A Hét 1990/1 (35. évfolyam, 1-26. szám)
1990-03-16 / 11. szám
KÉRDŐJELEK ÁRNYÉKÁBAN A haladást a forradalmak szülik. De egyhatodát birtokló gigászi szövetmiért van az, hogy végül minden ség és „szövetséges” történelmét, forradalom elbukik? Kora ifjúságom társadalmát, politikáját, közéletét, idején úgy tűnt fel, hogy a nagy októ- művészetét — a Nagy Október fényében valahogy kivétel, mert hisz di- ben, a Nagy Honvédő Háború diadaladalmaskodott, s képes volt megtar- másságába ... Mert kellett! Mert tani kivívott hatalmát. Aztán az ötve- másként dolgaink nem mentek — nes évek elején-közepén — a Nagy nem mehettek. Aztán egyszerre csak Sztálin halála után — kezdett deren- — olvasván a korabeli dokumentugeni, hogy valami nincs rendben Ok- mok nyilvánosságra hozott darabjait tóber körül... A személyi kultusz, a — az derült ki, hogy Október sem sematizmus, a közép-európai gyár- volt olyan kristályosán tiszta, amimattartás arra figyelmeztetett, hogy ként az a tankönyvekben állt és áll. S a tan- és történelemkönyvekben, re- ami azt követte, ami abból mára már gényekben, verseskötetekben kris- tudott, az egyáltalán nem olyan, amit tálytisztának mondott nagy októberi nagyszerű és emberséges társadaszocialista forradalom sem hozta el a lomnak mondhatnánk. Tavaly nyáron népek számára a Kánaánt. Mert hisz olvastam végig Szolzsenyicin monua társadalmi realitások és a propa- mentális történelmi dokumentumát, gandaszövegek között olyan mélysé- a Gulag szigetcsoportot. Ha ennek a ges különbségek mutatkoztak, ame- dokumentumnak csupán egy százalyek legalábbis kételyt ébresztettek léka igaz — sajnos, igaz az egész! —, a gondolkodó — a gondolkodni merő! már akkor is megbukott a Nagy Ok— és látó emberekben. Aztán a Szov- tóber, mielőtt egyáltalán győzedeljetunió Kommunista Pártja XX. kong- meskedhetett volna. A történelemresszusa lerántotta a leplet a sztálini könyvek szerint a második világhákultuszról.. . Eljutott hozzánk az Ivan borúban húszmillió szovjet ember Gyenyiszovics egy napja, aztán — vesztette életét. Iszonyú szám, döbbárha szlovák fordításban — a Dók- benetes. Szolzsenyicin nem végleges tor Zsivágó, majd később — a min- statisztikája szerint a Gulag szigetdenkori elkobzás árnyékától kísérve csoporton ennek mintegy kétszerese — a Gulag szigetcsoport... pusztult el... A harmincas évek ele-Mindezek ellenére iskoláinkban, az jén olyan törvényt fogadtak el a intézményeink falán lévő propagan- Szovjetunióban, miszerint tizenkét datermékeken s hát a sajtóban is a éves kortól alkalmazható a halálbün-Szovjetunió és a szovjet ember volt tetés. mindenkori ifjúságunk példaképe. A dokumentumokból ismeretes, így, és ezzel tiszteltük meg a föld hogy ezt a törvényt alkalmazták is ... Győzedelmes lehet-e az a for- alakitói képesek lesznek-e okulradalom, amely a „győzelem" után ni a történelemből, képesek lesz másfél évtizeddel tizenkét éves nek-e megvédeni a demokráciát, gyermekeket ítélt halálra? Győze- avagy megszervezvén a hatalmat, delmes lehet-e az a forradalom, ismét visszacsúszhatunk oda, ahonamely egész nemzeti etnikumokat nét sikerült — s nem kis eröfeszítésemmisít meg csupán azért, mert sek és veszteségek árán — felvannak?! S negyvenöt évvel eze- emelkednünk?! lőtt itt, Európa legközepén ezek az A mérlegkészítés ideje még nem eszmék és ez a gyakorlat jutott ér- érkezett el. Az azonban már ma is vényre, s vált a hatalom eszközévé; bizonyosnak mondható, hogy a a nemzetállamok némelyek által nemzeti kisebbségek helyzete alig is megálmodott létrehozása „vagon- változott. A készülő törvények, a kérdéssé" változott — a zavaró fe- választások előkészületei, a pártok lesleg kitoloncolására. Győzelmes- megsokasodása és érdekeinek soknek mondhatjuk-e Októbert, amikor félesége a kisebbségek helyzetének — az egyik mai szovjet közgazdász megoldatlan mivoltát, úgy tűnik, isszerint — a munkásosztályt soha mét a perifériára szorítja. A nemzetisehol nem zsákmányolták ki olyan ségi intézmények állami támogatása mértékben, mint éppen a Szovjetu- pedig egyre késik, s így a már meglénióban ? Győzelmesnek nevezhető-e vö intézmények, lapok, szervezetek az a forradalom, amely saját értelmi- léte is veszélyben forog. Holott a ségét, elöljáró vezetőit, politikuso- nemzeti kisebbségek gazdasági pokat, katonákat, mérnököket, orvoso- tenciálját az ország egésze igényli és kát, művészeket koholt perekben élvezi. Ideje volna már, hogy a megítélt el és semmisített meg ? Győze- termelt javakból megfelelő aránydelmes lehet-e az a forradalom, ban részesedjenek — részesedjünk! amely a hazáért harcoló, sebesülten — a nemzetiségek; arányosan az fogságba eső