A Hét 1990/1 (35. évfolyam, 1-26. szám)
1990-03-02 / 9. szám
azaz Böjtmás hava. Kérdés mit hoz ? A hó nélküli december és január után talán bőven pótolja majd az elmulasztottakat ? Hogy amikor már hóolvadást, pocsolyákat várnánk-látnánk, úgy a tavasz első napja táján, fehér legyen minden. Előttünk március. Sándor, József, Benedek és Gergely. Az ógörög nyelvben Gregoriosz annyit jelentett: „ébren őrködő". Kedvelt név volt az idők folyamán — például tizenöt pápa viselte. Előttünk a március. Lehet, hogy a téli pihenőt hosszabbítja meg (de lehet-e téli pihenőről beszélni ott, ahol januárban már vígan pöfékelnek a fóliasátrak kéményei?). Lehet, hogy mindenkit erdőre, mezőre csalogat a simogató tavaszi sugár. Legyen így vagy úgy: jó márciust! GERGELY-NAP A régi szokás szerint március 12-e, Gergely napja az iskolások ünnepe volt. Megtartását még IV. Gergely pápa rendelte el 830-ban I. Szent Gergely tiszteletére. Azt azonban már korántsem tudjuk ilyen pontossággal, hogy a magyar nyelvterületen mikor terjedt el az ünneplésnek kántálással, köszöntéssel, dramatikus játékkal, illetve adománygyűjtéssel összekapcsolódott gyakorlata. Néprajzkutatók korábban szláv eredetűnek tartották a szokást, ui. a Dunántúlról és a palóc vidékekről gyűjtött szövegekhez hasonlót csak a cseh és a szlovák területekről ismert a kutatás. Ma tudjuk, hogy a szokás valamikor nálunk is az egész nyelvterületen elterjedt volt, de a legtovább — a századfordulóig — csak az emlitett vidékeken maradt fenn, élő gyakorlatát itt találták meg a gyűjtök. A Zoboralján még a legutóbbi években is éltek olyan idős emberek, akik gyermekkorukból emlékeztek a gergelyjárásra, sőt az akkor közösen előadott énekeket is tudják, így Fazekas Mihály Lédecen: Szent Gergely doktornak Hires tanítónknak Az ő napja. Régi szokás szerint. Menjünk Isten szerint Iskolába. Lám a madárkák is Gyönyörű tavasszal lengedeznek. S igy a diákocskák Házankint eljárnak S énekelnek. Ide mostan tehát Ki-ki maga fiát Elküldheti. Itt a szent lélekben És jó nevelésben Művelheti. Szerelmes öcséim Ti lesztek társaink, Jertek el hát. Jó mesterünk vagyon, Kit Isten megáldjon, S ő minket vár. (gyűjtötte K. A. 1983.) Ez a gergelyjárás legismertebb énekének egyik változata. XVII—XVIII. századi kéziratos énekesfüzetekböl azonban tudjuk, hogy a házról házra járó iskolások korábban dramatikus játékokat adtak elő, amelyek a fenti leegyszerűsödött szöveghez hasonlóan iskolába hívták a ház erre érett gyermekét, valamint köszöntést, jókívánságokat tartalmaztak és adományt kértek. Ketskeméti Sámuel gömöri — Zádorfalván. Serkén majd Simonyiban tanító — „oskola rector" kéziratos gyűjteményében a múlt század elejéről tiz Gergely-napi játék található. Ezek a félnépi, féldiákos szövegek katonai toborzó mintájára adják elő a hivogatást. Óbester, kapitány, káplár, közkatona, strázsamester, generális, kadét, vitéz szalonnás, tojásos, stb. a jelmezes szereplők. Maszkjuk legjellemzőbb darabjai, a papírsüveg és a fakard a későbbi leegyszerűsödött Gergely-napi énekek előadásának idején is megmaradt. Ketskeméti tanítónak hihetőleg öröme telt a játékban. Volt esztendő, hogy két szöveget is betaníttatott és két csapattal házaltatott. A házaló gyermekek pénzt, tojást, szalonnát gyűjtöttek mesterüknek, aki aztán fényesen megvendégelte ebből őket. Mivel ez részben jövedelmi forrást is jelentett, a korabeli tanítók hivatásszerűen ápolták a szokást. Kocsis Aranka Bálint gazda, azaz dr. Bálint György neve a hazai magyar olvasók előtt sem ismeretlen. Tanácsait minden — hivatásból vagy kedvtelésből — kertészkedő ember örömmel és bizalommal fogadja. Az itt közölt tanácsát nemcsak a Mesterfogások című kötetben találhatják meg az érdeklődők, hanem tavaly Nagyfödémesen megtartott előadásán is elmondta az összegyűlteknek. SZÉN DIOXID PÁRNA A BORON A borászkodás egyik alaptörvénye, hogy a tárolóedény mindig teli legyen borral. Ha ugyanis a bor nem tölti meg teljesen a hordót vagy az üvegballont (vagyis a bor darabon van), akkor a bor felületén rövidesen fehér lepedők (borvirág, pimpó) jelenik meg, illetve a bor penészes, ecetes vagy barnatöréses lesz. Ez a körülmény sok