A Hét 1989/2 (34. évfolyam, 27-52. szám)

1989-11-17 / 47. szám

Az orvos válaszol

Időskorúak fogazata

„Nemcsak az egészségnevelési kiadványokban, de mint fogdrvosomtól megtudtam, szakkönyvekben sem igen részletezik az öregek és magukkal tehetetlen betegek szájápolását." — írja P. Zelma r.-i olvasónk. „Pedig a mi családunk — több idős hozzátartozóm miatt — szintén rászorulna ilyenfajta tanácsadásra, útmutatásra."

A Hét hasábjain nemigen pótolhatjuk az illetékes szakirodalom valóban hiányos fejezeteit, de — tekintettel az ilyen természetű kérdések gyakoriságára — azért mégis következzék néhány gyakorlatias tanács, amely talán megkönnyíti idősebb embertársaink fogászati problémáinak megoldását. Hiszen sok esetben tájékozatlanság, félénkség vagy igénytelenség az oka, hogy az aránylag könnyen orvosolható baj komoly bántalmakat, emésztési nehézségeket, betegséget idéz elő.

Száj- és fogápolás. Az idős vagy beteg ember szájüregében rendszeres és alapos tisztítás nélkül ételmaradék bomlik a fogak közt, szaporodnak a kórokozók, lepedék ülepszik meg a fogakon, a rájuk tapadó íny visszahúzódik a fogkő elől, a fogazat meglazul. A fogatlan száj és a kivehető müfogsor is ápolásra szorul. A magával tehetetlen idős, mozgássérült, bénult személy helyett annak hozzátartozója, gondozója végezze el a szükséges műveleteket. Fogkefe, fogpép vagy szájvíz használata nemcsak a beteg állapota és közérzete, de — az esetleges szájbüz megelőzése ill. eltávolítása miatt — környezete szempontjából is fontos.

Fogszuvasodás. Az idősebb embernek, sőt, az ágyhoz vagy otthonához kötött betegnek vagy rokkantnak is biztosítanunk kell, hogy lyukas fogát idejekorán töméssel lássák el, ha gyulladt a fogideg, gyógykezeljék, s meglazult fogait, ha szükséges, eltávolítsák ugyanúgy, mint az elhalt fogak sok esetben gennyzacskós gyökereit. A kórház és rendelőintézet fogászatán az osztályvezető főorvos dönti el, mi célszerűbb: a szakorvost és asszisztáló nővérét a szükséges eszközökkel a kezelendő személy tartózkodási helyére kiküldeni avagy a beteget mentökocsi igénybevételével beszállítani a kezelésre. A szuvas fog és egyéb problémák elhanyagolása idős korban a bajok halmozódásához, komoly szövődményekhez is vezethet.

Foghiány. Ha a fogazat nem teljes, az nemcsak szépséghiba. Egy-két fog hiánya esetén is a vele szemközti fog alulról vagy felülről „belenő" a hézagba és gátolja a rágást. Több fog hiányát már az emésztőrendszer többi szakasza is megsínyli. Az elülső fogakkal csak harapni lehet az ételt, a rágáshoz a hátsóak szükségesek, amelyek rendeltetése, hogy a gyomorba jutó ételt előzőleg megöröljék. Ha csak lehetséges, megfelelő fogpótlással vegyük elejét a foghijasságból származó nehézségeknek, a szer-KUPA VAGY KORSÓ?

Mindenképp ivóedény. Hengeres testű, zömök, felfelé kissé keskenyedik és egyfülű. A füle többnyire kérdőjel alakú. Az anyaga lehet ezüst, ón, köcserép, fajansz, üveg vagy porcelán, de akár borostyánkő vagy alabástrom is. Ha igazi kupa, akkor csuklósán felnyíló és visszapattintható fedele van, ha ilyenje nincsen, akkor nevezik korsónak vagy magyartalanul kriglinek. A régi ezüstkupák ma

vezet leromlásának, a betegségekkel szembeni ellenállóképessége csökkenésének.

