A Hét 1990/1 (35. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-05 / 1. szám

JAROSLAV SCHUT Majd megmutatom én nekik! A vitában én is felszólaltam. Kíméletlen szi­gorral, az átalakítás szellemének jegyében beszéltem. A megjelentek előtt lelepleztem és szá­mokkal is bizonyítottam, hogy a személyzeti igazgató kereskedik a vállalati lakásokkal. Azt is közöltem, mennyi pénzt vágott zsebre azért, mert egyeseket a lakáskiutalásnál előnyben részesített, vagy mert valakit pro­tekció révén alkalmazott. Ez azonban még nem volt minden. A munkaerkölcsét is alaposan megbíráltam. Elmondtam, hogy a munkaidőt nem dolgoz­za végig, sőt azt is közöltem — amit külön­ben mindenki tudott, csak senki sem mert nyíltan kimondani —, hogy a személyzeti igazgató megrögzött alkoholista, iszik mun­kaidőben és munkaidő után egyaránt. Iszik? Vedeli a szeszt! A vita befejezéseként végül azt javasoltam, hogy tekintettel mindezekre a körülményekre, amelyeket kifejtettem, a személyzeti igazgató haladéktalanul mond­jon le állásáról. Amikor befejeztem mondanivalómat, előbb síri csönd támadt, de azután viharos taps tört ki. A jelenlévők felugráltak helyük­ről, odasiettek hozzám és a vállamat vere­gették. — Elvtársak, mint új cementgyárunk mun­kástanácsának elnöke, azért hívtam ide önö­ket, hogy megtárgyaljuk a gyáravatási ün­nepséget, amelyre több felelős beosztású személyiséget is meghívtunk. Minthogy ilyenkor sok mindent kell szem előtt tartani, nem akarunk egyedül dönteni. Beszéljük meg ezt a dolgot. Van valakinek javaslata? Míka elvtárs, tessék. — Tekintettel a jelenlegi gazdasági hely­zetünkre, szerintem elegendő lesz, ha ez alkalomból 50 malacot és 10 fiatal pulykát sütünk meg, és 30 liter bort veszünk. — Ezzel egyetértek. A városból mintegy húsz vendéget hívunk meg, harminc sze­mélyt a társvállalatoktól, és természetesen a társadalmi szervezetek képviselőiről sem fe­ledkezhetünk meg — ez összesen mintegy száz ember lenne ... A XVI. század legvégén, egy magát Josephus­­nak nevező látnok azt jövendölte, hogy a következő században, azaz a XVII. -ben Nep­tun, a tengeristen uralkodik majd a földön, és vizözönnel árasztja el a bolygót. A pogány isten által felkorbácsolt hullámok a legmaga­sabb hegyet is elborítják, s mindenki elvesz az árban, akinek lelkében gonoszság lakozik. A jókat viszont háromágú szigonyával, a tri­­densszel kihalássza a vízből, és a tenger fenekén épült palotájába viszi, ahol kellemes élet vár rájuk, sült hal, jó bor, megannyi gyönyör. E palota lesz ugyanis az egyetlen hely, ahová az áradat nem hatol le. Josephus — úgymond — önmaga és családja számára néhány tengerbe dobott aranypénzzel eleve biztosította Neptun kegyét, és készséggel fela­jánlotta, hogy közbenjár mások érdekében is. — így kell csinálni ezt! — mondták. — Semmitől sem szabad félni, semmibe sem szabad beletörődni! Nálunk még nem volt ilyesmi. A mi vállalatunknál eddig még senki sem mert így megbírálni magas beosztású embereket! És még ez sem volt minden! A felszólalásomat követő napon a sze­mélyzeti igazgató megvált állásától. Tehát az indokolt bírálat termékeny talajra hullott! A kétségtelen siker láttán nekibáto­rodtam, és elhatároztam, hogy újabb veszé­lyes lépést teszek. A gazdasági igazgatónak is ellátom a baját! Vállalatunknál ugyanis már régóta azt rebesgetik, hogy a prémi­umok körül valami nincs rendben, ezenkívül a gazdasági igazgató hamis statisztikai ada­tokat közöl, azt pedig a verebek is csiripelik, hogy roppant nagy szoknyavadász ... Hát én majd a körmére nézek! És azután a többi igazgatót, majd az osztályvezetőket is sorra veszem! Majd megmutatom én nekik, egyik­nek a másik után! Végtére mint vállalati igazgató, valameny­­nyiükröl pontosan tudok mindent! Ford.: G. Gy. — No és az anyaggal hogy állunk, el tudjuk kezdeni az