katonáit hazaárulók- általánosan elosztható anyagiakból, nak nevezi, s áldozatukat azzal há- Ez a legkevesebb, amit a kisebbsélálja meg, hogy valahányukat kon- gek elvárhatnak — és el is várnak— centrációs táborokba zárja, s pusz- az új kormányzattól. Nem többet, s títja el? nem mást: állampolgári biztonságot Nem folytatom a kérdéseket, bár s intézményeink anyagi biztosított megtehetném, de számomra most ságát. Mert enélkül Európa legfrisaz a gond, hogy a mai közép-európai sebb forradalmai ugyanúgy elbukforradalmak sorsa — sorsunk! — mi- nak, mint a korábbiak, ként alakul? Hogy a történelem mai GÁL SÁNDOR A XXI. Kazinczy—napok A több mint két évtizedes múltra viszszatekintö nyelvművelő rendezvény színhelye 1990. március 22—24-e között Kassa. A város immár huszonegyedik alkalommal ad helyet a csehszlovákiai magyarság központi anyanyelvi fórumának, a Kazinczy Nyelvművelő Napoknak. A rendezvény a Csemadok, az SZSZK Oktatási, Ifjúsági és Testnevelési Minisztériuma, valamint a kerületi pedagógiai intézetek közös szervezésében valósul meg. Hivatásos nyelvészek és önkéntes nyelvművelők, nyelvjárásgyűjtök, pedagógusok és újságírók — összesen mintegy kétszáz meghívott — tanácskoznak három napon keresztül a beszélt és írott nyelv gondjairól, az anyanyelvi kultúra fejlesztéséről, az anyanyelvű művelődés színvonalának emeléséről. E mostani rendezvény hivatott dönteni a nyelvművelő tevékenység jövőjéről; a résztvevők megismerkednek a Csehszlovákiai Magyarok Anyanyelvi Társaságának alapszabályaival, s elfogadva vagy módosítva azokat, nyelvművelésünk intézményesülhet. Az anyanyelvi társaság előkészítő bizottsága — melynek tagjai Jakab István, Lanstyák István és Szabómihály Gizella, a Komenský Egyetem tanárai. Vörös Ottó, a Nyitrai Pedagógiai Kar magyarországi vendégtanára, Fibi Sándor minisztériumi osztályvezető, Mayer Judit nyugalmazott szerkesztő és Csuka Gyula mérnök — úgy döntött, hogy a társaság alakuló gyűlését éppen a Kazinczy-napok keretében tartja meg, mégpedig azon megfontolásból, hogy a Csemadok március 9—10-i rendkívüli országos közgyűlésének határozatait az alapítók kellő mértékben figyelembe vehessék. Az eredeti elgondolás szerint a társaság, mint önálló jogi személy, a Csemadok keretében saját költségvetéssel rendelkező, alulról építkező szervezetként működne. Tevékenységét központi választmányának elnöksége irányítaná. Együttműködne a Szlovák Tudományos Akadémia és a Magyar Tudományos Akadémia illetékes szerveivel, valamint más hazai és külföldi intézményekkel. A társaság alapszervezetekre és szakcsoportokra (dialektológiai, terminológiai, nyelvi ismeretterjesztő, kétnyelvűség-kutató, stb.) támaszkodva a magyar nyelv és nyelvhasználat kutatását, a nyelvi hagyományok ápolását, a csehszlovákiai magyarok anyanyelvi kultúrájának fejlesztését, az anyanyelvű művelődés színvonalának emelését és a beszédkultúra fejlesztését szorgalmazza. Fontos feladatának tartja a nyelvváltozatok (földrajzi és társadalmi változatok) vizsgálatát, a névkutatást, a kétnyelvűség és a nyelvi kapcsolatok vizsgálatát, a kutatások eredményeinek népszerűsítését, valamint az anyanyelvhasználat közéleti érvényesítésének figyelemmel kísérését. A célok, feladatok, munkaformák, a tagok jogai és kötelességei, a szervezeti és szerkezeti felépítés egyaránt megvitatásra kerülnek a kassai fórumon. A XXI. Kazinczy Nyelvművelő Napok mint minden éven, most is érdekes vitaindító előadásokat ígér. Fábián Pál Budapestről A nyelvművelés hatágú sípja címmel a nemzetiségi magyarok nyelvi, nyelvhasználati gondjairól szól. Beszédmüvelésünk időszerű kérdéseit Szabómihály Gizella, a Komenský Egyetem tanára foglalja össze. Wacha Imre budapesti nyelvész előadása a mai publicisztikai műfajokkal foglalkozik. Bencze Lóránt, a Komenský Egyetem magyarországi vendégtanára ifjúsági hetilapunk nyelvi arculatát elemzi. Tolcsvay Nagy Gábor (Budapest) előadásának címe Nyelvváltozás és nyelvhelyesség. Nyelvjárásgyűjtésünk eredményeivel és feladataival Lanstyák István (KE, Pozsony) ismerteti meg a résztvevőket. Az anyanyelvi tanácskozás fontos kiegészítője a szép magyar beszéd versenyének országos döntője. Végezetül a kiegészítő műsorokról: A megnyitón Homolya Éva vezetésével fellép az országos hírű Csengettyű gyermekkórus. Csütörtökön este a Thália Színpad, pénteken pedig Hegedűs D. Géza magyarországi vendégművész műsorának lehetünk nézői. A Kazinczy Nyelvművelő Napok, hisszük, a Csehszlovákiai Magyarok Anyanyelvi Társaságának is központi fóruma marad, és a jövőben valamenynyi magyar nyelvterület nyelvészeinek, nyelvőreinek szakmai és baráti találkozójává válik. (Rozbroy) 3
