A Hét 1990/1 (35. évfolyam, 1-26. szám)
1990-02-16 / 7. szám
Rovatvezető: MÁCS JÓZSEF rövidsége, s a tevékenységhez feltétlenül szükséges „intézmények" — apparátus hiánya miatt erre most nem látok sok lehetőséget. Valószínű, hogy mire ezek a sorok megjelennek a lényegi kérdésre — ki alapítja meg a pártot — már ismerni fogjuk a választ. Annak ellenére, hogy mind ez ideig nem tartottam túlzottan szerencsésnek a pártalapitásra, most — január 8-án a Csemadokot tartom arra legalkalmasabbnak. Ellenvetésem eddigi legfőbb indoka az volt, hogy nem tudtam kellő megnyugvással hová áthelyezni eddigi fő tevékenységét, nemzetiségi kultúránk ápolását, s azokat a tagokat, akik továbbra is csak a kultúrával kívánnak foglalkozni. Ennek egyik lehetséges megoldása a klubtanács január 6-i ülése után fogalmazódott meg bennem. Ezen a tanács jelenlévő tagjai, közöttük jómagam, úgy döntöttünk, hogy további munkánkat — tevékenységünket önállóan, függetlenül kívánjuk folytatni. Teljes mértékben összpontosítva a klubok eredeti céljára, a kultúrára a kulturális tevékenységre összpontosítva, s ugyanakkor távolmaradva mindennemű politikai harctól. A független klubokat, teljesen önálló tevékenységükben én képesnek tartom arra, hogy minőségileg is javítva továbbvigyék és ápolják az eddig a Csemadok keretében végzett kulturális munka jelentős részét. (Sok helyen már ez ideig is ezt tették.) Magyarságunknak azon tagjai, akik csak a kultúra — önművelődés terén szeretnének aktivizálódni a klubok, klubszerű egyesületek keretében, tág teret kaphatnak elképzeléseik megvalósítására. A Csemadok így mentesülve a kulturális munkától meglévő és személyeiben megújítandó apparátusát, kiépített hálózatát, s ezeken keresztül tevékenységét csaknem teljes mértékben az érdekképviseletnek, illetve a politikai életben való aktiv részvételnek tudná szentelni ... Jómagam nem félek attól, hogy aktív tagsága eltávozna az ily módon újjászülető Csemadokból, mint pártból. Nevét természetszerűleg mindenképp meg kell változtatnia. Lehet „Magyar Párt”, „Csehszlovákiai Magyarok Pártja" vagy más is. Eldöntése fontos, de nem a legfontosabb kérdés, s nem egyének, hanem a támogató tagság feladata lesz. Programjában az alábbi feladatokat tartanám fontosnak kihangsúlyozni-: a csehszlovákiai magyar nemzeti kisebbség egyéni és kollektív jogainak védelme, betartásuk ellenőrzése, külön figyelemmel kísérve az alkotmányos jogokat ; a kétnyelvűség következetes megtartása és biztosítása a magyarlakta területeken; az anyanyelvi oktatás biztosítása, a tanítóképzés terén főiskolai-egyetemi szinten is; a magyar nemzeti kisebbség életének maximális önigazgatása; a kassai kormányprogram felülvizsgálata. PUNTIGÁN JÓZSEF Tények Mindig viszolyogtam a statisztikai kimutatástól, most azonban nem tudok ellenállni a belső kényszernek. Példának hozom fel saját szülőföldem járását, a rimaszombatit, hogyan érvényesült, illetve nem érvényesült a lakosság százalékarány szerinti képviselete a járási nemzeti bizottság választott és végrehajtó szerveiben. A fölvázolt kép már csak azért is elgondolkoztató, mert 1948 februárja után a lakosság nemzetiségi megoszlására való tekintettel még ragaszkodnak annak az elvnek az érvényesítéséhez, hogy ha a járási vezető párttitkár szlovák, akkor a járási nemzeti bizottság elnöke magyar. Ekkor állt évekig a jnb élén Éliás József. Aztán változtak az idők, az elvek, az 1960-as területi átszervezéssel szlovák többségi járásokat hoztak létre Dél-Szlovákiában, és egyre rosszabbodott a magyar lakosság képviselete a járási nemzeti bizottság választott és végrehajtó szerveiben. A tanácskozások kétnyelvűsége is fokozatosan megszűnt. De nem folytatom tovább, beszéljenek a tények! A járás lakosságának 48,2 százaléka magyar nemzetiségű. A járási nemzeti bizottság plénumának nemzetiségi összetétele: 48 szlovák és 42 magyar képviselő (46,6 százalék) Az oktatásüggyel és a kultúrával foglalkozó bizottságok összetétele: — oktatásügyi bizottság: 6 szlovák, 3 magyar (33,3 százalék) — kulturális bizottság: 6 szlovák, 3 magyar (33,3 százalék) Ez az összetétel a legutóbbi választásoktól érvényes! A járási nemzeti bizottság tanácsa 13 tagú: ebből 8 szlovák, 5 magyar nemzetiségű (38,5 százalék). A Nyilvánosság az Erőszak Ellen képviselőivel történt megegyezés után az 1989. december 18-i plenáris ülésen korrigálták a tanács összetételét, mégpedig úgy, hogy ne érvényesüljön a CSKP vezető szerepe. Lemondott egy magyar nemzetiségű párttag, a tanácstagok száma pedig 13-ról 1 5-re növekedett. Ezután a nemzetiségi összetétel a következőképpen alakult: — a 15 tagú tanács 9 tagja szlovák, 6 tagja magyar nemzetiségű (40 százalék). A szűkebb vezetőség