A Hét 1989/2 (34. évfolyam, 27-52. szám)

1989-09-15 / 38. szám

Sültpaprika-saláta Hozzávalók: 6 db húsos, vegyesszínű paprika, 1 db salátauborka, 30 dkg ementáli sajt, ecet, olaj, só, cukor, 1—2 gerezd fokhagyma Készítése: A paprikát megmossuk, konyharuhán megszárítjuk, sütőben vagy sütőlapon barnára sütjük, kiszed­jük és tepsire rakva, letakarva kihűtjük, hogy a külső barna hártyáját lehúzhas­suk, utána összevágjuk, salátástálra rakjuk, hozzáadjuk a karikákra illetve kis kockákra szeletelt uborkát, sajtot, sóz­zuk, cukrozzuk, megöntözzük kevés ecettel, bőven olajjal. Ha szeretjük, te­gyünk bele tört fokhagymát is. Néhány órára jégbehütjük. Tanácsok szőnyegtisztításhoz A leggondosabb ápolás ellenére is elő­fordulhat, hogy a szőnyeg vagy a sző­nyegpadló foltos lesz. A folt eltávolítása annál sikeresebb, minél előbb fogunk hozzá. Lássuk hát milyen foltot mivel és hogyan tisztítsunk? Cukor — langyos vízzel itatjuk fel Cola — szőnyegsampont fújunk rá, állni hagyjuk, majd felitatjuk Csokoládé — először felszedjük a da­rabjait, majd samponozzuk, végül alko­hollal vagy más oldószerrel eltávolítjuk a zsírfoltot Étel — ugyanúgy távolítjuk el, mint a csokoládét Fehérbor — eltávolítása megegyezik a Coláéval Feketekávé — nedves foltját hideg vízzel, szőnyegtisztító samponnal tisz­títjuk. Hideg vízzel felitatjuk és ha kell samponnal utánkezeljük. Tintafoltot — tejjel lecsepegtetjük, majd tiszta vizesruhával itatgatjuk. Gyertyafoltot — úgy vehetjük ki, hogy itatóspapírral vagy selyempapírral lebo­rítva addig vasaljuk, míg a folt eltűnik Közben a papírt időnként cserélgetjük. hétvége Egy kisfiút elküldték a szülei a faluba, hogy hívja meg vendégségbe ezt meg ezt az asszonyt, azt meg azt az embert. Olyan sok nevet mondtak neki, hogy a kisfiú bizony elfelejtette, ahogy a kapun kilépett. Szégyellt visszamenni és újra megkérdezni, hanem ezt találta ki: — Megyek és meghívom az egész falut. Akkor biztosan köztük lesznek azok is, akiknek a nevét elfelejtettem. Úgy is tett. Elment minden házba, és meghívott minden élő lelket a faluból. Azok szépen megköszönték, és meg­ígérték, hogy elmennek. A kisfiú haza­ment, mint aki jól végezte dolgát. Másnap délelőtt gyülekezni kezdtek a vendégek. Eljött az egész falu. Asztal­hoz ültek, és várták az ebédet. A szülök megijedtek. — Mit csináltál, te haszontalan? — szidták a kisfiút. — Hogy vendégeljünk meg ennyi embert? A fiúcska akkor bevallotta, hogy ő bizony elfelejtette, kiket akartak meg­hívni, ezért meghívta az. egész falut. A vendégek pedig várták a lakomát. A kisfiú anyja már az asztalra rakott mindent, amit a kamrában talált, de az bizony a fél fogára sem volt elég a rengeteg embernek! — Magad csináltad a bajt, most ma­gad segíts rajta! — mondták a szülök a kisfiúnak. Az sírva fakadt, hogy ilyen bajt okozott, de nem tudott segíteni rajta, hát kiment az erdőbe, leült egy fatönkre, és csendesen sírdogált. Ahogy ott kesereg, szomorkodik, látja ám, hogy a bokorból az a kis nyúl ugrál eléje, amelyiket a télen ő gondozott. A nyulacskát a sas karmaiból mentette ki, egész télen táplálta, nevelte, aztán ta­vasszal, amikor megerősödött, szaba­don bocsátotta. — Mi a baj, kis gazdám ? — kérdezte részvéttel a nyulacska. A kisfiú elpanaszolta neki, hogy s mint járt. — Sose búsulj, kis gazdám! — vi­gasztalta a nyulacska. — Menj most szépen haza, és ne törd a fejedet! Ne félj, jóra fordul minden! Ezzel eltűnt az erdő mélyén, a kisfiú pedig hazabaktatott. Otthon a vendé­gek már zúgolódni kezdtek. — Kár volt összecsödíteni ennyi em­bert — mondogatták —, ha nem tudnak bennünket megkínálni semmivel! Közben valaki kinézett az ablakon, és szeme-szája elállt a csodálkozástól! Mindenki felugrott és az ablakhoz sza­ladt. Hát bizony, volt is mit nézni! Az egész utca megtelt az erdő vad­jaival. Sorban jöttek a kisfiúék háza felé, és mindegyik hozott valami ajándékot. A medve egy bödön mézet hozott a mancsai között. A farkas friss bárányhúst cipelt. A szarvasok, óvatosan az agan­csukra akasztva, tejjel teli vödröket hoztak. Az ürgék és hörcsögök telt zsákokat gurítottak maguk előtt. A mó­­kuskák mogyorót és diót csörgettek a tarisznyájukban. A rókák pedig szép hízott ludakat meg tyúkokat hoztak a fogaik között. A nyulacska ugyanis elmondta erdei barátainak, hogy a kisfiú milyen jószívű volt hozzá, mire azok rögtön elhatároz­ták, hogy segítenek a bajba jutott fiúcs­kán. A szülők azt se tudták, hova legyenek csodálkozásukban. Hát még a vendé­gek! Három napig ettek-ittak, s még maradt ennivaló egy egész télre. Bol­dog volt a kisfiú, hogy kisegítette szüleit a bajból! Így hálálta meg a nyulacska a kisfiú jószívűségét. Baskír mese Átdolgozta: Rab Zsuzsa A LEGEK VILÁGÁBÓL Vajon ha a Magas-Tátra csúcsait kisi­mítanánk, járhatna-e vonat ekkora ma­gasságban? Furcsa és szeszélyes gon­dolat. Ha járható volna is e szédítő magasságban az út, a vonat nehezen vonszolná magát, mert az állandó hi­deg, a szélviharok miatt az ember is alig jutna lélegzethez... És mégis — sokkal nagyobb magas­ságban is járnak vonatok. Létezik olyan vasút, amelyik kétszer olyan magasság­ban van, mint a Magas-Tátra csúcsa. Ezt Dél-Amerikában az Andok hegysé­gének oldalán még a múlt században építették. E jelentős magasságban a fárasztó munka huszonhárom évig tar­tott, hiszen akkoriban kevés gépi esz­köz állt rendelkezésre, minden szikla elmozdítása, a vasúti sínek lerakása jelentős emberi erőt igényelt. E vasúti pályán még ma is közlekednek vonatok. Peru fővárosából, Limából indul napon­ta egyszer Huancayába és ide tér visz­­sza. A pálya 332 km hosszú és a ten­gerszinti magasság a legtöbb helyen eléri a 4 és fél ezer métert! Több alagút és híd könnyíti meg a vonat útját. Ilyen magasságban vonaton utazni bizony jó idegekre és jó tüdőre van szükség, a mély szakadékok felett az embert könnyen szédülés fogja el és az éghajlat változása, hó és szélviharok — a szervezetet erősen igénybe veszik. Az itteni emberek azonban gyerekkoruktól fogva megszokták a ritka levegőt, alkal­mazkodtak a nehéz feltételekhez és kényelmesen szundikálnak a fapados­ban vagy kíváncsian néznek a fényké­pezőgép lencséjébe. W vJ“" 1-LL N/l .1 1.1 1.11A INA ' 1. '...U.:.1 SOÓKY LÁSZLÓ 9 r9 T Gyertyánosban, gyertyánosban, gyík gyalogol gyomban. Gyíkgyerekek gyertyánosban gyantát gyűjtögetnek, gyepbe gyúrják gyík-gyufával gyújtogatják. 21

Next

/
Thumbnails
Contents