Fogpótlás. Amennyiben a hézagos fogazatban még pillérként jól felhasználható, a csontágyban erősen gyökerező fogak maradtak meg, a fogorvos szívesen oldja meg a hiányt hídpótlással. Nem a beteg szubjektív érzete, hanem a röntgenfelvétel dönti el, elég szilárd-e még a fog és az állkapocs csontjának kapcsolata. Azt is tekintetbe kell venni, hogy a fogazatot kétoldalúan kell kiegészíteni, az egyik oldal nem maradhat megoldatlanul. Ha a körülmények úgy kívánják. részleges vagy teljes kivehető fogpótlást készítenek. Vannak esetek, amikor tanácsos a még megmaradt néhány fogat is eltávolítani. Általában meghagyják a két alsó szemfogat. A felső fogakról, ha javait az eltávolításuk, nyugodtan mondjunk le — nélkülük jobban tart helyén a protézis.

Az új fogsor. Előfordul, hogy az idős ember, aki sokáig evett, beszélt foghíjasán vagy régi fogsorát szokta meg, az új fogsort nem tudja használni, esetleg nyomja bizonyos helyeken vagy harapás, beszéd, ásitás alkalmával leesik. Térjen vissza a rendelőbe, ahol ha kell, néha többszöri csiszolással vagy más eljárással segítenek a bajon. A kezdeti nehézségeket az orvos és a beteg türelmes együttműködésével kell áthidalni. Ha már kényelmesen „ül" a fogsor, cukorka szopogatásával, beszélgetéssel tanulja meg viselője, hogy nyelvével szájizomzatával is a helyén tartsa, mert az időskorúak sorvadtabb csontozata miatt már nem oly kifejezettek a szájüregben a protézis tapadási feltételei, mint a fiatalabbaknál.

Fogsorjavitás. Ha a műfogsor valamelyik tagja kiesik vagy letörik, a rendelőben ellenharapásos lenyomatot véve viszik a laboratóriumba. A részleges protézisnek a fogat ölelő kapcsát is pótolni kell, ha letörik. A megrepedt műfogsort, vagy ha kettétört, mindkét részét be kell vinni a rendelőbe; amennyiben jól illeszthetők egymáshoz a részei, viselőjének jelenléte felesleges. Ha egy rész hiányzik. a szájában kell lenyomatot készíteni a maradék protézissel. Az inygerinc sorvadása miatt nem használható müfogsort a rebázálásnak nevezett módszerrel könnyű újjávarázsolni a legtöbb esetben, a szükséges lenyomatot mozgásképtelenség esetén a fogorvos a beteg otthonában is leveheti.

Szájrák. Kialakulásáról általában nem sok szó esik. Ma már tévhit, hogy csak pipa vagy cigaretta okozhatja. A száj lágyrészeinek elkárosodását sok minden előidézheti. Veszélytényezö a nyálkahártyát újra meg újra •felsértő vegyi vagy mechanikus hatás. Gyakori ok a szuvas vagy letört fog éle, hegye, a túlérő vagy egyenetlen amalgámtömés, hibásan elkészített vagy felrakott fémkorona, hidpótlás, elálló kapocs, stb. Az odatévedt nyelvet is érheti ily károsodás. A fogorvos minden új betegét köteles ily szempontból is felülvizsgálni, de fontos, hogy az is figyelmeztesse, ha szájában valami szokatlan jelenséget észlelt.

Dr. SZÁNTÓ GYÖRGY

már egész vagyont érnek, de az 1867 előtt készült, mesterjegyes ónkupák sem sokkal olcsóbbak. Már csak azért is, mert kevés maradt meg belőlük, a régi kupák és korsók gyűjtőinek száma pedig egyre gyarapodik. A korunkban készülő kupák közül a festett hasú, fémfedelü bajor és cseh üvegkupák a legkeresettebbek, de a mintás cserépkupákat is szívesen vásárolják, noha már kevés helyen isznak belőlük. Sörözni is jobb korsóból, borozni pohárból, hisz a fedél, bármilyen szép is, csak zavar a kortyolásnál.

