A Hét 1989/2 (34. évfolyam, 27-52. szám)

1989-07-21 / 30. szám

pusztító világunkban példa és útmutatás is egyben, hogy milyen szerepe lehet a virágnak és a zöldnövényzetnek a környe­zetalakításban és építésben. Különböző szakszemináriumok, virágkötészeti tanfo­lyamok zajlanak ilyenkor, a Sempracent­­rum, illetve a megszámlálhatatlan ki­­sebb-nagyobb, a virágkertészethez vala­milyen formában kapcsolódó intézmény és szervezet kínálja termékeit, virágokat és szaporítóanyagokat elsősorban. Az or­szág kertészeti szakközépiskoláinak kiállí­tása zajlott az idén tavasszal a B és C pavilonokban Ifjúság, divat és virág cí­men, összekötve a brnói textilipari szak­­középiskola diákjainak munkáiból ösz­­szeállt divatbemutatókkal. A Smetana park szabadtéri színpadán egymást vált­ják a különböző kulturális rendezvények; ottjártamkor éppen egy holland folklór­­csoport szerepelt. S mindezeken túl hatal­mas emberáradat is a Flora. *»« Mert rengeteg ember indul ilyenkor reg­gelente a hanái metropolis irányába. Érez­ni ezt már a város utcáin is. többszörösen érződik aztán a kiállítás területén. Renge­teg az ember mindenütt. Félórákig, ese­tenként tán órákig is álldogál a türelme­­sebbje a kint látott szépséggel már betel­ve, hosszú, tömött sorban a pavilonok előtt, bebocsátásra várva, hogy odabent csodájára járhasson a virágkertészet és virágkötészet produkálta megannyi cso­dának. A kevésbé türelmeseknek viszont szinte elképzelhetetlen a bejutás bárme­lyikbe is. Rajtam is csak a sajtóközpont­ban kikért szolgálati igazolvány segít, hogy majd az olvasó is betekinthessen legalább az egyikébe a pavilonoknak. (A látvány, talán mondanom sem kell. a tü­relmesebbeket igazolja és kárpótolja ter­mészetesen.) Talán sejtet valamit az em­beráradat nagyságából és sűrűségéből ha ideírom, hogy az idei tavaszi kiállítás első öt napján 115 ezren tekintették meg a kiállítást. S ha vesszük az első három esős, hideg napot, mennyi juthatott ebből a negyedik, az első verőfényes napra? Lépten-nyomon találkozhatott magyar szóval is az ember a tömegben, s így délután már az sem volt mit tudom én milyen meglepő számára, hogy a szolgála­ti hangosbeszélőn keresztül ízes, mátyus­­földi palóc akcentussal, magyarul keres­ték egyik eltévelygett útitársukat földijei az egyik dél-szlovákiai településről. A történelem szele már a volt erődítmény falai tövében elterülő parkokat járva is meg-megcsapta az idegent. S ha a virág­paradicsom megtekintése után maradt még legalább órányi ideje a hazaindulásig, megállhatott néhány pillanatra a város főterén, a városháza toronylábában lévő olomouci Orloj előtt, amely a források szerint egyidős a prágai és nürnbergi ha­sonló óraszerkezettel (a 15. század első feléből való), megcsodálhatta a szom­szédságában lévő Szentháromság szobor­­csoportot. a legnagyobb barokkszobor­kompozíciót Csehországban. S ha elindult még, a szó szoros értelmében toronyiránt, hogy megnézze a három tornyával a város fölé emelkedő Szent Vencel-templomot is, mindvégig régmúlt idők szelleme és patinája kísérte útján. Igaz persze, hogy parányit szippanthatott mindössze ebből az atmoszférából, de talán majd újra, és többet a nyári Flora alkalmával... NÉMETH GYULA A szerző felvételei A HÉT és az IBUSZ NYÁRI KÉPES VERSENYE Ha a félszigeten tett kitérő után újból visszatérünk a 71-es útra és délnyugat felé a Balaton északi partján haladunk, a települések Aszófö után ritkábbak, de mindenütt jó strandok, kempingek, kis távolságban benzintöltő állomások, szervizek, éttermek állnak az utazók rendelkezésére. A forgalom is jóval ki­sebb, mint a Tihanyig tartó részen. Ugyanakkor a táj sok-sok érdekesség­gel, szépséggel és meglepetéssel várja a látogatókat. A part menti kisközségek Aszófötöl Badacsonyig a sajátos bala­toni települések jellegzetességeit