A Hét 1989/2 (34. évfolyam, 27-52. szám)
1989-10-20 / 43. szám
KŐVETKEZŐ SZÁMUNK TARTALMÁBÓL Mács József: JÁRATLAN ÚTON TUCATNYI EMBER Gál Sándor: A BÁCSKÁI PÉLDA Dr. Kiss László: MADÁCH ÉS A CSODADOKTOROK Lacza Tihamér: CSILLAGNÉZÖBEN Koller Sándor: STOCKHOLM — VÁROS A SZIGETEKEN Larry Sisner: ELSA (bűnügyi elbeszélés) Címlapunkon D. Havran felvétele A Csemadok Központi Bizottságának képes hetilapja. Szerkesztőség: 815 44 Bratislava, Obchodná 7. Telefon: 332-865 Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában, 815 85 Bratislava, ul. Cs. armády 35 Főszerkesztő: Strasser György Telefon: 332-919 Főszerkesztő-helyettesek: Ozsvald Árpád és Balázs Béla Telefon: 332-864 Grafikai szerkesztő: Kral S. Klára Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedícia tlace, 813 81 Bratislava, Gottwaldovo nám. c. 6 Nyomja a Vychodoslovenské tlaciarne z. p.. Kosice. Előfizetési dij egész évre 156,— Kcs Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítö. Kéziratokat nem örzünk meg és nem küldünk vissza. Vállalati hirdetések: Vydavatefstvo Obzor, inzertné oddelenie, Gorkého 13, VI. poschodie tel: 522-72, 815-85 Bratislava. Index: 492 11. Az intézet neve ugyan sokat elárul ; az olvasónak, mégis fontosnak tartanám, hogy a beavatott vezető dolgozó szemszögéből jellemezze, milyen helyet foglal el ez az intézet a kulturális intézmények rendszerében. —- Központi kulturális intézet vagyunk, olyan munkahely, ahol a kultúra területén működő dolgozók folyamatos oktatását és továbbképzését biztosítják. Tevékenységünket közvetlenül a SZSZK Kulturális Minisztériuma irányítja. A cseh országrészben is van hasonló küldetésü szervezet — a CSSZK Kulturális Minisztériumának Intézete. — Feladatunk a kulturális és művelődési szakasz hivatásos dolgozóinak továbbképzése, olyanoké, akik az irányítás központi szintjén tevékenykednek, de hallgatóink közé tartoznak az alacsonyabb szinten működő kulturális dolgozók is, elsősorban a nemzeti bizottságok intézeteinek alkalmazottai. Az oktatás mellett egy önálló osztály keretében az elméleti és a gyakorlati kérdések módszertani áthidalásával is foglalkozunk, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy módszeres elemzések alapján dolgozunk ki újabb és űjabb koncepciókat, művelődési és nevelési müsorjavaslatokat. Egy további módszertanz osztály figyelmét olyan középiskolás fiatalok nevelésére összpontosítja, akik a kulturális élet területén akarnak tevékenykedni. Ha nem csal az emlékezetem, ez ; az intézet csak nem rég működik, tehát fiatal. Mi tette szükségessé megalapítását? Talán az átalakítás igényei? — Az intézet 1982-ben kezdett el működni, tehát valóban fiatal szervezet. Megszervezését a korkövetelmény tette szükségessé, az az igyekezet, hogy a kulturális dolgozók eszmei és szakmai felkészültségét állandóan növelni kell. — A társadalmi haladás csak úgy képzelhető el, hogy a gazdasági fejlődéssel párhuzamosan és összhangban fejlődik a társadalom szellemi élete is — a művelődés, a nevelés, a kultúra színvonala. A modem társadalomban a tudomány, a technika szüntelenül fejlődik, mérföldes léptekkel halad előre, s az iskolapadokban szerzett ismeretek aránylag rövid időn belül elveszítik hatásukat, időszerűségüket, azért szüntelenül bővíteni kell őket, lépést tartva a fejlődéssel. Ez általános követelmény, vonatkozik mindenkire, a kulturális szakaszon az alkotó művészekre ugyanúgy, mint a szervezőkre, a vezető-irányító és a módszertani dolgozókra. Intézetük tevékenysége hogyan ; kapcsolódik más intézmények, szervezetek tevékenységéhez? — Szükséges talán hangsúlyoznom, hogy ez az intézet nyolc éve nem a semmiből indult. A szocialista építés évei során különféle szervek, de különösen a módszertani feladatokat ellátó kulturális szervezetek folytattak gazdag oktató-nevelő munkát, s Így a tapasztalatok sokszínű tárháza állt később a Népművelési Intézet keretében megalakult utánképzö központ dolgozóinak rendelkezésére. Az oktatási formák lényegében általánosak és ismertek: előadások, szemináriumok, tematikus konferenciák, szimpóziumok, tanfolyamok, s a Művelődési Intézet továbbra is folytatja az ilyen nevelést, különös tekintettel a nemzeti bizottságok keretében működő művelődési házak dolgozóinak igényeire. Hasonlóképpen a Csemadok is számos művelődési rendezvényen kívánja szüntelenül emelni az önkéntes és a hivatásos kulturális dolgozóinak felkészültségét, tudását, s ez igy van rendjén. — Intézetünk ezt a munkát a kultúra vonalán kompetens szervezetként látja el központi szinten, s ez azt is jelenti, hogy a legfejlettebb oktatókat, lektorokat képezzük Beszélgetés Dr. FRANTISEK KÁRÁSSZAL, a Kulturális Dolgozók Nevelési és Művelődési Intézete