JOGI TANÁCSOK

Cz. J. kirátyhelmeci (Kráf. Chlmec) olvasónk gyermektartás kérdésében kér felvilágosítást. Azt írja, hogy anyja viselkedése miatt, aki befészkelte magát a lakásukba, elköltözött a közös háztartásból és a két gyermeke a házastársánál maradt. Visszatartották a holmiját, értékeit, kicserélték a zárat, úgy hogy nem tud visszamenni. Most a bíróság havi 450 koronát kitevő gyermektartás fizetésére kötelezte s az elmaradt részletekre pedig havi 250 koronás törlesztést engedélyezett. Havi fizetése 2 100 korona, amiből a munkabéradó 400 koronát tesz ki. így a saját létfenntartási költségeire csak havi 1 000 korona marad, amiből a lakbért, az egyik gyermeke biztosítási díját, valamint a munkaadójától felvett kölcsön törlesztési részleteit kell fizetnie, így az életre (kosztjára) jóformán semmije sem marad.

Azt kérdezi, mitévő legyen? Mennyi nálunk az az összeg, ami a megélhetési lehetőséget biztosítja ?

Olvasónknak elsősorban a saját édesanyjával, a házastársával és a gyermekeivel kell a viszonyát rendeznie, mégpedig lehetőleg úgy, hogy a kiskorú gyermekei érdekében is mielőbb felújíthassa a házassági együttélést. Ez az alapprobléma, amit csak kölcsönös jóakarattal és megértéssel lehet megoldani s amire konkrét tanácsot nem lehet adni. Annál kevésbé, mert olvasónk leveléből nem lehet megítélni és megérteni édesanyja viselkedését és a férje passzivitását sem.

Ez az egyetlen helyes és célravezető megoldás, vagy végső soron a bírósági válás, amely után a gyermektartási kötelezettség továbbra is fennáll, ha a gyermeket a bíróság nem az olvasónk gondjaira bízza.

Az olvasónk levelében felvetett három megoldási módot olvasónk maga sem gondolhatja komolyan, ezt csak a pillanatnyi elkeseredés sugallta. Mint józanul gondolkodó és gyermekeit szerető szülőnek elsősorban a saját és családja, gyermekei jövőjét és boldogulását kell szem előtt tartania!

A tartásdíjfizetési kötelezettség a házassági együttélés megszakításának és a közös háztartásból történő elköltözésnek a következménye. Ha ugyanis a szülő már nem tudja a törvényes eltartási kötelezettségét természetben teljesíteni, így a közös háztartás költségeihez hozzájárulni, akkor készpénzben — tartásdíj fizetésével kell az eltartási kötelezettségét teljesíteni. A gyermektartási díj összegét a bíróság a jogosultak indokolt szükségletei (koruk,.egészségi állapotuk, tanulmányaik, stb.) és a tartásdíjra kötelezett fél kereseti viszonyai és lehetőségei alapján állapítja meg.

Havi'2 100 korona fizetésnél a két gyermek korát tekintetbe véve a havi 450 korona tartásdíj megfelelőnek tekinthető.

A tartásdíj megállapításánál ugyanis a bíróság a kötelezett fél havi átlagkeresetéből indul ki, amit a közvetlenül megelőző hat hónap (vagy egy év) keresetéből számit ki.

A létminimum kérdését a polgári perrendtartásnak a bírósági végrehajtásról és az 1983. évi kormányrendeletnek erről szóló rendelkezései szabályozzák. Ezek szerint bírósági végrehajtással a munkabér (vagy nyugdíj) lefoglalásánál az adósnak érintetlenül kell hagyni havi 450 koronát, s ha más személyek eltartásáról is gondoskodik, akkor minden ilyen személyre további havi 150 koronát. (Természetesen ezt a további őszszeget nem lehet érvényesíteni arra a személyre, akinek javára — a tartásdijkövetelésére a végrehajtást elrendelték.)

