A Hét 1990/1 (35. évfolyam, 1-26. szám)
1990-03-02 / 9. szám
Az Együttéléssel az együttélésért Az ma már minden józanul gondolkodó ember előtt világossá és egyértelművé vált, hogy Közép-Kelet-Európában, a formálódó demokráciában, a nemzeti kisebbségek általános emberi és polgári jogainak megoldása nélkül nincs lehetőség semmilyen előrehaladásra. Az elmúit négy évtized ezt egyértelműen igazolta és igazolja mindmáig. A jogfosztás, a kisemmizettség kelet-európai gyakorlata mérhetetlen károkat okozott a soknemzetiségű Kárpát-medence népeinek életében; lefokozta a valahovatartozás történelmi tudatát, nyelvet-kultúrát bénított, csonkított, s egész népcsoportokat sodort a perifériára. Ma ebből a mélységből, ebből a perifériahelyzetből kell ki- és felemelkednünk s visszatalálni Európához, vagy ha úgy tetszik: önmagunkhoz. Ám az is világos lett mára, hogy ezt az utat a Kárpát-medence népei külón-külön nem tudták megtenni; de együtt, közös erőfeszítéssel, kölcsönös bizalommal egymás nyelve, történelme, sajátos hagyományainak tiszteletbentartásával van rá esély; van rá esélyünk. Mindezeket a tényeket és történelmi felismeréseket szem előtt tartva 1990. január 20-án Prágában az Emberi Jogok Nemzetközi Föderációjának konferenciáján a nemzeti kisebbségek problémáival foglalkozó nyilatkozat elfogadására került sor. E konferencia nyilatkozatba foglalta, hogy az erőszak sohasem oldhatja meg az európai kisebbségek problémáit; hogy a nemzet-állam fogalom nem képzelhető el a holnap Európájában, valamint azt, hogy a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos feszültségek megoldása csak politikai jellegű lehet és csak az ember alapvető jogainak tiszteletben tartásával valósítható meg. A fenti alaptézisek és a hazai nemzeti kisebbségek jogainak, illetve a jogok rendezetlensége kapcsán jött létre az az előkészítő bizottság, amely az Együttélés Politikai Mozgalom a Demokráciáért és a Nemzeti Kisebbségek Jogaiért címen tette közzé általános alapelveit az Új Szó 1990. február 7. számában. Duray Miklós a szándéknyilatkozat elé írt bevezetőjében megállapítja: „Véleményünk szerint szükséges egy olyan ideológiamentes párt vagy politikai mozgalom megszervezése, amely felvállalná a magyar kisebbség politikai képviseletéért folytatandó harcot. Ez azonban nem választható el a többi nemzeti kisebbség hasonló igényétől. Ezért úgy gondoljuk, hogy ezt a feladatot együtt kell vállalni a többi nemzeti kisebbséggel, egyetemben a nemzeti kisebbségek által lakott területek egész lakosságának érdekvédelmével, beleértve a szlovák lakosságot is." Úgy vélem, ez a megállapítás pontosan behatárolja az előkészítő bi zottság azon felismerését, amely az együttélés európai realitásaként fogadható el, kivétel nélkül mindenki számára. Az Együttélés nyilatkozata olyan dokumentumokra támaszkodik, amelyek a nemzetközi jogban általánosan érvényesek. Ezek a Polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmánya, az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet Záróokmánya valamint az Emberi Jogok Nemzetközi Föderációja. Az Együttélés politikai mozgalom küzdeni kíván a nemzeti kisebbségek kollektiv jogaiért, a különböző nemzetiségű állampolgárok közötti kölcsönös türelem és megbecsülés jegyében. Szükségesnek tartja a megfelelő politikai képviselet megteremtését, a gazdasági életben az általános anyagi biztonságot, a szociálpolitikában a családvédelmet és az esélyegyenlőség biztonságát és biztosítását. Síkra száll a nemzetiségi oktatásügy és kultúra autonómiájáért, valamint a törvény által biztosított nyelvhasználatért. Az Együttélés politikai mozgalom előkészítő bizottsága szándéknyilatkozatában megállapítja, hogy: „A különböző nemzetiségűek együttélésének alapja a türelem, a megbocsátás, kölcsönös tisztelet, egymás kultúrájának és nyelvének ismerete. Egyenjogúság, egyenrangúság és törvények nélkül nem képzelhető el normális együttélés." Az elmúlt hónapokban sokféle magyar csoport és csoportosulás jött létre Szlovákiában, amelyek különböző módon s különböző programok megfogalmazásával próbáltak a nemzeti kisebbségiek) jogainak védelméért küzdeni, ám e szándékok és nyilatkozatok kevés gyakorlati eredményt hoztak. Az Együttélés szándéknyilatkozata minden irányban nyitott s igy lehetőséget nyújt az erők egyesítésére, az együtt-mozdulásra, s ezért e mozgalom minőségileg új esélyt teremt(het) a nemzetek és a nemzeti kisebbségek kölcsönös közeledésében. Az együttélés történelmi lecke. Olyan feladat, amelynek jegyében megteremthetők az együttélés alapjai, az emberi és állampolgári jogok törvénybeiktatása, azok betartása és betartatása. Ám ha ennek a feladatnak meg akarunk felelni, akkor meglévő erőinket egyesíteni kell. Nincs más járható út előttünk, nincs más út Európához. GÁL SÁNDOR Fotó Fogas Ferenc 3
