A Hét 1990/1 (35. évfolyam, 1-26. szám)

1990-03-09 / 10. szám

publicisztiKus és irodalmi emlékezést, addig a szlovák sajtóban, rádióban, televízióban, filmgyártásban, tudományos- és tanköny­vekben nap mint nap közlésre kerülnek a szlovák történelmi és irodalmi múlt olyan felidézései, amelyeknek állandó mottója — „ezt csinálták velünk a magyarok" — felet­tébb alkalmas a magyar kisebbség iránti ellenszenv növelésére. Az utolsó negyedszázadban, s benne fő­leg a nyolcvanas években Európában rend­kívül felgyorsult a történelmi idő. Nyugat- Európában néhány eltűnt vagy hosszú tetszhalálban nyugvó nemzetiség kelt élet­re, és a peresztrojka és glasznoszty hatásá­ra még gyorsabb ütemben következett be a Szovjetunió népeinek, nemzetiségeinek ön­tudatosodása. Egyre evidensebbé válik, hogy a kisebbségek ügyének korszerű ren­dezése nélkül nem lehet igazi demokrácia ás tartósan nem biztosítható a kiegyensú­lyozott, stabil állami fejlődés. A történelmi szél minket, csehszlovákiai magyarokat is megérintett, de a kisebbségi áletünk rendezését célzó és a kormányszer­vekhez benyújtott javaslatainkat nem vagy nemcsak annak a hatására terjesztettük elő, hanem elsősorban azon az alapon, hogy arszágunkban új alkotmány készül. Nem 3lső javaslataink ezek. Ezt megelőzően 1968—1969-ben álltunk elő hasonlókkal, de hatóképes kollektiv jogokhoz eddig nem ütöttünk és a tudományos életünk biztosí­­ásához szükséges nemzetiségi tudomá­nyos intézményrendszer sem valósult meg. Ami jelenlegi kisebbségi állományunkat Heti, még nem vagyunk eltűnőben lévök /agy tetszhalottak, de az integráció termé­­;zeti törvényhez hasonló hatása és a mes­­erséges és önkéntes asszimiláció erősödé­se következtében a veszélyeztetettség stá­diumába jutottunk. Ezt a romló állapotot a népszámlálások adatai riasztóan igazolják, demzetiségi közösségünk fokozatos mállá­­;át-kopását és az önkéntes asszimilációt közvetve a magyarországi gazdasági helyzet ás életszínvonal ijesztő zuhanása, a ma­gyarság nagyfokú biológiai és erkölcsi le­omlása és a kibontakozóban lévő politikai pluralizmus által törvényszerűen előidézett relsö ellentétek gyakori elfajulása is érezhe­­ően befolyásolja. Úgyszintén az a fokozatos omlás, amely az utóbbi években országaink politikai és gazdasági kapcsolataiban állt >e. Én beteges, idős ember vagyok, és az Hetemmel már sztoikusán számot vetet­em. De az összmagyarság létét, jövőjét a endkívüli nehézségek és baljós előjelek Hlenére sem tudom sztoikusán vagy szkep­­ikusan mérlegelni. Szilárdan hiszek az aka­­lályok közt bontakozó magyarországi pe­­esztrojka, a gazdasági és politikai megúju­­ás sikerében és abban is, hogy az emberi ogok következetes nemzetközi érvényesíté­sével és a demokratikus közszellem felgyor­sult erősödésével abban a térségben is endeződnek végre a közös dolgok, amely­­>en a magyar nemzeti kisebbségek élnek. Ahol Görgey alispán lakott A képen látható neobarokk kastély, mely 1893—1895 között épült Csáky Vidoré és feleségéé Normann-Ehrenfels Annáé volt egykoron. S hogy hol található ma: A valami­kori Szepesgörgőn. Történelmileg jelentős kisközségről van szó, hiszen az emlékiratok­ban már 1258-ban említették létezését. Ősi lakhelye volt ez a Görgey családnak, mi több, Mikszáth Kálmán híres regényének, a Fekete városnak egyik szereplője, Görgey alispán is itt élte le életét. A kastély udvarában szép parkot létesítettek, maga az épület ma gyermekotthonként szol­gál. Kép és szöveg: KOLLER SÁNDOR Kopogtatnak 1990. március 25-én választások lesznek Magyarországon. A magyar társadalom elin­dult a többpártrendszerű politikai struktúrá­­lódás útján, s