A Hét 1989/2 (34. évfolyam, 27-52. szám)
1989-07-21 / 30. szám
Sorskérdés Úgy érzem nem túlzás azt állítani, hogy Mihail Gorbacsov beszédei az izgalmas olvasmányok kategóriájába sorolhatók. Más vonatkozásban is beszélhetünk a Szovjetunióból érkező gondolatok vonzóerejéről. Ezért van talán az is, hogy egy-egy Gorbacsov beszéd publikálása után még gyorsabban fogynak el az amúgy is hiánycikknek számító napilapok. így volt ez július 3-án. amikor a napi sajtó az SZKP főtitkárának a Szovjetunió nemzetiségi kérdéseiről szóló beszédét közölte. „A nemzetiségi problémák helyes megoldásától függ az emberek nyugalma, az átalakítás, egész államunk sorsa" — kezdte beszédét az első számú szovjet vezető, majd hozzáfűzte, hogy ha nem sikerül a különböző nemzetiségi villongásoknak végetvetni, súlyos idők várnak az egész szovjet társadalomra, épp ezért ezt minden nemzetiségű állampolgárnak fel kell ismernie. Mihail Gorbacsov a problémák megoldásának három kulcskérdését sorolta fel. Elsőként utalt arra az alapvető szocialista kritériumra, hogy a szovjet társadalomban minden ember — nemzetiségi hovatartozástól függetlenül — az egész országban bárhol egyenjogú állampolgárként élhessen. A nemzetek és nemzetiségek egyenlősége egyben az emberek egyenlőségét kell, hogy jelentse. Ahol ez nincs meg, ott újabb drámai helyzettel kell számolni — jegyezte meg a főtitkár. Másodikként azt az elvet emelte ki, hogy a problémákat csak akkor lehet megoldani, ha minden nép biztonságban érzi magát saját otthonában, saját földjén. Ez feltételezi a társadalmi és gazdasági fejlődés, a nyelv és a kultúra kibontakozását, az ősök földjének megőrzését. Gorbacsov ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy ezek a jogok nem érvényesíthetők más nemzetiségek érdekeinek, jogainak rovására. Harmadik kulcskérdésként emlékeztetett az évekkel ezelőtt megkezdett radikális reformra, amely politikai és gazdasági változásokat foglalt magába és hangsúlyozta, hogy jelenleg mély változások váltak szükségessé a szovjet föderáció felépítésében is. Rámutatott, hogy e kérdés mélyreható tanulmányozására a megoldás alapos előkészítésére van szükség, hiszen mindenki érdekeit figyelembe kell venni. Az SZKP főtitkára szerint a föderáció elemzésénél a realitásokból, az eddig megtett útból kell kiindulni. Utalt a népek szövetsége keretében elért eredményekre is. A szoros kapcsolatok léte olyan realitás, hogy megszakításuk húsbavágó döntés lenne. Rombolással nem lehet az új társadalmat építeni, mondotta. A szovjet népeknek egy a sorsuk — folytatta Gorbacsov. A ma felmerült kérdéseket demokratikus vitákban kell megoldani, türelmet és figyelmet tanúsítva egymás iránt. Nincs előttünk más út — szögezte le az SZKP főtitkára. Kétségtelen, hogy a jelenlegi szovjetunióbeli nemzetiségi problémák megoldása sürgős intézkedéseket követelnek és rendkívüli lépéseket kívánnak a helyzet okainak feltárása területén is. Mihail Gorbacsov nem hagyott kétséget afelől, hogy az állam minden rendelkezésre álló eszközzel meg fogja védelmezni a törvényességet. A társadalomban nem lehet helyük nacionalista vagy soviniszta törekvéseknek, amelyek a népek, az emberek méltóságát sértik. STRASSER GYÖRGY Mihail Gorbacsov, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöke július 4 én hivatalos látogatásra Franciaországba érkezett. A legfelső szovjet vezető még megérkezésének napján megtartotta első hivatalos megbeszélését Francois Mitterrand francia köztársasági elnökkel az Elyséepalotában. n„ Lnj««TM JUlVIUö — JÚLIUS '89 A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa a Kremlben folytatta a vitát az új kormány összetételéről. A parlament két házának, a Szövetségi SZERDA 28 Gorbacsov elnökölt. A tanácskozáson Jurij Maszljukovot és Lev Voronyint választották meg a minisztertanács első elnökhelyette-Tanácsnak és a Nemzetiségi Tanácsnak az együttes ülésen Mihail seivé. Genfben az atom- és ürfegyverekröl folyó tárgyalásokon résztvevő szovjet küldöttség tagjai találkoztak a washingtoni törvényhozás CSÜTÖRTÖK 29 Claiborne Pellnek, a szenátus kül ügyi bizottsága elnökének a