A Hét 1989/2 (34. évfolyam, 27-52. szám)
1989-11-17 / 47. szám
UL A CSEMADOK ÉLETÉBŐL GÁL SÁNDOR: (Kassa — Koiice) Hangsúlyozta, hogy a KB ülésén megtárgyalandó legfontosabb feladatok: az új alkotmánytervezetről szóló információ, a jövő évi népszámlálással, a pártkongresszussal, és a választásokkal kapcsolatos feladatok ismertetése. Felhívta a KB figyelmét, hogy a Práca napilap március 30-i számában beszélgetést közölt Martin Calfával, az új alkotmány alapelveiről, melyek között nem szerepelt az 1968. okt. 27-én elfogadott alkotmánytörvényben a nemzetiségek államalkotó jellege. Szólt továbbá arról, hogy a nemzetiségek számára biztosítani kellene az új alkotmányban a kulturális fejlődés jobb feltételeit. CSICSAY ALAJOS: (Érsekújvár — Nővé Zámky) Szólt a vidéki kisiskolák visszaállításának, a pedagógusképzés fejlesztésének fontosságáról. Kiemelte, hogy a falusi fiatalság városokba áramlásának hosszú évek óta tartó folyamatát napjainkban sem sikerült megállítani. PRESINSZKY LAJOS: (Dunaszerdahefy — Dun. Streda) Kérdést intézett Sidó Zoltánhoz, hogy mi lett a sorsa a kormányelnöknek elküldött beadványnak. Felkérte a NF jelenlévő képviselőit, valamint a KB-ot, hogy szorgalmazzák az állami szerveknél a minősített magyar együt tesek jelentősebb anyagi támogatását és kiküldetését. VAJÁNYI LÁSZLÓ: (Kassa — Kosice) Kifogásolta, hogy az előterjesztett munkatervben nem szerepel a nemzetiségi iskolaügy problémája. Továbbá javasolta, hogy a Csemadok KB a Hét hasábjain folyamatosan tájékoztassa a magyar nemzetiségű lakosságot az alkotmánytervezettel kapcsolatban. KVARDA JÓZSEF: (Dunaszerdahely — Dun. Streda) Beszámolt a Dunaszerdahelyi járás Csemadok-tagságának szervezeti életéről, eredményeiről, problémáiról. VARGA BÉLft: (Köbölkút — Gbelce) Felszólalásában kitért a falu és város viszonyára. Kifejtette, hogy a falvak elvesztették megtartó erejüket, és fokozatosan elnéptelenednek. Szerinte Szlovákia magyarlakta falvaiban a Csemadokon kívül nincs egyetlen tömegszervezet sem, amely irányított, szervezett tagsági életet élne. Végezetül érdeklődött, hogy milyen stádiumban van a Csemadoknak a Magyarok Világszövetségébe való felvétele. VOJTEK LÁSZLÓ: (Bratislava) Szólt az új alkotmány jelentőségéről, és támogatásáról biztosította Sidó Zoltánt, valamint az alkotmánytervezet kidolgozásával megbízott bizottságot. NESZMÉRI SÁNDOR: (Galánta — Galanta) Beszámolt arról a magyarországi kőrútról, amelyen Sidó Zoltánnal vett részt. A körút célja: Csehszlovákia nemzetiségi politikájának ismertetése, valamint tájékozódni a magyarországi szlovák kisebbség életéről. Megállapította, hogy nem működhet demokrácia egyetlen olyan országban sem, ahol a kisebbségi kérdéseket nem kezelik az alapvető emberi jogokhoz méltóan. Ezért kéri a Cse-A társadalom gondja madok KB-t, hogy javasolja az SZLKP KB-nak egy nemzetiségi bizottság létrehozását, amely biztosítaná a nemzetiségi problémák politikai kérdésként való kezelését. SIDÓ ZOLTÁN: (a Csemadok KB elnöke) Tájékoztatta a KB-ot, hogy a Csemadok KB Elnökségi határozatban jóváhagyott egy bizottságot, Sidó Zoltán, Lukács Tibor, Krocsány Dezső, Merva Lóránt, Szilvássy József és Fonod Zoltán összetételben, amelyik nemzetiségi kérdések megtárgyalása céljából fogadást kér az SZSZK kormányának elnökétől és az SZSZK FN KB elnökétől. Továbbá elmondta, hogy Sidó Zoltán, Lukács Tibor és Fónod Zoltán a közeljövőben nemzetiségünket érintő oktatásügyi kérdések ügyében felkeresi Ludovít Kitár iskolaügyi minisztert. Válaszolt Varga Béla kérdésére, amely a Csemadoknak a Magyarok Világszövetségébe való felvételét célozta. Ismertette a KB elnökségének álláspontját: a részletkérdések tisztázása után ebben a kérdésben a jövő évben dönt a Csemadok KB. Ezért kérte a KB-ot, hogy a kérdést halasszák el a jövő évre. Végezetül tájékoztatta a jelenlevőket az alkotmánytervvel foglalkozó bizottság munkájáról. NÉMETH GYULA: IKomárom — Komárno) Ismertette a KB tagjaival a komáromi Csemadok Galéria működési tervét. BUDAI ERNŐ: (Léva — Levice) Szólt az alapszervezetek tevékenységének fellelhető hiányosságokról, melyek közül kiemelte, hogy sok esetben a tevékenység nincs összhangban a munkatervvel. Elhatározták, hogy az egyes községek elöljáróival együttműködve aktivizálni fogják a rosszul működő alapszervezeteket. SIDÓ ZOLTÁN: (a Csemadok KB elnöke) A KB-tagok kérdéseire válaszolva felolvasta a Csemadok KB Elnökségének az SZSZK kormánya vezető