A Hét 1990/1 (35. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-05 / 1. szám
••• Vízkörnyéki tájaink közismerten vonzó jelensége. Majdnem varjú nagyságú, barna fejű, fehér testű (háta hamuszürke) vízimadarunk. Csaknem egész Európában költ. Nálunk elterjedt, főleg a Duna és nagyobb folyóink, víztárolóink mentén, halastavainkon. Csoportosan költ. Fészektelepeit mind a Csallóközben, mind a Bodrogközben ismerjük. Költözőmadár. A hazai népesség télre levonul a Földközi-tenger partvidékére. Hozzánk ekkor a vetési varjakkal egyidőben az északi identitású dankasirályok érkeznek. Keményebb teleken kisebb-nagyobb csapatokban bemerészkednek a városokba, ahol nyugtalan csapongássa! „beszédes" viselkedésükkel táplálék után kutatnak. Március köifepe táján kisebb laza csapatokban térnek vissza fészkeiőhelyükre, akárcsak a fecskék vagy a gólyák, akik szintén évente ugyancsak vissza-visszatérnek régi fészkükbe. Költési helyükre megérkezve afdankasirályok párbaállnak. Már díszes tollazatban pompáznak, fejük megbámult s csak egyes példányok késnek a vetítéssel. Fészkeiket telepesen halastavak, víztárolók szigetein, nádas, reketytyés, zsombékof helyen készítik és azokba 2—3 totfst raknak. Társaságszerető lényükre jellemző, hogy megtűrik közeli szomszédjaikat. Fajtá(*a, ik akár 70 cm-re is költenek, de ugyancsak a tőszomszédságban telepednek meg a csérek és szerkők. , Nálunk a legnagyobb dankasirálytelep Alistál (Hroboňovo) közelében található. A néhai tőzegbányák eíöntött févain képződött a hetvenes -'ťfóekbeifiľ'Van, hogy ötszáz, sőt ezer pár i£ fészkel itt. A dankasirály tojása agyags^rga színű, sötétbarna foltozással, karcolattal tarkázott. Középfmérete^LySe.Bmm. A. költésber^ . fnjndkét partner részf yesz.'A fiókák 20—24 nap elteltével kelnek. Ez májusban esedékes,' de vpnnak pótköljúliusig is elhúzódhat. Fiaikat kizárólag rovarokkal etetik és ezeket a környező mezőgazdasági területekről szerzik be. A dankasirály rendkívül hasznos madarunk. A varjúhoz, gólyához hasonlóan sokszor a sirályok százai követik az eke nyomát, hogy felszedjék az ekevas által kifordult bogarakat, álcát, csimaszt vagy az elalélt pocikot. Cserebogaras esztendőkben ugyancsak jól járnak, mert a rajzás rendesen egybeesik a sirályok fiókanevelésével. A szülők rendkívül éberek és a fészektelep esetleges háborgóját, legyen az varjú, kóbor eb vagy ember, azonnal megtámadják. A dankasirály fiókái nem soká időznek a fészekben, amint egy kissé felcseperednek elhagyják azt, s a vízen úszkálnak. Amint röpképessé válnak, az öregek vezetésével kirepülnek a közeli mezőre szöpskézni. Időközben azonb^i lÄssza-visszatérnek a vízre. A fészkdötelep oszladozása augusztus táján kezdődik. Kóborlásuk a folyók közelébe hozza őket, ahol bőséges táplálékot találnak. A dankasirály jól úszik, kiválóan repül. A Dunán elég gyakori látvány a tyúk nagyságú, vaskos testű széles szárnyterpesztésű ezüst sirály (Larus argentatus). Kóbor egyedei — jobbára ivaréretlen példányok — egész évben előfordulnak. Télidőben ugyancsak a Dunán rendszéťés vendegünk a viharsirály (Larus canus) valamint •»ravasszal és ősszel a kis sirály (Larus minutus). Ritkaság számba megy a szerecsensiráiy (Larus i?1elanocephalus). Izsa és Almásfüzitő vonalában 1985 novemberében megfigyelték a ■ jeges sirályt (Larus hyperboreus). A sjrálypk a törvény által védettek. STOLLMANN ANDRÁS Fotó: Štefan Danko
