A Hét 1989/2 (34. évfolyam, 27-52. szám)
1989-10-27 / 44. szám
(STOCKHOLM r\i varos a szí Azok a turisták, akik a skandináv államok mindegyikét szeretnék egy alkalommal és rövid időn belül bejárni, utazásuk eszközéül leggyakrabban a hajót választják, hogy a fjordok világában való gyönyörködés mellett élvezzék a tengeri utazást is. így aztán páratlan szépségű vidék tárul szemük elé, aprócska szigetecskék, félszigetek százai között kacskaringózik a modern utasszállító óriáshajó. A tapasztalatlan utazó is már messziről sejtheti, hogy mikor közeledik a svéd főváros partjaihoz, hiszen lakóházakra lehet figyelmes. Stockholmot nemhiába nevezik még ma is a cölöpök szigetének, hiszen már megalapításakor facölöpökkel vették körül, ami védelmet nyújtott a támadó ellenség hajói elől. A vikingek ezen a helyen már régen erődöt emeltek, de a városnév csak a tizenharmadik században jelent meg. Ma pontosan itt van az Óváros, mely gyönyörű építészeti remekeket tömörít egy kis szigeten. Svédország fővárosának történelméhez több jelentős, de nem mindig derűs esemény is fűződik, hiszen többször tűzvész pusztított, így 1725-berr 1759-ben, legutóbb pedig 1857-ben. Ennek ellenére a svédek alkotókedve nem lankadt, újabb Európa hírű építmények születtek, mint a Városháza patinás, magasba nyúló épülete is, melynek legtetején ott ékeskedik a svédek örökös jelképe: a három koroná A városban rengeteg apró tavacska van, maga a centrum is két tó, a Mälar és a sós tenger találkozásánál épült fel. Nem nehéz tehát eltalálni, miért hasonlítják Stockholmot Helsinkihez vagy Leningrádhoz, azaz miért nevezik „Észak Velencéjének". A majdnem százkilencven négyzetkilométernyi területből, amit a város „birtokol", hat négyzetkilométer kiterjedésű területet foglal el a víz. Pontosan ez a területi széttagoltság teszi a várost egyedülállóvá, érdekessé, ugyanakkor lenyűgözővé. A svéd királyi palota pontosan azon a helyen épült fel, ahol a sós tenger és a Malar tó találkozik, itt mindig heves tengermorajt lehet hallani. A hajók általában itt kötnek ki, s így az ámulattól meghatódott turista a város legszebb részében, az Óvárosban sétálhat. Elcsodálkozhatunk, hogy a műemlékek ma is mennyire gondozottak, s ennek hátterét Svédország fejlett iparában is kereshetjük. Az itteni ipar legfőbb forrásai a vasérc, de az erdők és természetesen a víz is. Ma már a világ minden fejlett államában, Így nálunk is ismeretesek a különféle svéd háztartási gépek, telefonkészülékek, illetve soksok gépalkatrész. Svédország nagy mennyiségű faárut, papirt, cellulózt, ugyanakkor vasércet is szállít külföldre, elsősorban a Közös Piac tagállamaiba, de az eltelt években megnőtt a forgalma a KGST tagországaival is. Maga a főváros is kiveszi részét a svéd ipar világhírnevéből, hiszen a vasércfeldolgozás és a gépgyártás az itteni laAz ó Óváros — madártávlatból. kosság jelentős részét foglalkoztatja. Stockholm, a szigeteken elterülő nagyváros, sok természeti kinccsel, nagy kiterjedésű erdőkkel rendelkezik, s többek közt ezért nem bomlott föl az egyensúly az ipar és a természet között. Élő példája e város a két eddig talán teljesen összeférhetetlennek elkönyvelt „létező fogalom" békés egymás mellett élésének. KOLLER SÁNDOR Kiss Róbert felvételei A svéd királyi palota — ide fut be a legtöbb hajó A PIPERESZAPPAN A TISZTÁLKODÁS ALAPJA kellemes illatú pipereszappanok gazdag választéka a 17