személyiségeinek küldött — a szlovákiai magyar nemzetiség államjogi, társadalmi helyzetével, kulturális életével, továbbá a nemzetiségi oktatásügy időszerű kérdéseivel kapcsolatos dokumentumot. Ismertette Calfa államminiszternek küldött levelét, melyben az új alkotmány alapelveivel kapcsolatos javaslatokról van szó. FÁBRY ISTVÁN: IBratislava) A két háború közötti nemzetiségi viszonyokról, nemzetiségi politikáról beszélt. Szólt az első köztársaság nemzetiségi politikájának osztályjellegéröl, a magyar dolgozók szociális és nemzetiségi elnyomásáról. A politika osztályjellegéröl ma sem szabad megfeledkezni. GYÖMBÉR ERZSÉBET: (Rozsnyó — Roznava) Elmondta észrevételeit az 1990-es munkatervvel kapcsolatban, és értékelte a Rozsnyói járás szervezeti életét. KOLÁR PÉTER: (Kassa — Kosice) Kassán nem működik egyetlen magyar bölcsőde sem, és nem irigylésre méltó a magyar nyelvű óvoda, valamint alapiskola helyzete sem, melyet a város peremére tervezik költöztetni. A továbbiakban a Thália színtársulat jövőjével foglalkozott. A színházban nem adottak az anyagi és személyi feltételek. A A Csemadok KB Vili. ülésének résztvevői Csemadok Kassai Városi alapszervezete létesítménygondokkal küszködik, mivel a jogtalanul elvett épületet kényszermegoldással igyekeznek pótolni, és ez akadályozza a folyamatos munkát. Felszólalásának további részében azt bírálta, hogy a Csemadok KB munkája túlságosan a Nyugat-szlovákiai kerületre összpontosul. Példaként felhozta, hogy 19 országos napilapunk és folyóiratunk közül egy sem jelenik meg Közép- vagy Kelet-Szlovákiában. VOJTEK LÁSZLÓ: (Bratislava) Javaslatot tett, hogy sorrenden kívül spontán módon lehessen felszólalni az egyes ügyrendi pontoknál. Kérte, hogy a Csemadok KB aktívan működjön közre az alkotmány előkészítésében. SIPOS BÉLA. (Galánta — Galanta) A Csemadok galántai járási tagságának nevében támogatásáról biztosította a KB-ot az alkotmánytervezet kidolgozásában. Meglepetését fejezte ki afölött, ahogy erről a napi sajtóból értesültünk, hogy az SZNT iskola - ügyi bizottságában néhány képviselő ismét szorgalmazta a kétnyelvű oktatás megerősítését, illetve a tantárgyak zömének szlovák nyelven való oktatását. A KB mellett működő irodalmi szakbizottság nevében támogatja a rozsnyóiak azon javaslatát, miszerint a helyi Czabán Samu Pedagógus Napok országos fórummá alakuljanak át. Ez nemzetiségi iskolaügyünk javát szolgálná. BALÁZS BÉLA: (Bratislava) A munkatervvel kapcsolatos észrevételeiről beszélt. Ennek kapcsán bírálta, hogy a Csemadok nem foglalkozik környezetvédelemmel. A munkaterv tartalma évfordulókról való megemlékezéseket, de a felsorolásból hiányzik a szlovákiai magyarság néhány jeles képviselője .. . Jövö év januárjában kellene emlékeznünk a Csemadok egykori elnökének, Lörincz Gyula születése 80. évfordulójára. Az évforduló alkalmából könyv jelenik meg, amelyből a járási bizottságok és alapszervezetek is rendelhetnének. Kulturális, irodalmi életünk egykori más jeles képviselői — Bábi Tibor, Szabó Béla, Egri Viktor, Gyurcsó István, Szabó Gyula, Forbáth Imre — is több tiszteletet érdemelnének a Csemadok részéről, hiszen többen ök is a szervezet aktív harcosai voltak. GAÁLSÁNDOR: (Dunaszerdahe/y — Dun. Streda) A munkatervvel kapcsolatban elmondta, hogy törekedni kell a jóváhagyásra kerülő terv következetes megvalósítására. Foglalkozott korunk időszerű eseményeivel, melyek kapcsán kifejtette, hogy napjainkban a társadalmi mozgás, forrongás időszakát éljük, és ügyelnünk kell arra, hogy ebben a helyzetben felismerjük a lényegi dolgokat. Fontos, hogy megfelelően illeszkedjünk be a társadalmi szerkezetbe. Alapvető feladatunk, hogy a belső összefogást, egységet erősítsük. KMECZKÓ MIHÁLY: (Komárom — Komárno) Bevezetőjében arról szólt, hogy a Madách Könyvkiadó új könyveinek terjesztésében, a Hét folyóirat népszerűsítésében sokat segíthetnének a Matesz színészei ankétok formájában. A főszerkesztők és a színházak vezetői ezt egyeztethetnék a jövőben. A munkatervvel kapcsolatban elmondta, hogy a művelődési munka c. fejezetben a szocialista hazafiság, nemzeti tudat, proletár internacionalizmus kifejezések mellé betoldásként javasolja a nemzetiségi önismeret fogalmát, amely szintén tevékenységünk eszmei irányvonalát képezi. A továbbiakban megkérdezte, hogy január 1 -tői újraalakul-e a Népművelési Intézet nemzetiségi osztálya. Továbbá javasolta, hogy a Madách Könyvkiadó jelentessen meg egy drámakötetet csehszlovákiai 6