fejtörést okoz a bortermelőknek, hiszen a folyamatos fogyasztás következtében egy-egy edény mégiscsak átmenetileg félig-harmadáig lesz tele, és az állandó fejtegetés, mozgatás se válik a bor előnyére! Hogyan lehet ezen a dolgon segíteni? A következő módszert még kevesen ismerik, pedig egyszerű és nagyon hatásos: a szódavizes szifont nem töltjük meg vízzel, de beleeresztjük egy patron szén-dioxid (szénsav) tartalmát. A szifon kifolyócsövére erősítünk egy vékony gumi- vagy műanyag csövet, és annak a másik végét belevezetjük a borral félig telt hordóba vagy ballonba; megnyomjuk a szifon szelepét és n szénsav beáramlik a hordóba. Minthogy a szénsav nehezebb, a levegőnél, párnaként helyezkedik el a bor felszínén, megakadályozva, hogy a levegő oxigénje, illetve a levegőben lévő mikroorganizmusok a borba jussanak, és káros bomlási folyamatokat idézzenek elő. A szén-dioxid párna körülbelül egy hétig nyújt biztos védelmet a bornak, azután meg kell újítani. A legbiztonságosabb természetesen, ha a bort kisebb edényekbe, demizsonokba, palackokba töltjük át. GYOGYERO A TERMÉSZETBEN Tél végén, tavasz elején nagyon fontos a vértisztitó teakeverékek fogyasztása. A népi magyarázat úgy tartja, hogy a tél folyamán az elfogyasztott nehéz ételekből — a zsíros húsokból — lerakodott salakot ki kell mosni. A teázás tulajdonképpen az anyagcsere folyamatára hat serkentően. Egészségünk egyik alapfeltétele ugyanis a jó anyagcsere. Kipróbált, jóhatású vértisztitó teakeveréket lehet összeállítani a következő gyógynövényekből: bodzavirág, bodzalevél, borókabogyó, csalánlevél, diólevél, cickafarkfű, csipkebogyó, édeskömény, ezerjófű, füstikefü, fehérmályva-levél, kutyabengekéreg, körömvirág, szagosmüge, zsurlófű. A gyógyfüveket apróra vágjuk és egyenlő arányban összekeverjük. Egy liter forrásban lévő vízhez 2 evőkanál keveréket adagolunk. Félrehúzva, fedő alatt 20 percig hagyjuk állni. Ízesítés nélkül a nap folyamán kortyonként egy litert fogyasztunk el belőle. A vértisztító füveket külön-külön is alkalmazhatjuk, ám a keverék hatásosabb. A vértisztító kúra két hétig tart. Az itt felsorolt gyógyfüveket a szagosmüge és a boróka kivételével Szlovákia egész területén megtaláljuk. Forgalmas utak mentén a gyógynövények gyűjtése tilos! A növények meghatározásánál természetesen jó hasznát vehetjük valamelyik füvészkönyvnek. Remélem az itt közölt teakeverék — annak aki kipróbálja — használni fog. <MJ) EGY LÁDIKA TÖRTÉNETE Nem tartozom a szenvedélyes gyűjtők táborába. Egy sikeres néprajzi gyűjtőmunka és kiállítás kapcsán kerültem „hírbe". így ért az a megtiszteltetés idős szenciek részéröl, hogy reám bízták féltve őrzött képeslapjaik, fényképeik néhány darabját a régi mezővárosról, utcáiról, eredeti felvételeket a lerom bolt, megrongált épületekről, eltüntetett szobrokról; azzal a megjegyzéssel, hadd tudjuk mi is, milyen volt valamikor ez a város, és emlékezzünk rájuk is . . . Különösen becses számomra a néhai Poór Misi bácsi adománya — egy faládika, melynek utolsó bejegyzése 1989-ben volt kerek százesztendős. Poór Misi bácsi „igazi szenei" lokálpatrióta, szerette városát, ismerte annak történetét, tanúja még ugyan nem volt az „átépítésnek", de fájó szívvel láthatta s figyelhette a pusztítás, rombolás előjeleit. A ládikát megőrizte, átadta, reménykedve abban, hogy érdekes darabja lehet egy majdani szenei helytörténeti múzeumnak. S valóban, lehetne is. Mert a ládika fedőlapján lévő feljegyzések gyöngybetűi „Kisfaludy Mór, Szempc község jegyzőjének (1866— 1891) följegyzései." Az I. följegyzés a fedőlapon: „a szempezi dalárda pénztára volt" 1868-ból datálódik. II. feljegyzés: 1872-ben Szempczen használtatott a községi bizottmányi tagok választásánál szavazatlapok beszedésére. A XII. 1889-es megyebizottsági választás — az utolsó följegyzés. Most pár képeslapot őriz a ládika, az eredeti utcanevekkel feltüntetett képeslapokat, apró régi szenei emlékeket. És őrzi Poór Mihály, a városát szerető régi szenei polgár emlékét. Remélem, hogy a ládika egyszer a szenei múzeumba kerül a többi összegyűjtött helytörténeti emlékkel, dokumentummal együtt, megőrizve az adományozók nevét, emlékét. Polák Margit 23