üzemeltetést? — Ez nem tartozik ide, kérem, mi most az avatóünnepségröl meg a vendéglátásról tár­gyalunk. — Engem azonban érdekel, hogy megmu­tatjuk-e a vendégeknek a gyártási folyamatot abban a gyárban, amelyet most helyezünk üzembe ? — Ne félj pajtás, erről sem feledkeztünk meg. A gyár, amelyet most avatunk fel, üzemelni is fog! — Valóban? — Hát legalább amíg az avatóünnepség tart — addig holtbiztosán! Ford.: G. Gy. A háza tornácán tartott egy tengervízzel teli dézsát, és aki abba kellő mennyiségű aranyat dobott, az számíthatott rá, hogy övéivel együtt rákerül Neptun listájára, amelyen a megmen­­tendök neve sorakozik. Josephus tudniillik átadta Neptunnak az aranyakat. Persze, a megfelelő pillanatban, mert az aranypénzt nem lehetett csak úgy, hebehurgyán a tenger­be hajítani. Ám azt, hogy mikor van a megfe­lelő pillanat, azt egyedül Josephus tudta. Hogy Neptun kegyét valóban megszerezte-e, arról nem szól a krónika, de az emberi hiszékeny­ségnek hála. szép vagyont hagyott a családjá­ra. És akik fizettek neki, mind életben marad­tak, de még a dédunokák is. mert Josephus közbenjárására vagy anélkül, a vízözön min­denesetre elmaradt. JOGI TANÁCSOK „Ebadó" jeligéjű olvasónk írja, hogy jó isme­rőse egy kiskutyát akar neki ajándékozni, amire valószínűleg februárban kerül sor. amikor a kutya már hat hetes lesz. Azt kérdezi, be kell-e ezt jelentenie s kell-e majd ebadót fizetnie? Az ebadóról a pénzügyminisztérium 1988. évi 218. számú hirdetménye rendelkezik. Mindenkinek, aki kutyát tart, a hat hónapos­nál idősebb kutya után ebadót kell fizetnie. Ennek összege egy kutya után évi 50 koro­nától 1 000 koronáig terjedhet, amelynek konkrét összegét az egész község (város, kerület, körzet) területére a nemzeti bizott­ság állapítja meg egységesen vagy differen­ciáltan (tekintettel lehet az egyes épületek jellegére is, amelyekben a kutyát tartják, pl. családi ház, kertes vagy egyedülálló épület, stb.) Magányos nyugdíjas esetében az ebadó felső határa 400 korona. — Minden további kutyáért az adó felső határa 1 500 koronára emelkedik. Az ebadót külön kivetés nélkül kell megfi­zetni, ha annak összege nem haladja meg a 400 koronát, akkor egy összegben minden év május 31-ig, 400 koronán felüli összeg esetében pedig két egyenlő részletben má­jus 31 -ig és október 31 -ig. Ha az adókötelezettség az év folyamán keletkezik, akkor a kővetkező naptári hónap­tól kezdve kell az adót fizetni, mégpedig minden hónapra az évi összeg 1 /12 részét, de legalább 20 koronát. Ha pedig év közben szűnik meg a fizetési kötelezettség (pl. a kutya kimúlása vagy eladása folytán), akkor a fizetési kötelezettség a nemzeti bizottságnál tett bejelentést követő naptári hónappal szű­nik meg. A 20 koronánál nagyobb túlfizetést visszatérítik. Az ebadó megfizetése után a nemzeti bizottság bárcát ad a kutyának, amelyen a község neve és a kutya nyilvántartási száma van feltüntetve. Ezt a kutyának viselnie kell (adó- és állategészségügyi ellenőrzés céljá­ból). Bizonyos személyek adómentességet él­veznek, igy pl. a vakok, a súlyos testi sérül­tek, a kutyatenyésztők; a nemzeti bizottság pedig kedvezményben részesítheti egyes szervezetek (pl. a Vadászszövetség, a Te­nyésztők Szövetsége) tagjait. Olvasónk a nemzeti bizottságon megtud­hatja, hogy milyen összegű náluk az ebadó, s ha a kutyája hathónapos lesz, akkor be kell jelentenie a nemzeti bizottságon s az ezt kővető hónaptól kezdve kell majd a folyó évre megfizetnie az évi adó megfelelő há­nyadát. „Végrehajtás" jeligéjű olvasónk azt írja, hogy bíróságilag megítélt nagyobb összegű kártérítési követelése van egy idősebb sze­mély ellen, akinek fizetése nincs, s olyan kicsi a nyugdíja, hogy ennek lefoglalásával nem lehet a követelését kielégíteni. De van egy hétvégi háza és egy be nem épített telke. Azt