vezetésével a tárgyalások jelenlegi állapotával ismerkedik. képviselőinek csoportjával, amely A kínai parlament állandó bizottsága Csao Ce-jangot megfosztotta a központi katonai tanács alelnöki tisztségétől. A Pekingben PENTEK 30 ülésező testület Teng Hsziao-ping javaslatára hozta meg ezt a döntést. A KNDK fővárosában, Phenjanban megnyitották a XIII. Világifjúsági Találkozót. A főváros stadionjá-SZOMBAT 1 ban közel 150 ezer néző és a fesztivál küldöttei előtt zajlott le a színpompás nyitóünnepség. Umar Hasszán Ahmad Basir tábornok az új szudáni kormány elnökévé nyilvánította magát. A magas rangú katonatiszt pénteken ejtőernyős egysége élén puccsot hajtott végre az afrikai országban és VASARNAP 2 megdöntötte Szadik Mahdi kormányát. A tábornok a hadügyminiszteri tárcát is megtartotta magának és a fegyveres erőknek is ő a főparancsnoka. Az SZKP KB határozatot hozott a 30-as és a 40-es években, valamint az 50-es évek elejen történt megtorlások áldozatai emlékének megörökítéséről A TASZSZ ezzel HÉTFŐ 3 kapcsolatos jelentése megállapítja, hogy a Szovjetunióban teljes mértékben rehabilitálni fogják mindazokat, akik a megtorlások ártatlan áldozataivá valtak. Varsóban megkezdődött a nemzetgyűlés két kamarájának, a szejmnek és a szenátusnak az alakuló gyűlése. KEDD 4 % fedőé/ 0/ oojo! Nyár derekán már néhol el is felejtették az aratást. A gabona beérett, a kombájnok egy-két hét alatt letarolták a hullámzó gabonakalászokat, a tartót újra felszántották a traktorok vontatta ekék. Hogy kezdődjön elölről minden. Hiszen a mindennapi kenyerünkről van szó. Több mint hatezer éve termeszt az ember gabonát és ez számára a letelepedést, a gyűjtögető munka abbahagyását, a civilizáció fejlődését is biztosította. Az aratás egész nyáron nehéz munka volt. Ekkor keresték meg az egész évi kenyérre valót. Gyermekkoromból emlékszem a pengő kaszákra, a hajladozó marokszedőkre, a keresztekre és az udvaron magasodó kazlakra, amelyeket a hajnaltól duruzsoló cséplőgépek lassan elfogyasztottak. A hatalmas zsákokra, melyeket gondosan megszámoltak mielőtt a kamrákba kerültek volna. Az aratás Péter-Pál napján kezdődött és augusztus végéig is eltartott (attól függően, milyen volt az időjárás). Bársony István, a jeles vadász és természetiéin} a múlt század végén ilyen lelkesen s mégis valami szomorúsággal a hangjában így ír az aratás utáni napokról: Sehol sincs már a kaszás, aki csodálatos szívóssággal tarolja le a természet kincsét, az acélos gabonát. A mezítlábas Évák is elmentek, akik dalolnak szerelemről, bűbánatról. Csak emlékük csengi át a pusztát. Egyedül hallgatom, amint a madár egymással beszélget, amint a tücsök egyhangú melódiával regél. Minél tovább hallgatom, annál jobban értem. Szerelmi vallomás az a jó öreg földhöz, amely mindnyájunkat eltart... Minden érdekel, mindent gyermekes kíváncsisággal szemügyre veszek és megtelik tisztelettel a lelkem, sejtvén, ösmervén a nagy munkát, melyre szükség volt, hogy idáig jussunk idekint, a sárga tarlóig haladjunk a múló esztendőben. A múlt romantikája csendül fel e szavakból, a múlté, mely már nem tér vissza, csak a régi költők, írók emlékeiben él. Az aratás ma már természetes folyamat, a szövetkezetek, az állami birtokok előre elkészítik, rendbehozzák a gépeket és a kombájnok éjjel-nappal, mint hatalmas őshüllők, járják a határt. A szorgalomból ma sincs hiány. Az aratási énekek néprajzi múzeumok leltárába kerültek. A mindennapi kenyér pedig az asztalunkra. Persze nem mindig bánunk vele méltóan, ahogy megérdemelné, sokat pocsékolunk, sok száraz kenyérmaradék, kiflitöredék kerül a szemétkosárba. A kenyér szerepe a mindennapi életünkben, étkezésünkben mintha hátrább szorult volna. Pedig az emberiség egyik legrégibb eledele, megérdemelné, hogy ne menjen pocsékba, ha már egyszer megdolgoztunk, megdolgoztak érte. Ne szóródjon szét az útszéleken, mint ahogy a minap láttam egy faluban az árokparton kalászbontó búzaszálakat És az üzletekben, élelmiszerboltokban ne akkor rakják ki a kenyeret, amikor már két-három napja a raktárban szárad. Hanem frissen, hogy mindenki jóízűen elfogyaszthassa. 3