Az így kiszámított összegből (vagyis a

munkabéradó levonása után fennmaradó tiszta keresetből és az adós számára biztosított 450 korona levonása után) a hitelező javára 1/3-ot lehet lefoglalni, ha pedig ún. előnyös követelésekről van szó, mint amilyen például a tartásdijkövetelés is, akkor 2/3-ot.

A konkrét esetben a havi 2 100 korona bruttó fizetésből le kell számítani a munkabéradó összegét 400 korona összegben, s az így fennmaradó tiszta keresetből az adós javára érintetlenül kell maradnia 450 koronának, s csak az így fennmaradó összeg, vagyis 1 250 korona 1—3-a. illetve tartásdij esetében 2/3-a foglalható le. Ez havi 830 koronát jelent. Olvasónknak tehát bírósági végrehajtás esetén is havi 865 koronának kell maradnia. (A valóságban azonban több marad, mert a tartásdij havi összege 450 korona, s az elmaradt tartásdij törlesztésére szolgáló havi 250 korona csak átmeneti-ideiglenes jellegű.) Az olvasónknak azonban jelenleg csak havi 700 koronát kell fizetnie, illetve csak ennyi volna a levonás bírósági végrehajtás esetén is, úgy hogy több marad számára, mint ami a törvényes maximális levonások esetén maradna.

Olvasónk a bírósági határozat alapján fizet gyermektartási dijat, így ennek alapján. a járási pénzügyigazgatóságnál kérheti a munkabéradóból az eltartott személyek után járó adókedvezményt.

Ami pedig az egyik gyermeke után fizetett biztosítási dijat illeti, ezt tulajdonképpen a másik szülőnek kellene fizetnie, akinél a gyermek maradt s aki a tartásdijat és a családi pótlékot is kapja. Ebben meg kellene egyezniük, hogy a biztosítás meg ne szűnjön.

Az olvasónk munkaadójánál felvett kölcsön törlesztési részleteit is tulajdonképpen mindkettőjüknek kellene fizetni, mert ha ezt a házasság tartama alatt vette fel, akkor az mindkét házastárs közös tartozása és így a visszafizetési kötelezettség is mindkettőjüket terheli, mert a házassági vagyonközösségbe tartozik. Amíg ugyanis a házasságuk fennáll, addig fennáll a házassági vagyonközösség is.

Csak a jogerős bírósági válással szűnik meg a házassági vagyonközösség s ekkor kerül sor a közösen szerzett vagyon felosztására is. Ebben az esetben tekintetbe kell venni a házasfeleket terhelő kölcsönöket (tartozásokat) is, amelyek szintén a felosztás tárgyát képezik. Ez többnyire úgy történik, hogy valamelyikük átveszi az egész tartozást és ennek a felét a vagyontárgyak megosztásánál a javára, illetve a másik fél terhére számolják el. De átvehetik a tartozást közösen — fele-fele arányban is.

Olvasónknak azt tanácsoljuk, hogy kérje az adókedvezményt, a munkaadójától kérjen fizetési halasztást a törlesztési részletek viszszafizetésére és a biztosítási díj fizetésében egyezzen meg a házastársával — esetleg a biztosítóval való előzetes megbeszélés alapján. A visszatartott holmija és értékei kiadását pedig bírósági úton kell szorgalmaznia, ha erre a házastársa nem volna önként hajlandó. Egyébként a közös lakáshoz való használati joga — azzal hogy ideiglenesen kénytelen volt elköltözni — nem szűnt meg s ezt a jogát bármikor — bírósági úton is érvényesítheti.

S.O.S. jeligéjű olvasónknak már előző 43. számunkban válaszoltunk. Minthogy újabb levelében azt írja, hogy iratai az ügyvédi munkaközösségben vannak, ismételten azt ajánljuk, hogy az ügyvédjét bízza meg az ügy kivizsgálásával és a szükséges jogi lépések megtételével.

Dr. B. G.

19