összetétele: elnök — szlovák alelnök — szlovák alelnök — magyar alelnök — szlovák titkár — szlovák a Népi Ellenőrző Bizottság elnöke — szlovák a magyarok aránya ebben a fontos végrehajtó szervben 16,6 százalék. A járási nemzeti bizottság osztályvezetőjének összetétele: 11 szlovák, 3 magyar nemzetiségű (21,4 százalék). Befejezésül minden kommentárt mellőzve jegyzem le, hogy a járási nemzeti bizottság 172 dolgozójából 62 a magyar nemzetiségű (36,05 százalék). M. J. Viharos este A Csemadok bösi alapszervezete megtartotta nem éppen rendhagyó, a demokratikus átalakítás szellemét magán viselő évzáró tagsági gyűlését. Fellépett a helyi, valamint a nagymegyeri kórus. Ág Tibor karnagy vezénylésével. A megnyitót Miklós Ferenc tartotta. Üdvözölte a megjelenteket, s a jelölő és javaslóbizottság megválasztása után Horváth Mária, az alapszervezet elnöknője ismertette az egybegyűltekkel a szervezet tevékenységéről szóló beszámolót, amit megkülönböztetett figyelemmel hallgattak meg a jelenlevők. A beszámoló tartalma nem a megszokott, sablonos volt, éppen ellenkezőleg. Megtudhattuk belőle, hogy a Független Magyar Kezdeményezés csoportja élesen bírálta a vezetőség munkáját, és lemondásra szólította fel. Az elnöknö bejelentette, hogy tudomásul veszi a felszólítást, és egyhangúlag lemond. Ezzel a bejelentéssel kezdődött a vita, amely már nem is vita volt, hanem az egymást tisztelni sem tudó, az emberi méltóságot meghazudtoló felszólalások vihara. Ha mindenütt demokráciáról, demokratikus átalakulásról beszélünk, nem helyénvaló, hogy az egyes kultúrtársak a nem rokonszenves szónok mondandójába a szó szoros értelmében belekiabálnak, lehetetlenné téve őt ezzel. Igaz, a demokráciát mi még csak most ízlelgetjük, most kóstolunk bele a helyi plébános úr szavaival élve. Ez nem megy egyik napról a másikra. Főleg az ilyen helyzetekben kellene jobban odafigyelnünk egymásra, jobban tiszteletben tartanunk egymást. Megjegyzem, ennek a tiszteletnek kölcsönösnek kell lennie. Az egyre élesedő, néha már az emberi tűrőképesség határát súroló vitában pro és kontra érveket sorakoztattak fel a vitázók az új vezetőségi tagok személyét illetően. A régi vezetőség ugyanis 16 teljesen új nevet jelöltek meg. A demokráciában a kritikának helye van, s ha jogos, el kell fogadni, nem szabad sértésnek venni stb. Már a késő éjszakába nyúlva, majdnem éjfél felé született meg kompromisszumos megoldás. A 16 név közül mindenki kiválaszthatta azt, akit az új vezetőségben szeretne látni és a kihúzottak helyébe a saját jelöltjét írhatta be. A szavazás eredménye várható volt és igaznak is bizonyult. Megmaradt a régi vezetőség, de további két új taggal bővült. Végezetül szabadjon megfogalmaznom egy gondolatot. Szerintem a Csemadoknak nemcsak a kultúra ápolásával kell törődnie, mint ahogy ez is elhangzott, hanem a politikával is. Ezzel persze nem azt akarom mondani, hogy a Csemadok politikai párttá váljon. Mint egy független szervezet, a maga lehetőségeit ismerve és kihasználva tegyen meg mindent azért, hogy ne kelljen az embereknek szégyellniük magyar nemzetiségüket, hanem büszkén, szabadon hirdethessék anélkül, hogy csorba esne becsületükön. CSICSAY ALICA Tanfolyamok Zselizen A Zselizi Városi Népművelési Központ fő feladatai közé tartozik az iskolán kívüli nevelés és művelődés. A beszélgetések és az előadások mellett nem kis szerepet kapnak a tanfolyamok, melyek nagy népszerűségnek örvendnek a lakosság körében. Az 1989-es évben a népművelési központ dolgozói 13 tanfolyamot szerveztek, s ezekben közel 300 résztvevő bővíthette ismereteit és tudását. A lányok és az asszonyok 3 szabóvarró-, 1 sütő- és 1 hidegkonyha tanfolyamon sajátíthatták el a varrás és a konyhaművészet fortélyait. A szaktanfolyamokat elsősorban az ifjúság látogatta. A legkisebbek számára már második alkalommal szervezték meg a német nyelvtanfolyamot. A nyolcadikosok hagyományos társastánctanfolyama ünnepélyes táncbemutatóval végződött. Már évek óta nagy az érdeklődés a zongora-, gitár- és harmonikatanfolyamok iránt; tavaly nemcsak Zselizen, de a közeli Fámádon (Farná) is működött ez a tanfolyam. A Zselizi Büntetésvégrehajtó Intézetben az írástudatlanok számára két tanfolyamot szerveztek. A Városi Népművelési Központ a tanfolyamok szervezésében szorosan együttműködik a Jednota FSZ Zselizi Ellenőrző Bizottságával és a Szlovák Nőszövétség helyi szervezeteivel. Elismerést érdemelnek a szabadidejüket feláldozó előadói testület tagjai: Trnavský Irén, Ulbríková Éva, Bordánová Anna, Vaneková Zdenka, Horváth Árpád és Demian Tibor. A népművelési központ most azon fáradozik, hogy bővítse a tanfolyamok skáláját és az előadói gárda tagságát. DROBNÝ ZSUZSANNA ■»