mu­tatják. Aszófő ősrégi községe a Bala­­ton-partnak. Nevében őrzi a nagy nyári szárazságokra utaló jellegzetességet, az „aszalódást”. Határában húzódik a vörösmáli eredeti külsejét és belsejét megőrzött dongaboltozatos pincesor. A falu határában a 71-es úthoz közel megtekinthető Kövesd község templo­mának romja. Aszófötöl alig egy kilo­méterre Örvényes következik. Román kori templomromja múzeummá lett, de ma is működő vízimalma meg a falu határában található római emlékei mi­att érdemel figyelmet. Balatonudvarin egy-két szép paraszti lakóházban gyö­nyörködhetünk. Az egymást követő községek — Bala­­tonakali, Zánka, Balatonszepezd, Kővá­góőrs, Révfülöp — elsősorban a népi építkezés ránk maradt szép emlékeivel lepnek meg. Ezen a tájon a szőlökultúra évszázadok óta igen fejlett. Nemcsak a tó partjáig húzódó parcellák bizonyítják ezt, hanem az elmúlt századokban megépült pincék, présházak. Útközben két település között 300 holdnyi terüle­ten épült fel az Úttörőváros. A korszerű stadionnal, szabadtéri színpaddal, szál­lodával, külön vasútállomással és saját kikötővel rendelkező város egész évben várja a magyar ifjúság legfiatalabb korosztályát szórakozással, pihenéssel egybekötött mozgalmi és kulturális le­hetőségeivel. A környező települések közt a legna­gyobb kemping Révfülöpön fogadja az érkezőket. Révfülöp szomszédságában, közvetlenül a tó partján fekszik Pálköve. Itt volt a magyar antifasiszta ellenállás nagy egyéniségének, Bajcsy-Zsilinszky Endrének a nyaralója. A nádtetős kis ház ma emlékmúzeum. Ha folytatjuk utunkat, Balatonrendes és Ábrahám­hegy után érjük el a Tapolcai-medence tanúhegyeinek fejedelmét, a Bada­csonyt, ezt a fiatal vulkanikus eredetű hegyóriást. Badacsony messziről csalo­gatja az utazót, oldalán a szőlőtőkék százezreivel, a hegy lábánál elterülő két falujával Badacsonytonajjal és Bada­­csonytörmediccel. Érdemes itt megte­kinteni sok mindent, ami a környék, különösképpen a hegy történetével kapcsolatos. Így a táj több mint kétezeréves szölőkultúráját bemutató Bormúzeumot, hiszen ezen a vidéken a rómaiak ideje óta megszakítás nélkül folyik a szőlőművelés. Badacsony felké-Badacsony szülten várja vendégeit, látványa, sok­sok érdekessége élményt jelent min­denkinek. Ha a 71-es főútról Aszófönél letérünk, a falun áthaladva megcsodál­hatjuk egyszerű építésű és szerény dí­szítésű védett pincesorát. A jó burkola­tú, de kanyargós út erdők között vezet Pécselyre. A falu határa természetvé­delmi terület. Határában, a Zádor-hegy oldalában áll a valamikori Zádorvár. A Balaton-felvidéki kirándulás végső célja mégsem e kalandozás, hanem a Veszprém-Tapolca közti út mentén fek­vő, sok történelmi emléket és látványt tartogató Nagyvázsony. A történelem során váráról és kolostoráról vált neve­zetessé. A vár, amely a Balaton-felvidék egyik legjobban megépített erőssége volt, többször vált híres-nevezetes csa­ták központjává, sokszor került a törö­kök kezére. 1663-ban Köprülü Amed nagyvezér seregei föl is gyújtották. A Rákóczi-szabadságharc idején sokáig Vak Bottyán dunántúli hadművelete­inek volt a központja. Ma helyreállítva fogadja a látogatókat. Lakótornya, bel­ső tornyos várfala, kaputornya, gótikus és reneszánsz emlékeket bemutató ki­állítása révén a Balaton-felvidék leg­főbb látványosságai közé tartozik. Ká­polnájában Kinizsi Pál vörösmárvány sírköve látható. A XV. századbeli csúcs­íves stílusban épült Szent István­­templom szomszédságában található a volt kastély, amely eredetileg barokk stílusú volt, de 1820-ban klasszicista formát nyert. Ma szállodaként használ­ják. Hatalmas parkjában, ahol a híres lovasiskola működik, lovasjátékokat rendeznek. Kérdés: Soroljon fel néhány borvidéket az északi parton I-------------:—I 4. VERSENYSZELVENY SMiDUSI HUNGARIAN TRAVEL COMPANY 5

Next

/
Thumbnails
Contents