kérdezi, nem lehet-e ezeket elárvereztet­­ni s a vételárból a követelése kielégítését elérni. A jogerős bírósági ítélet alapján a bírósá­gon kell indítványoznia az adósa ingatlana­inak végrehajtási úton történő eladását. Az indítványban pontosan meg kell jelölnie az ingatlanokat (a tkvi kivonat, vagy a geodézia ingatlannyilvántartásából beszerzett tulajdo­ni lap — LV — adatai alapján). Mihelyt a végrehajtást elrendelő bírósági végzés joge­rőre emelkedik, a bíróság ezt megküldi az állami jegyzöségnek, valamint annak a járási VOJIN POPOVIČ Qug. humorista) Gyáravatási ünnepség Elmaradt-e a vízözön? nemzeti bizottságnak, amelynek a körzeté­ben vannak az ingatlanok és az adósa lakó­helye helyi nemzeti bizottságának is. Az ingatlanok eladását azután az állami jegyzöség eszközli. Beszerzi az ingatlanok hivatalos becslését, amelyet hites bírósági szakértő az 1988. évi 205. számú hirdet­ményben foglalt értékelési szabályok szerint ejt meg. Ilyenre csak akkor nincs szükség, ha az ingatlanokat az eladás elrendelése előtti egy évben már megbecsülték. eladás megvalósítása más aszerint, hogy személyi tulajdont képező vagy magán tulajdonban lévő ingatlanról van szó. A hétvégi ház a törvény értelmében sze­mélyi tulajdont képez. Ezt illetően az állami jegyzöség hirdetményt bocsát ki, amelyben feltünteti az ingatlant és a becsértékét és felhívja az érdeklődőket, hogy a meghatáro­zott határidőben jelentkezzenek; a hirdet­ményt megküldi annak a helyi nemzeti bi­zottságnak is, amelynek területén az ingatlan fekszik. Ha több érdeklődő jelentkezik az ingatlan megvételéért, akkor az állami jegyzöség a helyi nemzeti bizottság véleményét kéri ki, hogy melyik jelentkezőnek volna célszerű az ingatlant (a hétvégi házat) eladni. De az állami jegyzöség nincs kötve a hnb vélemé­nyéhez és az ingatlant szabad belátása alap­ján annak adja el, akit a legmegfelelőbbnek tart. A be nem épített telek nem személyi tulajdon, hanem magántulajdon, amelyet a végrehajtás során is csak az állam, vagy más szocialista szervezet vehet meg. így ennek megvételét az állami jegyzöség a járási nem­zeti bizottság által ajánlott szocialista szer­vezetnek ajánlja fel. Ha azonban valamelyik nemzeti bizottság érdeklődik a telek iránt, akkor az állami jegyzöség annak adja el. Minthogy az ingatlanok eladása a hivata­losan megállapított becsértékért történik, igy tulajdonképpeni „árverés" nincs. A vétel az állami jegyzöség határozatával valósul meg, amiről a vevő hivatalos igazolást kap. Az eladásból befolyt vételárat az eljárás költsé­geinek (a szakértői becsű, hirdetmény, illeté­kek, stb.) levonása után, amelyek az adóst terhelik, a bíróság osztja fel, illetve utalja ki a hitelezőnek. A jegyzői ingatlanátruházási il­letéket a vevőnek kell megfizetnie. Ha a hitelező teljes követelésének a ki­egyenlítésére nem elegendő a befolyt eladá­si ár, akkor a hátralékos követelését az adósa más, vagy újabban szerzett vagyonából újabb végrehajtás útján hajthatja be. „Vidéki üdülés" jeligéjű olvasónk azt kérde­zi, hogy kell-e fürdőilletéket fizetnie akkor, ha nyáron egy hétig Pöstyénben a barátnőjé­nél tartózkodik. Fürdőilletéket azoknak kell fizetniük, akik az 1988. évi 219. sz. hirdetmény mellékleté­ben felsorolt fürdőhelyeken ideiglenesen tar­tózkodnak. A 22 szlovákiai fürdőhely közt Pöstyén is szerepel. Az illeték — a nemzeti bizottság által megállapított konkrét díjsza­bás szerint — személyenként és naponként 1 és 6 korona között mozog. De üdülési díjat nem kell fizetnie annak, aki egyenes ági rokonánál vagy testvérénél, vagy ezek házas­­társánál száll meg. Nem fizetnek dijat a hivatalos úton lévő személyek, sem a helyi iskola tanulói, sem azok, akiknek saját egyéni üdülésre szolgáló épületei (hétvégi ház, üdü­lő) vannak. Dr. B. G. 19

Next

/
Thumbnails
Contents