A Hét 1989/2 (34. évfolyam, 27-52. szám)

1989-12-01 / 49. szám

■bh E ÜP Az ókor népei hittek abban, hogy az istenek jelek útján az emberek tudo­mására hozzák, hogy mint véleked­nek róluk embertársaik, teljesülnek-e kívánságaik, mit hoz a jövő. Ennek a régi hitnek a továbbélését fedezhet­jük fel a jósoló játékokban. A jósoló játékokat általában lá­nyok játsszák. A játék leggyakoribb témája a szerelem, a férjhez menés, az új élet kezdete, A jósláshoz gyakran növényeket használnak fel, így például az akácot. Az akáclevél egyes leveleit — alulról kezdve, a csúcs irányában haladva — egyenként letépik, mégpedig az aláb bi kiolvasó szövegére: Szeret, nem szeret ? Szeret, nem szeret, tiszta szívből, igazán. A kiszámolást a levelek számától függően szükség szerint ismétlik. A jóslás eredménye a kiolvasónak az utolsó levélre eső szava. Előfordul, hogy a „teljes" bizonyos­ság kedvéért a kiszámolást három levélen is elvégzik, a válaszokat pe­dig összeadják. A többször előforduló igenlő vagy nemleges válasz adja meg az eredményt. (Tallós — TomáSi­­kovoj Egy másik, ugyancsak Szeret, nem szeret? nevű jósoló játékot libapász­­torkodás közben szokták játszani, ál­talában lányok. Gyermekláncfűből különböző nagyságú karikákat készí­tenek (minden karika csupán egy szál gyermekláncfűből van), amelyet egymásba fűznek. Néha a karikákra fűszálakat is kötnek, hogy könnyeb­ben meg lehessen különböztetni, hogy melyik kié. Aztán minden karikatulajdonos „valakivel" kapcsolatban gondol va­lamit, például hogy az illető őt szere­ti, nem szereti, megcsalja, vágyódik utána, találkája lesz vele, stb. Közben ketten megfogják a szélső karikákat, és széthúzzák a láncot. Akinek a karikája szétszakad, annak fog telje­sülni a gondolata. Erről az irigykedő többiek gyakran csúfolódva vesznek tudomást. (Hegysúr — Hruby SúrJ A Hány szeretője van? nevű játé­kot szintén növénnyel játsszák. Az egyik gyerek leszakít egy hosszú szá­rú útifüvet, majd a szár levél alatti részét fogva társa felé nyújtja, hogy szakítsa le. A szárból kiálló száma jelzi azt, hogy a szárakat elszakító gyereknek hány szeretője van, illetve hány szeretője lesz. (Tallós) Az alábbi játékot akkor szokták játszani, ha ketten egy időben ugyan­azt a mondatot mondják. A beszélge­tők azonnal megszámolják, hogy a közös mondat hány betűből áll. Pél­dául a „Kész a matikád?" mondat esetében a betűk száma 11. A játé­kosok egyike kikeresi az ábécé tizen­egyedik betűjét, amely betűre a má­siknak egy fiúnevet (ha fiúk játsszák, akor lánynevet) kell mondania. All. betű az „F", legyen a név Feri. Miután megvan a név, a Ferivel kapcsolatos közelebbi részleteket az egymás után háromszor elvégzendő kiszámolás eredménye adja meg. Először is a kapott számmal (vagy is az 1—11-es számsorral) ujjaikon kiszámolják, hogy melyikük fog vele találkozni, amelyikük idősebb, ame lyikük fiatalabb, esetleg mind a ket­ten. Tehát: 1. ujj — idősebb, 2. ujj — fiatalabb, 3. ujj — mind a ketten, 4. ujj — idősebb ... 11. ujj (folyamato­san számolva) — fiatalabb. A második kiszámolást az első ki­számoláshoz hasonlóan végzik el a következő szavakkal: randi, puszi, le­vél. A jelen esetben a 11. ujj: puszi. A harmadik kiszámolás szavai: ma, holnap, holnapután. A jelen esetben a 11. ujj: holnap. A jóslás eredménye összegezve te­hát a következő: A fiatalabbik játé­kos holnap Feritől puszit kap. A játék kiindulási pontjaként a kö­zös mondaton kívül előfordul még a csuklás is. Ilyen esetben a kiszámo-, lást egyedül, játszótárs nélkül is el lehet végezni. Az illető játékos óráján megfigyeli a két csuklás közti percek számát, mellyel az előbb leírt módon kiszámol. Ha nincs órája, akkor szá­mol, s az eredményül kapott szám­mal kiszámol. (Tallós) A Tipp-topp nevű játékot is akkor játsszák, ha valamilyen szót vagy mondatot egyszerre mondanak. Egy-, bekapcsolják kisujjukat, valamilyen titkos kívánságukra gondolnak, és háromig számolnak. Háromra ujjúkat széthúzzák, s egyszerre „tipp"-et vagy „topp"-ot mondanak. Ha mind­ketten ugyanazt a szót mondják, vá­gyuk teljesülni fog. (Boldogfa — Bol­dog) Hogy valaki „szerelmes-e?", a kö­vetkezőképpen állapítják meg. Egyik gyerek a másiknak — beleegyezésé­vel — gyors mozdulattal kitépi egy hajszálát. Ezután a hajszál végét jó szorosan bal kezének hüvelyk- és mutatóujja közé csippenti, jobb keze hüvelyk- és mutatóujjával a bal kéz ujjai mellett két körme közé fogja a hajszálat, és végighúzza rajta a kör­mét. Ha a hajszál apróra összegöndörö­dik, akkor tulajdonosa „nagyon" sze­relmes. Ha sima marad, „egyáltalán"­­nem szerelmes. Egyedül, saját hajszállal is játsszák. (Tallós) Hasonló a Szempillajáték is. Több­nyire lányok körében szokott előfor­dulni. Akkor játsszák, amikor vala­melyiküknek kiesik egy szempillája. Az illető személy a szempilláját mu­tató- és hüvelykujja közé veszi, s ujjait erősen összeszorítja. Mindkét ujj egy-egy fiúismerőst jelöl. A kis­lányt az a fiú szereti, amelyik ujjhe­gyén ott marad a szempilla. (Diószeg — Sládkoviőovo) Hogy a leírt „fondorlatokkal" való­ban sikerűi-e kérdéseinkre választ kapni, bepillantást nyerni a jövőbe? Én úgy gondolom, hogy igen. Aki nem hiszi, próbálja meg! GÁGYOR JÓZSEF Fotó: Gyökeres György L

Next

/
Thumbnails
Contents