A Hét 1989/2 (34. évfolyam, 27-52. szám)
1989-11-24 / 48. szám
m r gyobb, mint a gomb vagy a pénzérme szélessége. A legalsó vonal alatt egykét centiméter távolságra középen leteszik a kiválasztott tárgyat — legyen a jelen esetben pénzérme —, és kerülete mellett lerajzolna egy kört. Ezután fönt jobbra az egyik, balra pedig a másik játékos odaírja a nevét. A játék azzal kezdődik, hogy a körre helyezett pénzérmét fölváltva hol az egyik, hol pedig a másik játékos igyekHAJOK Népi gyermekjátékaink sajátos csoportját alkotják az írásos és rajzolós játékok. Legalább hárommal ismerkedjünk meg ezek közül is. A Hajók nevű játékot ketten szokták játszani egy papírlapon, gombbal vagy pénzérmével. Először is a papírlap szélességében párhuzamos vonalakat húznak. A vonalak egymástól való távolsága általában egy-két milliméterrel naszik mutatóujjával a vonalközök valamelyikébe belepöccinteni. Sikeres lökés esetén — a pénzérme nem érintheti a vonalakat — az illető játékos a nevével megjelölt oldalon a vonalköz szélére rajzol egy „csónakot". Ha a következő lökés is sikerül, mégpedig ugyanabba a vonalközbe, a csónakra felkerül a „kémény". A kéménnyel ellátott csónakot már „hajónak" nevezik. Egy harmadik ugyanoda irányzott jó lökés után a hajóra felrajzolják az „ágyút” is, s ezzel a hajó teljesen elkészült. A játékosok általában egyszerre több hajón is dolgoznak. Amelyik vonalközbe belepöccintik a pénzérmét, ennek a vonalköznek a szélén megkezdhetik a hajó építését. Céljuk az, hogy nevük alatt minden vonalközben legyen egy hajó. A kész hajóval rendelkező játékos — amennyiben sikerül újra a hajó vonalközébe löknie a pénzérmét — hajójáról „átlőhet" az ellenfélnek a vonalköz másik oldalán épülő vagy már felépített hajójára. Ez úgy történik, hogy ceruzája hegyét a hajó ágyúcsövének végére helyezi, célba veszi vele az ellenfél hajóját, aztán szemét becsukva gyors mozdulattal egy vonalat húz. Ha a vonal áthalad a célba vett hajón, azt mondják, hogy „elsüllyesztette". Az elsüllyedt hajót keresztben áthúzzák. Újat építeni a helyére már nem szabad. A játékosok megkövetelik egymástól, hogy hajóikat egyforma nagyságúra rajzolják. A játékból az kerül ki győztesen, akinek a játék végén több hajója marad. (Nemeskosút — KoSúty) A játék egy másik változatában a játékosok nemcsak az alsó vonal alatt, hanem a felső vonal felett is rajzolnak egy kört. Akinek az alsó körre helyezett pénzérmét sikerül belelöknie a felső körbe, az a vonalközök bármelyikében rögtön egy egész hajót rajzolhat magának. Hajót csak három sikeres lökés után szerez a játékos a következő részletekben: hajótest, kémény füsttel és zászló. A játékosok csak sikertelen lökés esetén váltják egymást. A hajók elsüllyesztése ebben a változatban nem szokásos. Az győz, akinek hamarább sikerül minden vonalközbe hajót rajzolnia. (Tallós — TomáSikovo) A Hidak elnevezésű játékot általában ketten vagy hárman játsszák. Egy irkalapra egytől ötvenig felírják a számjegyeket úgy, hogy a számsor szomszédos számai egymástól lehetőleg minél távolabbra essenek. (Természetesen a játékosok számától függően több vagy kevesebb is lehet a felírt szám.) A játékot bármelyik gyermek kezdheti. Bekarikázza az egyes számjegyet, s innen vonalat húz a kettes számjegyig, amelyet szintén bekarikáz. A soron levő játékos a kettestől a hármasig húz, a hármast bekarikázza, a következő a hármastól a négyesig és így tovább. Általában kacskaringós vonalakat húznak, hogy a soron levőnek minél nehezebb legyen a feladatot teljesítenie. A vonalat húzhatják egészen a papír szélén is, vagy közvetlenül egy másik vonal mellett, hogy ezáltal lehetetlenné tegyék társuknak a továbbjutást. Amenynyiben ez sikerül, az illető játékos kénytelen „hidat" csinálni, vagyis keresztülmenni valamelyik vonalon. A hidakat vastagabb vonallal jelölik, s hogy a játék végén könnyebb legyen megállapítani, kinek hány hídja van, rendszerint különböző színű ceruzákat használnak. A hidak minden játékos számára szabad átkelést biztosítanak. Előfordul az is, hogy a feladat végrehajtásakor a játékos kénytelen két oldalon is átmenni; ebben az esetben hídjainak szártia kettővel gyarapodik. Az győz, akinek a játék végén a legkevesebb hídja van. (Diószeg — Sládkovicovo) Az alap: kola felső tagozatának tanulói körében kedvelt játék a Háromszögezni. Ezt ketten játsszák. Szükséges kellékek: egy tiszta papírlap és egy vagy két íróeszköz. A játék azzal kezdődik, hogy a gyerekek a papírlapra pontokat rajzolnak. Ha ez kész, egyszer az egyik játékos köt össze egy vonallal két tetszés szerinti pontot, másszor a másik. Mindegyik játékos arra törekszik, hogy több háromszöget szerezzen, mint az ellenfele. A megegyezés szerint az egyik játékos az általa bezárt háromszöget egyessel, a másik pedig kettessel jelöli. A játék végén megszámlálják, kinek hány háromszöget sikerült szereznie. Akinek több van, az a győztes. (Tallós) GÁGYOR JÓZSEF Fotó: Gyökeres György
