozást melyikük veszi át, vagy hogy esetleg mindketten továbbra is fele-fele arányban fogják ezt törleszteni. Az igy megosztott vagyon és ennek megállapított értéke alapján mutatkozó értékkülönbözetet készpénzben kell a másik fél részére megtérítenie annak, aki a nagyobb értéket kapta. A mondottakból következik, hogy az ajándékba kapott pénzösszeg nem képezi a házastársak közös vagyonát és nem is kerül felosztásra. Erre az összegre a volt házastársnak nincs semmiféle igénye, akár elköltötte ezt az olvasónk, akár nem. Az ajándékozásra a Polgári Törvénykönyv 409. paragrafusának rendelkezései érvényesek. Ezek szerint az ajándékozó visszakövetelheti az ajándékot akkor, ha a megajándékozott az ajándékozóval, vagy ennek családtagjaival szemben úgy viselkedik, hogy viselkedésével súlyosan megsérti a szocialista együttélés szabályait. Ezt adott esetben a konkrét tények ismeretében és az eset körülményeinek mérlegelése alapján a bíróság hivatott megállapítani. Az ajándékba kapott összeget nem lehet ebbe a felosztásba belefoglalni, s ezt nem is kell olvasónknak az ajándékozónak visszaadnia. Ami az öröklésre vonatkozó kérdést illeti, a leszármazottak (gyermekek, unokák) a törvényes örökösök I. csoportjába tartoznak, akik mindkét szülőjük után örökölnek, tekintet nélkül arra, hogy ezek házastársak-e vagy esetleg elváltak. A leszármazottaknak ún. köteles részre van igényük, ami azt jelenti, hogy még érvényes végrendelettel sem lehet őket az örökségükből teljesen kizárni. A kiskorú leszármazottaknak mindig meg kell kapniok a teljes törvényes örökrészüket, mig a nagykorú leszármazottaknak a törvényes örökrészük 3/4 részét. Amennyiben a végrendelet ezt a jogukat sérti, e részében érvénytelen. A leszármazottat az örökségből kitagadni csak a Polgári Törvénykönyv 46 9/a. paragrafusa szerint lehet akkor, ha ez a szocialista együttélés szabályaival ellentétben az örökhagyónak a betegségében, öregségében vagy egyéb fontos esetekben nem nyújtott olyan segítséget, amelyre szüksége volt. „Bt" jeligével olvasónk azt írja, hogy a férje elhagyta s már négy hónapja egy más nővel él együtt. A válópert csak fél évi különélés után akarja beadni. Olvasónk azt kérdezi, hogy a most tízhónapos gyermekére a gyermekgondozási segélyt csak egyéves koráig fogja kapni? S meddig maradhat otthon ? A Munka Törvénykönyve 157. §-ának 2. bekezdése szerint a gyermekéről gondoskodó anya kérésére — a munkaadója köteles a gyermeke hároméves koráig fizetésnélküli szabadságot adni. Ezt mindig legalább további egy hónapra kell kérni. A gyermekgondozási segély, amely egy gyermekre havi 600 koronát tesz ki, minden további feltétel teljesítése nélkül a gyermek egyéves koráig jár. Az 1987. december 31-e után született gyermekek esetében a segély a gyermek hároméves koráig jár akkor, ha állandó gondoskodást igénylő rokkant gyermekről van szó, vagy ha a nő még egy iskolaköteles korban lévő gyermekről gondoskodik, vagy ha olyan nőről van szó, aki hajadon, özvegy vagy elvált, vagy egyéb fontos okból egyedülálló és nincs élettársa, vagy ha a férje az előírt tanulmányait folytatja, vagy az előírt kiképzéssel készül a jövendő hivatására, vagy ha rokkantsági nyugdijat kap és nem folytat kereseti foglalkozást. A gyermekgondozási segélyről a dolgozó nö munkahelyének nemzeti biztosítási bizottsága (KNP), nem dolgozó nő esetében pedig a járási nemzeti bizottság dönt. Olvasónknak a gyermeke egyéves koráig jár a gyermekgondozási segély. Ezután majd akkor, ha jogerősen bíróságilag elválasztják, az ítélet jogerősségtől számítva a gyermeke hároméves koráig, feltéve, hogy nem lép ismét munkába, vagy kilép onnan. De kérhetné már most a segély további folyósítását azon az alapon, hogy férje elhagyta, elköltözött tőle s más növel él, igy egyéb fontos okokból egyedülállónak tekinthető a törvény 2. §-ának 2. bekezdése d) pontja értelmében, ha még nem is vált el. Dr. B. G. 19
