A Hét 1989/2 (34. évfolyam, 27-52. szám)

1989-11-17 / 47. szám

UL A CSEMADOK ÉLETÉBŐL GÁL SÁNDOR: (Kassa — Koiice) Hangsúlyozta, hogy a KB ülésén megtárgya­landó legfontosabb feladatok: az új alkot­mánytervezetről szóló információ, a jövő évi népszámlálással, a pártkongresszussal, és a választásokkal kapcsolatos feladatok ismer­tetése. Felhívta a KB figyelmét, hogy a Práca napilap március 30-i számában beszélgetést közölt Martin Calfával, az új alkotmány alap­elveiről, melyek között nem szerepelt az 1968. okt. 27-én elfogadott alkotmánytör­vényben a nemzetiségek államalkotó jellege. Szólt továbbá arról, hogy a nemzetiségek számára biztosítani kellene az új alkotmány­ban a kulturális fejlődés jobb feltételeit. CSICSAY ALAJOS: (Érsekújvár — Nővé Zámky) Szólt a vidéki kisiskolák visszaállításának, a pedagógusképzés fejlesztésének fontossá­gáról. Kiemelte, hogy a falusi fiatalság váro­sokba áramlásának hosszú évek óta tartó folyamatát napjainkban sem sikerült megál­lítani. PRESINSZKY LAJOS: (Dunaszerdahefy — Dun. Streda) Kérdést intézett Sidó Zoltánhoz, hogy mi lett a sorsa a kormányelnöknek elküldött bead­ványnak. Felkérte a NF jelenlévő képviselőit, valamint a KB-ot, hogy szorgalmazzák az állami szerveknél a minősített magyar együt tesek jelentősebb anyagi támogatását és kiküldetését. VAJÁNYI LÁSZLÓ: (Kassa — Kosice) Kifogásolta, hogy az előterjesztett munka­­tervben nem szerepel a nemzetiségi iskola­ügy problémája. Továbbá javasolta, hogy a Csemadok KB a Hét hasábjain folyamatosan tájékoztassa a magyar nemzetiségű lakossá­got az alkotmánytervezettel kapcsolatban. KVARDA JÓZSEF: (Dunaszerdahely — Dun. Streda) Beszámolt a Dunaszerdahelyi járás Csema­­dok-tagságának szervezeti életéről, eredmé­nyeiről, problémáiról. VARGA BÉLft: (Köbölkút — Gbelce) Felszólalásában kitért a falu és város viszo­nyára. Kifejtette, hogy a falvak elvesztették megtartó erejüket, és fokozatosan elnéptele­nednek. Szerinte Szlovákia magyarlakta fal­vaiban a Csemadokon kívül nincs egyetlen tömegszervezet sem, amely irányított, szer­vezett tagsági életet élne. Végezetül érdek­lődött, hogy milyen stádiumban van a Cse­­madoknak a Magyarok Világszövetségébe való felvétele. VOJTEK LÁSZLÓ: (Bratislava) Szólt az új alkotmány jelentőségéről, és tá­mogatásáról biztosította Sidó Zoltánt, vala­mint az alkotmánytervezet kidolgozásával megbízott bizottságot. NESZMÉRI SÁNDOR: (Galánta — Galanta) Beszámolt arról a magyarországi kőrútról, amelyen Sidó Zoltánnal vett részt. A körút célja: Csehszlovákia nemzetiségi politikájá­nak ismertetése, valamint tájékozódni a ma­gyarországi szlovák kisebbség életéről. Meg­állapította, hogy nem működhet demokrácia egyetlen olyan országban sem, ahol a ki­sebbségi kérdéseket nem kezelik az alapvető emberi jogokhoz méltóan. Ezért kéri a Cse-A társadalom gondja madok KB-t, hogy javasolja az SZLKP KB-nak egy nemzetiségi bizottság létrehozását, amely biztosítaná a nemzetiségi problémák politikai kérdésként való kezelését. SIDÓ ZOLTÁN: (a Csemadok KB elnöke) Tájékoztatta a KB-ot, hogy a Csemadok KB Elnökségi határozatban jóváhagyott egy bi­zottságot, Sidó Zoltán, Lukács Tibor, Kro­­csány Dezső, Merva Lóránt, Szilvássy József és Fonod Zoltán összetételben, amelyik nemze­tiségi kérdések megtárgyalása céljából foga­dást kér az SZSZK kormányának elnökétől és az SZSZK FN KB elnökétől. Továbbá elmond­ta, hogy Sidó Zoltán, Lukács Tibor és Fónod Zoltán a közeljövőben nemzetiségünket érin­tő oktatásügyi kérdések ügyében felkeresi Ludovít Kitár iskolaügyi minisztert. Válaszolt Varga Béla kérdésére, amely a Csemadoknak a Magyarok Világszövetségébe való felvéte­lét célozta. Ismertette a KB elnökségének álláspontját: a részletkérdések tisztázása után ebben a kérdésben a jövő évben dönt a Csemadok KB. Ezért kérte a KB-ot, hogy a kérdést halasszák el a jövő évre. Végezetül tájékoztatta a jelenlevőket az alkotmányterv­vel foglalkozó bizottság munkájáról. NÉMETH GYULA: IKomárom — Komárno) Ismertette a KB tagjaival a komáromi Cse­madok Galéria működési tervét. BUDAI ERNŐ: (Léva — Levice) Szólt az alapszervezetek tevékenységének fellelhető hiányosságokról, melyek közül ki­emelte, hogy sok esetben a tevékenység nincs összhangban a munkatervvel. Elhatá­rozták, hogy az egyes községek elöljáróival együttműködve aktivizálni fogják a rosszul működő alapszervezeteket. SIDÓ ZOLTÁN: (a Csemadok KB elnöke) A KB-tagok kérdéseire válaszolva felolvasta a Csemadok KB Elnökségének az SZSZK kormánya vezető személyiségeinek küldött — a szlovákiai magyar nemzetiség államjogi, társadalmi helyzetével, kulturális életével, to­vábbá a nemzetiségi oktatásügy időszerű kérdéseivel kapcsolatos dokumentumot. Is­mertette Calfa államminiszternek küldött le­velét, melyben az új alkotmány alapelveivel kapcsolatos javaslatokról van szó. FÁBRY ISTVÁN: IBratislava) A két háború közötti nemzetiségi viszonyok­ról, nemzetiségi politikáról beszélt. Szólt az első köztársaság nemzetiségi politikájának osztályjellegéröl, a magyar dolgozók szoci­ális és nemzetiségi elnyomásáról. A politika osztályjellegéröl ma sem szabad megfeled­kezni. GYÖMBÉR ERZSÉBET: (Rozsnyó — Roznava) Elmondta észrevételeit az 1990-es munka­tervvel kapcsolatban, és értékelte a Rozsnyói járás szervezeti életét. KOLÁR PÉTER: (Kassa — Kosice) Kassán nem működik egyetlen magyar böl­csőde sem, és nem irigylésre méltó a magyar nyelvű óvoda, valamint alapiskola helyzete sem, melyet a város peremére tervezik köl­töztetni. A továbbiakban a Thália színtársu­lat jövőjével foglalkozott. A színházban nem adottak az anyagi és személyi feltételek. A A Csemadok KB Vili. ülésének résztvevői Csemadok Kassai Városi alapszervezete lé­tesítménygondokkal küszködik, mivel a jog­talanul elvett épületet kényszermegoldással igyekeznek pótolni, és ez akadályozza a folyamatos munkát. Felszólalásának további részében azt bírálta, hogy a Csemadok KB munkája túlságosan a Nyugat-szlovákiai ke­rületre összpontosul. Példaként felhozta, hogy 19 országos napilapunk és