ennek első. igazán fontos próbája lesz tavasszal. Kissé bonyolult vá­lasztási rendszert alkalmaznak akkor, amikor keftös igényt igyekeznek kielégíteni. Egyfelől fölmerült az igény, hogy a pártok támoga­tottságuk mértékében jussanak be az or­szággyűlésbe, másfelől él még a területi rendszer iránti igény is, hogy a terület érde­keit támogató képviselő jusson be a parla­mentbe, aki egyfajta kijáró szerepet is vállal, az adott település igényét tartva elsősorban szem előtt. így a kettő keresztezéséből jött létre az a választójogi megoldás, amely szerint a vá­lasztópolgárok 1 76 képviselőt egyéni válasz­tókerületekben, 152-őt megyénként indított pártlistákon és 58 képviselőt országos párt­listákon választanak meg. Az egyéni választókerületekben az a jelölt indulhat, aki a választópolgároknak a jegy­zékbe történt felvételéről szóló értesítéshez mellékelt kopogtatócédulából 750 ajánlást összegyűjtött. (Lásd a mellékelt cédulát!) Ez azt jelenti, hogy az a jelölt, akit a körzetben legalább ennyien támogatnak, fölkerülhet a szavazócédulára. Minden választópolgár csak egy jelöltnek adhatja át kopogtatócé­duláját, mivel csak eggyel rendelkezik. De jogosult annak átadását megtagadni, mint ahogy szavazni sem köteles elmenni. A megyei listákon csak a bejegyzett pártok indulhatnak. De csak akkor, ha a megye választókerületének negyedében — de lega­lább két egyéni választókerületben — jelöltet tudnak indítani. Ezért fontos a pártoknak, hogy a kopogtatócédulákat nevükre töltse ki a választópolgár. Hisz pártoktól független jelöltek (önjelöltek is!) indulhatnak, ha 750 cédulát összeszedtek. A pártlistákon az állampolgár szavazáskor csak egy pártot támogathat — a listák ösz­­szeállitása a pártok joga —, és a pártok a kapott szavazatok arányában osztoznak a megyei listán megszerezhető mandátumo­kon. Az országos listára az állampolgárok nem szavaznak. A mandátumot nem eredménye­ző ún. töredékszavazatokat itt érvényesíthe­tik a pártok. Ilyenek egyéni választókerüle­tekben és a megyei pártlistákon is keletkez­hetnek. Kopogtatnak. E cikk Írásakor minden jelölt (párt) a szükséges cédulák összegyűjtésére törekszik. 750 cédula megszerzése nem is tűnik nehéznek, de célszerűnek látszik minél több összegyűjtése, így az adott körzetben kevesebb ellenféllel kell megküzdeni. Köny­­nyen kiszámítható, hogy egy 30 000 fős körzet hány jelöltet indíthat, bár bizonytalan a közömbösök száma, akik senkinek nem adják át céduláikat. Mosonmagyaróvárott és környékén az MSZP, a FIDESZ, a Zöld Párt, az MDF, a Hazafias Választási Koalíció, az SZDSZ, a SZDP, a Keresztény-Demokrata Néppárt in­dít jelöltet, e cikk Íróját ezek a pártok keres­ték meg, róluk van tudomása. Legelőször az MSZP jelentkezett, ök válaszborítékot mellé­keltek, hogy abban adjam postára kopogta­tócédulámat, vállalták a postaköltséget is. A Zöld Párt is a postaládámba dobta az MSZP-hez hasonlóan az értesítését, s az SZDSZ is ugyanígy jelentkezett. Két hét eltelte után egyedül a FIDESZ aktivistái kopogtattak személyesen. A fiatal egyetemisták elmondták, hogy tapasztalataik szerint inkább az idősebbek látják őket szívesen, s ez talán a koruknak is szól. S hogy fontos személyesen házalni. Szerintük sokan közömbösek, a fiatal csalá­dok egy része be sem engedi őket, ha elmondják jöttük célját. Ez nem a pártok­nak, nem a FIDESZ-nek, hanem a politiká­nak szól. Hisz szép dolog a választási harc, de a fölpörgö infláció mellett egyre nehe­zebb politizálni. És ma Magyarországon fizetésből élni fölér egy öngyilkossági kísér­lettel. Az elkeseredett embereknél kopog­tathatnak. BÖRÖNDI LAJOS 5

Next

/
Thumbnails
Contents