igazgatójával • tovább újszerű témakörökben igényes módszerrel. Jellemezné közelebbről is az inté; zet munkamódszereit ? — Elmondtam már, hogy a fő figyelmet a vezető és irányitó dolgozók képzésének szenteljük. Hallgatóink összetétele szakmai szempontból roppant színes, hiszen vannak köztük színjátszók, zenészek filmesek, képzőművészek, könyvtárosok, képtári és múzeumi dolgozók, természet- és, műemlékvédők és a kultúra további speciális ágazatainak dolgozói. Szervezünk részükre 2—4 napos rövid tanfolyamokat, hosszabb, ciklikus kurzusokat (pl. 4X5 naposat) az igénynek megfelelően. — Intézetünk szükség esetén lehetővé teszi középiskolai szintű végzettség elérését, érettségi utáni és főiskola utáni képzést is biztosit. Ennek érdekében együttműködik oktatási intézményekkel, mivel csak ők rendelkeznek általános érvényű okmány, bizonyítvány kiadásának jogával. — A jelen időszakban új, mondhatnám hagyománybontó módszert igyekszünk meghonosítani. Ilyen például az irányított magántanulás, amit elsősorban a jelentősebb kulturális intézetek igazgatói részére vezettünk be. A lényeg abban van, hogy a hallgató a saját munkahelyének kérdéseit tanulmányozza, megkeresi a legalkalmasabb irányítási megoldást, amiről írásos dolgozatot készít, majd a gyakorlatban megvalósítja javasa folyamatos művelődésről, a nemzetiségi kulturális dolgozók továbbképzéséről. ft) to latát. Sok reményt füzünk ahhoz a kétéves tanfolyamhoz is, amely keretében hivatásos pályára készítjük majd fel a szórakoztató zene Ígéretes képességű rajongóit. — Intézetünk szorosan együttműködik minden központi kulturális szervezettel, kerületi és járási intézményekkel, és évente 2 000—2 500 dolgozó vesz részt tanfolyamainkon. Vannak az intézetnek külföldi partnerei is? Sajnos, ezen a téren nem számolhatok be eredményekről, azt mondhatnám, hogy ez a munkaszakasz el volt hanyagolva, jóllehet, szükség lenne a kapcsolatokra, hiszen minden szocialista országban működik hasonló intézmény. Szándékunkban áll, hogy szerződésileg rendezzük kapcsolatainkat, kiépítsük az együttműködést, kiadványokat, véleményeket, szakdolgozókat cseréljünk, és később közös akciókat szervezzünk. A közeljövőben szeretnénk meglátogatni budapesti partnerünket s megismerkedni munkájukkal, tapasztalataikkal, nevezetesen intézetük műszaki felszerelésével, amely kiváló és példamutató. Az intézet tevékenysége nyilván |: kiterjed a nemzetiségi kultúra ápolására is. Felvázolná az e téren kifejtett tevékenységet, célokat? — Az elmúlt évek során több olyan művelődési rendezvényünk volt, amelyeken a hallgatók többségben a nemzetiségi kultúra dolgozói voltak. Ezek közül a legsikeresebbnek a Csemadok és az Ukrán Dolgozók Kulturális Szövetsége járási és városi bizottságai titkárai részére szervezett ciklikus tanfolyam bizonyult. Előadóként magam is részt vettem rajta, saját fülemmel hallottam a hallgatók elismerő szavait, láttam elégedettségüket s azt is tapasztaltam, hogy sok új ismeretet szereztek, növekedett eszmei és szakmai felkészültségük. Az említett tanfolyamot még az intézetünk elődje készítette elő. Mi az új intézetben három évvel ezelőtt kidolgoztunk egy szemináriumi alapanyagot „A nemzetiségi kultúra helye és feladatai a csehszlovák irodalom kontextusában" címmel. — Szándékunkban áll, hogy az eddiginél fokozottabb mértékben szolgáljuk a nemzetiségi kultúra igényeit. Bővíteni akarjuk a nemzetiségi lektoraink számát és javítani a rendezvények színvonalát. Természetesen szívesen veszünk minden olyan javaslatot, indítványt, ami a valós helyzet mélyebb megismeréséhez vezet és hozzásegít ahhoz, hogy munkánk e téren minél jobban igazodjon az igényekhez. Az elhangzott mondat szinte kínálja az alkalmat, hogy rákérdezzek. milyen az eddigi együttműködésük a Csemadokkal, és mit vár ezen a téren a jövőben ? — A nemzetiségi kultúra dolgozóit érintő, fejlesztésükre irányuló lépéseink, szervező munkánk elképzelhetetlen lenne a Csemadokkal és az Ukrán Dolgozók Kulturális Szövetségével való együttműködés nélkül. Az utóbbi időben, talán e szervezeteknek a Nemzeti Front irányítása alá való átmenete óta, a kapcsolat kissé mintha meglazult volna, illetve azóta nem került sor külön a nemzetiségi kultúra kérdéseivel foglalkozó rendezvény szervezésére. Ugyanakkor a déli, nemzetiségileg vegyes lakosságú járások kulturális dolgozói továbbra is részt vesznek a művelődés és nevelés különféle szintű és irányú tanfolyamain. Ezt azonban nem tartom kielégítő állapotnak. Befejezésül tehát szeretném megállapítani, hogy a Csemadokkal való elmélyültebb és rendszerezett munka, a nemzetiségi kultúrákkal, azok művelőivel való törődés előttünk álló. reánk is váró sürgető feladat. petr.k JÓZSEF to) 2