folyóiratunk közül egy sem jelenik meg Közép- vagy Kelet-Szlovákiában. VOJTEK LÁSZLÓ: (Bratislava) Javaslatot tett, hogy sorrenden kívül spontán módon lehessen felszólalni az egyes ügyren­di pontoknál. Kérte, hogy a Csemadok KB aktívan működjön közre az alkotmány előké­szítésében. SIPOS BÉLA. (Galánta — Galanta) A Csemadok galántai járási tagságának ne­vében támogatásáról biztosította a KB-ot az alkotmánytervezet kidolgozásában. Megle­petését fejezte ki afölött, ahogy erről a napi sajtóból értesültünk, hogy az SZNT iskola - ügyi bizottságában néhány képviselő ismét szorgalmazta a kétnyelvű oktatás megerősí­tését, illetve a tantárgyak zömének szlovák nyelven való oktatását. A KB mellett működő irodalmi szakbizottság nevében támogatja a rozsnyóiak azon javaslatát, miszerint a helyi Czabán Samu Pedagógus Napok országos fórummá alakuljanak át. Ez nemzetiségi is­kolaügyünk javát szolgálná. BALÁZS BÉLA: (Bratislava) A munkatervvel kapcsolatos észrevételeiről beszélt. Ennek kapcsán bírálta, hogy a Cse­madok nem foglalkozik környezetvédelem­mel. A munkaterv tartalma évfordulókról való megemlékezéseket, de a felsorolásból hiány­zik a szlovákiai magyarság néhány jeles kép­viselője .. . Jövö év januárjában kellene em­lékeznünk a Csemadok egykori elnökének, Lörincz Gyula születése 80. évfordulójára. Az évforduló alkalmából könyv jelenik meg, amelyből a járási bizottságok és alapszerve­zetek is rendelhetnének. Kulturális, irodalmi életünk egykori más jeles képviselői — Bábi Tibor, Szabó Béla, Egri Viktor, Gyurcsó Ist­ván, Szabó Gyula, Forbáth Imre — is több tiszteletet érdemelnének a Csemadok részé­ről, hiszen többen ök is a szervezet aktív harcosai voltak. GAÁLSÁNDOR: (Dunaszerdahe/y — Dun. Streda) A munkatervvel kapcsolatban elmondta, hogy törekedni kell a jóváhagyásra kerülő terv következetes megvalósítására. Foglalko­zott korunk időszerű eseményeivel, melyek kapcsán kifejtette, hogy napjainkban a társa­dalmi mozgás, forrongás időszakát éljük, és ügyelnünk kell arra, hogy ebben a helyzetben felismerjük a lényegi dolgokat. Fontos, hogy megfelelően illeszkedjünk be a társadalmi szerkezetbe. Alapvető feladatunk, hogy a belső összefogást, egységet erősítsük. KMECZKÓ MIHÁLY: (Komárom — Komárno) Bevezetőjében arról szólt, hogy a Madách Könyvkiadó új könyveinek terjesztésében, a Hét folyóirat népszerűsítésében sokat segít­hetnének a Matesz színészei ankétok formá­jában. A főszerkesztők és a színházak veze­tői ezt egyeztethetnék a jövőben. A munka­tervvel kapcsolatban elmondta, hogy a mű­velődési munka c. fejezetben a szocialista hazafiság, nemzeti tudat, proletár internaci­onalizmus kifejezések mellé betoldásként ja­vasolja a nemzetiségi önismeret fogalmát, amely szintén tevékenységünk eszmei irány­vonalát képezi. A továbbiakban megkérdez­te, hogy január 1 -tői újraalakul-e a Népmű­velési Intézet nemzetiségi osztálya. Továbbá javasolta, hogy a Madách Könyvkiadó jelen­tessen meg egy drámakötetet csehszlovákiai 6

Next

/
Thumbnails
Contents